Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-14 / 10. szám

!3£&

, s»

mmm*

UftsS|»

*;- V: .■'

M

öp*

gkC *v

• * * ■ .■ -íí*' «- .’*'■/::■:,!■: • *. ,,:; ; ». ■ t *T fXfítU:ä

***

■■■ <?;••

♦ ‘'^iCríiiíauVs

*

*

5*W

,y^

* -.

— A magyar mezőgazdaság a hetvenes évek végétől kezdve történetének legjobb eredményeit produkálta — ezzel sokban hozzájárult az ország gazdasági egyensúlyának megőrzéséhez. Vajon milyen ez a mezőgazdáság a világ színvonalával összevetve? Ha — tegyük fel — létezne egy képzeletbeli mezőgazdasági olimpia, számíthatnánk-e érmes helyezésekre?

— Néhány „sportágban” bizonyosan. Az egy főre jutó hústermelés nálunk 140 kilogram évente (a csontsúlyt leszámítva). Ezzel az eredménnyel a világon az első három helyezett között vagyunk. Hasonlóan az elsők között vagyunk a gabonatermesztésben is: búzából 4—5 tonna, kukoricából 6—7 tonna hektáronként a termésátlag. Ez azt jelenti, hogy például gabonatermesztésben közel. 1400 kg/fo a népességre viszonyított arányszám — ez is a világelsőkhöz tartozik. Ezek, persze, nem öncélú eredmények — Magyarországon az utóbbi évtizedben a szántóterület lassan, de folyamatosan csökkent. A mezőgazdaság ezen a csökkenő területen is képes volt kielégíteni a lakosság igényeit, sőt, még exportra is jutott.

— Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság meglehetősen drágán termel...

— A „drága" termelés eléggé relatív dolog. Ha költségeinket, köztük a felhasznált energiahordozók,'' tüzelőanyagok árát, összeetjük a világpiacon jelenleg elérhető exportevételekkel, akkor csakugyan rossz' eredmény jön ki. 'És végül is ez az arány az, anü

a népgazdasági eredményességet tükrözi. Ugyanakkor azf is látni kell, hogy a mezőgazdasági árak a világ összes részén manipc tak: visszá térítések, állami támogatások teszik ki a inezőgazda|ági bevitelek jelentős részét sok «országban, köztük Nyugat-Európában is. Mivel a világpiaci árakna kevés befolyásunk van, csak a saját házunk táján próbálhatjuk meg orvosolni a gondokat: a költségek csökkentésével. Az elmúlt években a jelentős termésnövekedést az enetgiafelhaszná- V lás csökkenő szintje mellett értük el; új njódszereket próbálunk meghonosítani a kukorica táskásában; takarékoskodunk a benzinnel, ^^olajjal. A műtrágyával már nem lehet na' gyón takarékosan bánni — itt a spórolás meglitnana a temércmiméaj-ata».

£,*> > :$:'J L■>,£ *

»

Vnm-