Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-14 / 10. szám

A BÁNK BÁN NEW YORK MAGYAR SZÍNPADÁN EGY BUDAPESTI LEÁNY 1983-ban a két leghíresebb magyar drámának első előadásaira emléke­zünk. Száz évvel ezelőtt mutatta be a budapesti Nemzeti Színház Paulay Ede rendezésében Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai köl­teményét, s másíél évszázada, 1833- ban a Kassán játszó magyar színé­szek állították első ízben színpadra Katona József: Bánk bán című tra­gédiáját. A bemutatót egyik szerző sem érhette meg. S bár e művek el­ső előadására ma már másfél, illet­ve egy évszázad távlatából tekinthe­tünk vissza, az elsuhant évtizedek alatt e két mű külföldi színpadokon nem kapott méltó nemzetközi elis­merést. Az ember tragédiájának nagy nemzetközi karrierjét — tisz­tes és visszhangot kiváltó vállalko­zások ellenére — nem utolsósorban az előadáshoz szükséges nagyszámú statisztéria, bonyolult díszletek, színpadtechnikai megoldások aka­dályozzák ma is, a Bánk bán kül­földi kudarcait egyes szakírók a dráma sajátos magyar jellegével magyarázzák. Az amerikai magyar színjátszás a húszas-harmincas években meg­megújuló kísérletekkel próbálta megteremteni működésének állandó feltételeit. A próbálkozásokat az időnként Magyarországról érkező neves művészek amerikai vendég­­szereplései segítették. A rövidebb­­hosszabb ideig Amerika magyar­lakta vidékein turnézó magyar szí­nészek sorában külön hely illeti meg Beregi Oszkár (1876—1965) fellépé­seit. ö Tőkés Annával (1903—1966), a Nemzeti Színház frissen szerződ­tetett művésznőjével 1925 nyarán ér­kezett Amerikába. Hozzájuk csatla­kozott néhány helybeli magyar szí­nész, akikkel sorra látogatják a ma­gyarlakta városokat. Bíró Lajos, Bródy Sándor, Dumas és mások da­rabjait mutatják be. 1925. október 25-re New Yorkban nem mindenna­pi eseményt ígértek a színházi fal­ragaszok: Katona József Bánk bán­jának bemutatását. Az előadás cím­szerepét természetesen Beregi ját­szotta. ő rendezte az előadást is. Flogyan látta Beregiék Bánk bán­ját a kor újságírója? Az Amerikai Magyar Népszava 1925. október 27-i számában olvashatjuk az előadás kritikáját. „Beregi Oszkár nehéz fába vágta a jejszéjét akkor, ami­kor a Bánk bánt, Katona József öt­­felvonásos történelmi tragédiáját választotta vasárnapi kettős előadá­sául. (Délutáni és esti elődásról van szó. E. S.) A nehéz feladatnak — mondjuk meg mindjárt — az adott körülmények között nagyon jól felelt meg, és ami hibát, csiszolatlanságot a szigorú megfigyelő szeme felfede­zett, az várható is volt, mert hiszen o követelmények meghaladták az ensemble erejét. Kosztümös darab volt a Bánk bán, és jól eső érzést örömet és szemgyönyörködtető lát­ványt nyújtott az a sok magyar szín és ragyogás, ami a pom­pázó korhű kosztümökből a néző­térre áradt. A hangulat melegségé­nek a fokozásához nagymértékben járult hozzá ez a nagyszerű kiállítás és a meleg hangulat állandó lelkese­déssé alakult át attól a pillanattól kezdve, hogy Beregi Oszkár, a ma­gyar nagyúr szerepében a színpa­don megjelent. Nem bántunk meg vele senkit, ha leszögezzük azt, hogy Beregi Oszkár kitoronylott (!) a sze­replők közül, nagy színész volt min­den gesztusával, hanglejtésével, emócióinak őszinte természetességé­vel és átéltségével. Három nagy je­lenete volt. Az első, amikor Bibe­­rach az összeesküvők tanyáján érte­síti a veszedelemről, amiben felesé­ge forog; a másik Gertrúd királynő meggyilkolása, a harmadik zokogá­sa Melinda holtteste mellett. A drá­mai feszültség ebben az utolsó je­lenetben éri el a csúcspontját, és Beregi Oszkár szívbe markoló, lelkei megrendítő erővel tudott összeomla­­ni, megsemmisülni felesége kopor­sója mellett. Nagyon őszinte és na­gyon meleg volt minden taps, amit kapott, és úgy még nem is érdem­iette ki, mint ezúttal...És a töb­biek? Róluk sem feledkezett meg a krónikás. Különösen Tőkés játékát illette dicséret: „Tőkés Anna ját­szotta Melinda szerepét. Beregi Osz­kár után őt illeti a legtöbb elisme­rés. Fénypontja volt az előadásnak, a nehéz, nagy színésznői tudást és rutint követelt szerepben sok tehet­séggel állotta meg a helyét, örülési jelenete legjobb amerikai alakításai közé tartozott...” A szereposztásban természetesen előfordulnak ma már elfelejtett ne­vek is. Gertrudist Thury Ilona, Pe­turt Tóth József, Izidorát Dobó Böske, Tiborcot Vince Mihály, Bi­­berachot Vass Jenő játszotta. Bánk bán New Yorkban — nem utolsósorban a feledhetetlen Beregi Oszkár érdeme volt. Az előadás fo­gadtatása — a színháztörténetté vált esemény tanulsága, hogy talán mégis lehet „keresnivalója” a Bánk bánnak határainkon kívül, különö­sen ott, ahol a nézők között a Bánk bánok, Tiborcok ivadékai ülnek ... ENYEDI SÁNDOR Tőkés Anna A budapesti Belváros hangulatos kis utcáiban, körúti kapualjakban és passzázsokban, az új lakótelepek árkádjai alatt, még vidéken is új üzletek hívják fel magukra a figyel­met. Butikok, partnerkereső irodák, divatos kisállatokat kínáló kereske­dések, ötvös- és restaurátorműhelyek — felsorolni is nehéz, hányféle vál­lalkozás kínálja szolgálatait az egyéni ízléssel készült cégtáblák alatt. A rendeletek szellemében nyílt verseny alakult ki a magánszektor képviselői között, de nemcsak ma­gánszemélyek vállalkozó kedvétől hangos az üzleti világ. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek a mező­­gazdasági termelőmunkától gyakran távoleső melléküzemágakkal, állami nagyvállalatok közös cégek, leány­­vállalatok alapításával, egyes rész­legek vagy üzletek bérbeadásával vesznek részt az újszerű üzleti élet­ben. A magánszemélyeknek szabad utat biztosít a társulási jog kisszö­vetkezetek, gazdasági társulások ala­pítására, a termelővállalatok pedig önálló külkereskedelmi jogot kap­hatnak. Az új kisvállalkozások bő­vülő árukínálattal, javuló szolgálta­tásokkal jótékony pezsgést hoztak a gazdasági életbe. A Magyar Média Reklám és Pro­paganda Szolgáltató Leányvállalat 400 magyar újság és folyóirat közös kiadójának, a 2000 embert foglalkoz­tató Lapkiadó Vállalatnak a „leá­nya” a múlt évben alakult, s kez­dettől fogva azt a célt tűzte maga elé, hogy önállóan megálljon a maga lábán. A leányvállalat foglalkozik újság­­hirdetések közvetítésével, művész­estek és színielőadások, hangverse­nyek, divatbemutatók rendezésével is, az égre hőlégballonokkal és léze­rekkel juttat reklámokat, készít reklám- és videofilmeket, kiad könyveket, prospektusokat, díszes kiállítású múzeumi kiadványokat, mappákat, tollakat és más reklám szóróanyagot szállít megrendelőinek — tevékenysége tehát rendkívül sokoldalú. Fotósai és újságírói min­denütt jelen vannak, ahol említésre méltó esemény történik, grafikusmű­vészei számos új vállalkozás emblé­máját, jelképét készítették el. A Magyar Média hirdetései, reklám­­szövegei minden magyar állampol­gárhoz eljutnak, hiszen legnagyobb hetilapjuk példányszáma másfél millió és ez csak egy újság abból a négyszázból, amelynek az anyavál­lalat a kiadója. Az újszerű gazdasági lehetőségek teljes tárházát rugalmasan kihasz­náló Magyar Média már alapítása­kor elhatározta, hogy üzleti partne­rének tekinti a világon bárhol élő magyarságot, felkínálja olyan szol­gáltatásait, mint a fotó és film, a cikk-, beszéd- és a szövegírás. Szakértői minden lehetőséget meg­vizsgálnak, atnivel a külföldi ma­gyarságot megnyerhetik, szolgáltatá­saik kifogástalan teljesítésével üzlet­körükbe vonhatják. Fotóművészei felkeresik az itthon élő rokonokat és ismerősöket, a megbízónak a legrövidebb idő alatt megküldik a kívánt fotókat. Filme­seik filmfelvételeket, videokazettá­kat küldenek a távol élő szerettekről. A fotó- és filmszakemberek tovább fejlesztették a gondolatot. Készülnek filmek vagy kazetták a szülőfaluk­ról, a szülőföld bármely tájáról, itt­hon őrzött művészi alkotásokról, népszerű előadók produkciójáról, egész színházi estékről, sportesemé­nyekről. Szolgáltatás az is, amit a Magyar Média Műsoriroda munkássága kí­nál: koncerteket rendez a rocktól a klasszikus kamarazenéig terjedő, széles- műfaji skálán, kiváló hazai és külföldi művészekkel; irodalmi- és előadóesteket, szórakoztató és gyermekműsorokat; komplex idegen­­forgalmi programokat, klubműsoro­kat, ünnepi eseményeket szervez. Kutatja a fiatal tehetségeket, bemu­tatja a holnap művészeit, és minden eszközzel arra törekszik, hogy a kultúra szépségei és értékei minden­kinek rendelkezésére álljanak, az élet minőségét mindenki számára gazdagítsák, aki itt él e hazában, vagy idelátogat. Információs és jegyirodájában minden erre vonat­kozó igényt szívesen fogadnak, a le­hetőség szerint ki is elégítenek. Az egykori New York, ma Hungária­­házban (Levélcím: 1398 Budapest Pf. 239) minden kívánságra azonnal és készséggel reagálnak. A Magyar Média legszebb törek­vésének tartja a kapcsolat fenntar­tását a külföldön élő magyarok és az óhaza tájai, lakói, eredményei és eseményei között. E nemes célok szolgálatában óhajt magyar lapokat exportálni, magyar műsorokat tar­talmazó videokazettákat terjeszteni külföldön, és a hazalátogató magya­rokat tartamas programokkal fo­gadni, ez azonban — mint egy nap­jainkban oly népszerű dal szövege mondja — „egyedül nem megy”. A Magyar Média tehát keresi azokat a vállalkozókat, akik a nemzetközi üzleti kapcsolatok terén hagyomá­nyos jutalékrendszerben vállalnák az együttműködést a Magyar Média szolgáltatásainak megismertetésére, bevezetésére és terjesztésére. Min­den bizonnyal meglátják benne a fantáziát és megtalálják a számítá­sukat. Jelentkezni lehet közvetlenül a Magyar Média címén, vagy a Ma­gyarok Világszövetsége útján. A leányvállalat már az első év­ben igazolta létjogosultságát, jelen­tős forgalmat bonyolított le. Jó és eredményes munkájukat többek kö­zött azzal ismerték el az illetékes hatóságok, hogy az anyavállalat 400 lapjának külföldi terjesztésére megadták az önálló külkereskedel­mi jogot. A gazdasági kapcsolatok fejlődése tekintetében hasznosnak ígérkezik a nagy külföldi cégek hirdetéseinek megjelentetése a ma­gyar lapokban. Bár a kiadó négy­száz újságja között vannak idegen­nyelvű lapok, elsősorban külföldön élő magyar üzletemberekkel ipar­kodnak kapcsolatba kerülni, hogy minél egyszerűbb és közvetlenebb úton állhassanak a külföldi magya­rok rendelkezésére változatos szol­gáltatásaikkal. A Magyar Média első külföldi üz­letfelei közé tartozott az az ameri­kai cég, amely tokaji aszúval töltött kerámiákat rendelt. A tulajdonos kikötése volt, hogy a hollóházi ke­rámián szerepeljen cégének neve is, valamint, hogy a palackozás a meg­rendelő igényei szerint történjék. BARÖTI GÉZA 6

Next

/
Thumbnails
Contents