Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-14 / 10. szám
ISMERETLEN KOSSUTH-LEVÉL BŐVÜL A RÁDAY KOLLÉGIUM MEGHALT APOSTOL ANDRÁS Eddig ismeretlen, eredeti Kossuthlevéllel gazdagodott a Magyar Országos Levéltár. Kossuth Lajos 1868. január 22-én Turinban kelt levelét az Angliában élő Lucy Zollmann asszony ajándékozta a levéltárnak. A kétoldalas — saját kezűleg írott — levél címzettje Kármán Bertalan, az ajándékozó nagyapja. A jelentős forrásértékű irat Kossuth életével, magatartásával kapcsolatban két fontos mozzanatra világít rá. A levélből kiderül, hogy a fiatal budapesti ügyvéd — Kármán Bertalan — Kossuth életéről szeretett volna írni, s ehhez kérte annak hozzájárulását. A válaszban Kossuth erélyes hangon lebeszélte erről a tervről Kármánt, nyomatékosítva: erre a hírverésre neki nincs szüksége, ő tettekkel kívánja szolgálni a hazát. Hozzáteszi: nem olvassa a vele foglalkozó kiadványokat, ö jobban ismeri a maga életét, mint azok a toliforgatók, akik írnak róla. A MAGYAR NYELV HETE Tizenhetedik alkalommal rendezték meg a magyar nyelv hetét. A székesfehérvári megnyitóünnepségen Sarlós István miniszterelnökhelyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott megnyitó beszédet. Az anyanyelvűnkről szólva kiemelte: — Nyelvünk, nemzeti létünk e fontos feltétele féltett kincsünk, s a féltett kincset mindenkinek kötelessége védeni, ápolni, művelni — hangsúlyozta, majd így folytatta: — Mindazokat, akik gondolataikat, a vezető testületek határozatait, döntéseit szóban vagy írásban közlik, kötelességük, hogy helyesen, jól beszéljenek magyarul, mondandójukat mindenki számára érthetően, tömören fejezzék ki. A hibás nyelvezet ugyanis a legszebb gondolat befogadását is megnehezíti. Nem mindegy, hogy az, aki beszél, vagy írásban fejti ki a véleményét, érthetően teszi-e azt, vagy sem. Az „írástudók” felelőssége mindazokra vonatkozik, akiket munkakörük, megbízatásuk arra kötelez, hogy előadásokat tartsanak, nyilatkozzanak, vagy éppen csak beszéljenek az állampolgárokkal. Nemcsak a hazánkban élő tizenegymillió ember által beszélt nyelvet ápoljuk, hanem gondolnunk kell a határainkon túl élő magyar beszélőkre és gondolkodókra is. BABITS-CENTENÁRIUM Idén ősszel lesz Babits Mihály születésének 100. évfordulója. A centenáriumi megemlékezések öszszethangolására a közelmúltban Keresztun! Dezső író, akadémikus elnökletével megalakult emlékbizottság javaslatában szerepel a nagy költő esztergomi, muzeális értékű otthonának restaurálása. A háznak különös értéke az úgynevezett emlékfal, amelyen az egykori vendégek: írók, költők, kritikusok, például Kosztolányi Dezső, Szerb Antal, Illyés Gyula, Füst Milán, Fenyő Miksa, Tóth Árpád autogramjai olvashatók. A tervek szerint novemberben emlékünnepségeken, vándorgyűléseken, tudományos tanácskozásokon, kiállításokon elevenítik fel Babits emlékét, tiszteletére hangversenyeket, irodalmi esteket, versmondóversenyt rendeznek. Esztergomban Babits-mellszobrot avatnak, és felújítják a szekszárdi emlékházat is. KÖRÖSI CSOMA EMLÉKBIZOTTSÁG Jövőre lesz 200 éve a tibetisztika tudományát megalapozó Körösi Csorna Sándor születésének, s a nemzetközi tudományos közvéleményt máris a bicentenárium megünneplése foglalkoztatja. Az ünnepségek előkészítésére Budapesten a közelmúltban megalakult a Körösi Csorna Emlékbizottság, amelynek elnöke Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese. A bicentenárium eseménysorozata tudományos emléküléssel kezdődik. Körösi Csorna munkásságát elemezve tudományos konferencia foglalkozik majd a magyar őstörténettel és nemzeti tudattal, és nemzetközi tibetisztikai konferenciát is rendeznek. Ünnepségek lesznek vándordíjának állomáshelyein, emléktáblákat avatnak Alexandriában, Aleppóban, Bagdadban, Teheránban, Buharában, Kabulban, Lahoréban, Űj-Delhiben, a tibeti Puktalban, Calcuttában és Darjeelingben, ahol eltemették. Megemlékeznek Körösi Csornáról a világ valamennyi egyetemén, ahol a tibetisztikát művelik. Ünnepség lesz az NSZK-beli Göttingenben, egyetemi tanulmányainak színhelyén, és Tokióban is, ahol 1933 óta áll a szobra. Budapesten köztéri szobrot emelnek majd a Körösi Csorna úton és egy emléktáblát helyeznek el Julianus barát szobra közelében, a Várban. Az egyházak életéből Dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar római katolikus püspöki kar elnöke, a püspöki kar több tagjának kíséretében április II—15. között hivatalos látogatáson Rómában tartózkodott. A bíborost és kíséretét — Paskai László kalocsai koadjutor érseket, Cserháti József pécsi püspököt, Szakos Gyula székesfehérvári püspököt és Szendi József veszprémi apostoli kormányzót — április 14-én kihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. Dr. Lékai László meghívására Budapesten járt Thomas O’Fiaich bíboros, Armagh érseke, az írországi püspöki konferencia elnöke. * A rendkívüli szentévet II. János Pál pápa március 25-én nyitotta meg. Hazánkban március 27-én, virágvasárnap Lékai László bíboros érsek az esztergomi bazilikában tartotta az ünnepélyes megnyitót az ország katolikus hívei számára. Hetvenöt millió forintos beruházásról számolt be dr. Tóth Károly, a dunamelléki református egyházkerület püspöke sajtótájékoztatóján. A Ráday családról elnevezett Kollégium a század elején megvásárolt és átalakított ferencvárosi dohánygyárban kapott helyet. Azóta az épületet kétszer korszerűsítették, ma már azonban szűknek bizonyul. Itt található a Református Teológiai Akadémián kívül a Püspöki Hivatal, és a híres Ráday Gyűjtemény, az ország egyik legnagyobb felvilágosodás-kori könyvtárával és értékes levéltárával együtt. A bővítéshez-korszerűsítéshez az állam 15 millió forintos rendkívüli segéllyel járul hozzá, a gyülekezetek erőfeszítése eddig 16 millió forintot teremtett elő; a külföldi református testvéregyházak 40 millió forinttal segítenek. A terveket a Középület Tervező Intézet készítette Szabó István mérnök vezetésével. A takarékosság jegyében a református egyház saját anyagbeszerzéssel és munkásaival csökkenti a kiadásokat. Az építkezés első menetében elkészül az új épületszárny, melyben az Akadémia 75 kétágyas szobája, a Gyűjtemény raktárhelyiségei, a házi nyomda üzeme, professzori lakások, tornaterem, kiállítóterem kap helyet. A második menetben a régi épületet renoválják, korszerűsítik, melyet a Kollégium kulturális és adminisztratív központjának szántak. Megmarad a szép díszterem, de mellé még két kulturális rendezvényekre alkalmas helyiséget alakítanak ki, itt lesz az új konyha és a modern étterem is. A megújult, korszerű Kollégiumnak hármas rendeltetése lesz. Elsősorban — továbbra is — sajátos egyházi feladata a lelkészképzés. A kulturális-tudományos munkát fogja szolgálni a nyilvános könyvtár, olvasótermeivel, kutatószobáival, és meg kell említenünk, hogy a nemzetközi egyházi- és világi kapcsolatok terén is sok mindenre ad lehetőséget majd a jól felszerelt épület. Konferenciákat, találkozókat rendezhetnek falai között, s az Anyanyelvi Konferencia vendégeit is szívesen várják. SZ. I. Búcsúzunk Mezei Mária, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, a Nemzeti Színház nyugalmazott tagja április 20-án, türelemmel viselt, hosszú betegség után, 73 éves korában elhunyt. * Életének 66. évében elhunyt dr. Várkonyi Imre kanonok, az Actio Catholica országos igazgatója, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Külügyi bizottságának főtitkára, országgyűlési képviselő. * Dr. Hosszú László kanonok, a nagyváradi egyházmegye helynöke március 2-án, nyolcvanéves korában Nagyváradon elhunyt. Apostol András, a Magyar Hírek főszerkesztő-helyettese, az ismert műfordító, a Szocialista Kultúráért kitüntetés birtokosa, 53 éves korában, súlyos betegség után elhunyt. A lap és olvasói egyetlen nagy család. Névszerint számontartják az újságírókat, örülnek a tartalmas gondolatoknak, a legkisebb hibát is észreveszik és érkeznek a levelek: dicsérnek, bírálnak, ötleteket ajánlanak, témákat javasolnak. Újságíróink nemcsak cikkekben, hanem „lélektől-lélekig” közvetlenül is leveleznek, utazásaik során meglátogatják a levélírókat, akik hazalátogatnak, felkeresik a szerkesztőséget. Most súlyos gyásza van a „családinak. Apostol András főszerkesztő-helyettesünk — türelemmel viselt súlyos betegség után — elhunyt. Sokan ismerték, mindenki szerette. Sok írása jelent meg, napilapokban, irodalmi folyóiratokban is rendszeresen publikált, rengeteg levelet kapott a világ minden részéből, sokfelé utazott. Tavaly — ez volt utolsó nagy útja — Izraelben járt. A cikktervek mostmár örökre tervek maradnak. Hajdúsági református lelkész-családból származott. Az irodalom vonzotta. Mély, alapos műveltsége volt, széles körű nyelvtudása. Regények — köztük a legjobb tudományosfantasztikus írások-ifjúsági művek magyarra átültetőjeként vált a legismertebb, legkedveltebb műfordítók egyikévé. Egy szellemes, izgalmas darab-jelenetét a Magyar Televízió játszotta, sikerrel. Nyugtalan, önmaga lehetőségeit szüntelenül kereső, tágító, rokonszenves egyéniség volt. Szerette az embereket. Tudta, hogy az élet sodrában milyen sérülékenyek, érzékenyek vagyunk, milyen könnyű sebeket okozni és milyen nehéz begyógyítani azokat. Tapintat jellemezte és figyelem; és türelem is, ami olyan ritka mindig rohanó, türelmetlen korunkban. Sokáig a Móra Ferenc Könyvkiadó munkatársa volt, majd a Magyar Hírek szerkesztőségében találta meg igazi otthonát. Missziónak érezte, hivatása lett a kivándorolt magyarsággal való kapcsolatok erősítésének szép feladata. Tervekkel, feladatokkal tele élet, eredményes és lelkes munka közben tört rá a szörnyű kór. Felesége, idős édesanyja, a munkatársak, a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek közössége, sok barátja, lapunk olvasóinak tízezrei, bánatunk és részvétünk kísérte utolsó útjára, Emlékét megőrizzük. 5
