Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-14 / 10. szám
A BÁNK BÁN NEW YORK MAGYAR SZÍNPADÁN EGY BUDAPESTI LEÁNY 1983-ban a két leghíresebb magyar drámának első előadásaira emlékezünk. Száz évvel ezelőtt mutatta be a budapesti Nemzeti Színház Paulay Ede rendezésében Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményét, s másíél évszázada, 1833- ban a Kassán játszó magyar színészek állították első ízben színpadra Katona József: Bánk bán című tragédiáját. A bemutatót egyik szerző sem érhette meg. S bár e művek első előadására ma már másfél, illetve egy évszázad távlatából tekinthetünk vissza, az elsuhant évtizedek alatt e két mű külföldi színpadokon nem kapott méltó nemzetközi elismerést. Az ember tragédiájának nagy nemzetközi karrierjét — tisztes és visszhangot kiváltó vállalkozások ellenére — nem utolsósorban az előadáshoz szükséges nagyszámú statisztéria, bonyolult díszletek, színpadtechnikai megoldások akadályozzák ma is, a Bánk bán külföldi kudarcait egyes szakírók a dráma sajátos magyar jellegével magyarázzák. Az amerikai magyar színjátszás a húszas-harmincas években megmegújuló kísérletekkel próbálta megteremteni működésének állandó feltételeit. A próbálkozásokat az időnként Magyarországról érkező neves művészek amerikai vendégszereplései segítették. A rövidebbhosszabb ideig Amerika magyarlakta vidékein turnézó magyar színészek sorában külön hely illeti meg Beregi Oszkár (1876—1965) fellépéseit. ö Tőkés Annával (1903—1966), a Nemzeti Színház frissen szerződtetett művésznőjével 1925 nyarán érkezett Amerikába. Hozzájuk csatlakozott néhány helybeli magyar színész, akikkel sorra látogatják a magyarlakta városokat. Bíró Lajos, Bródy Sándor, Dumas és mások darabjait mutatják be. 1925. október 25-re New Yorkban nem mindennapi eseményt ígértek a színházi falragaszok: Katona József Bánk bánjának bemutatását. Az előadás címszerepét természetesen Beregi játszotta. ő rendezte az előadást is. Flogyan látta Beregiék Bánk bánját a kor újságírója? Az Amerikai Magyar Népszava 1925. október 27-i számában olvashatjuk az előadás kritikáját. „Beregi Oszkár nehéz fába vágta a jejszéjét akkor, amikor a Bánk bánt, Katona József ötfelvonásos történelmi tragédiáját választotta vasárnapi kettős előadásául. (Délutáni és esti elődásról van szó. E. S.) A nehéz feladatnak — mondjuk meg mindjárt — az adott körülmények között nagyon jól felelt meg, és ami hibát, csiszolatlanságot a szigorú megfigyelő szeme felfedezett, az várható is volt, mert hiszen o követelmények meghaladták az ensemble erejét. Kosztümös darab volt a Bánk bán, és jól eső érzést örömet és szemgyönyörködtető látványt nyújtott az a sok magyar szín és ragyogás, ami a pompázó korhű kosztümökből a nézőtérre áradt. A hangulat melegségének a fokozásához nagymértékben járult hozzá ez a nagyszerű kiállítás és a meleg hangulat állandó lelkesedéssé alakult át attól a pillanattól kezdve, hogy Beregi Oszkár, a magyar nagyúr szerepében a színpadon megjelent. Nem bántunk meg vele senkit, ha leszögezzük azt, hogy Beregi Oszkár kitoronylott (!) a szereplők közül, nagy színész volt minden gesztusával, hanglejtésével, emócióinak őszinte természetességével és átéltségével. Három nagy jelenete volt. Az első, amikor Biberach az összeesküvők tanyáján értesíti a veszedelemről, amiben felesége forog; a másik Gertrúd királynő meggyilkolása, a harmadik zokogása Melinda holtteste mellett. A drámai feszültség ebben az utolsó jelenetben éri el a csúcspontját, és Beregi Oszkár szívbe markoló, lelkei megrendítő erővel tudott összeomlani, megsemmisülni felesége koporsója mellett. Nagyon őszinte és nagyon meleg volt minden taps, amit kapott, és úgy még nem is érdemiette ki, mint ezúttal...És a többiek? Róluk sem feledkezett meg a krónikás. Különösen Tőkés játékát illette dicséret: „Tőkés Anna játszotta Melinda szerepét. Beregi Oszkár után őt illeti a legtöbb elismerés. Fénypontja volt az előadásnak, a nehéz, nagy színésznői tudást és rutint követelt szerepben sok tehetséggel állotta meg a helyét, örülési jelenete legjobb amerikai alakításai közé tartozott...” A szereposztásban természetesen előfordulnak ma már elfelejtett nevek is. Gertrudist Thury Ilona, Peturt Tóth József, Izidorát Dobó Böske, Tiborcot Vince Mihály, Biberachot Vass Jenő játszotta. Bánk bán New Yorkban — nem utolsósorban a feledhetetlen Beregi Oszkár érdeme volt. Az előadás fogadtatása — a színháztörténetté vált esemény tanulsága, hogy talán mégis lehet „keresnivalója” a Bánk bánnak határainkon kívül, különösen ott, ahol a nézők között a Bánk bánok, Tiborcok ivadékai ülnek ... ENYEDI SÁNDOR Tőkés Anna A budapesti Belváros hangulatos kis utcáiban, körúti kapualjakban és passzázsokban, az új lakótelepek árkádjai alatt, még vidéken is új üzletek hívják fel magukra a figyelmet. Butikok, partnerkereső irodák, divatos kisállatokat kínáló kereskedések, ötvös- és restaurátorműhelyek — felsorolni is nehéz, hányféle vállalkozás kínálja szolgálatait az egyéni ízléssel készült cégtáblák alatt. A rendeletek szellemében nyílt verseny alakult ki a magánszektor képviselői között, de nemcsak magánszemélyek vállalkozó kedvétől hangos az üzleti világ. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a mezőgazdasági termelőmunkától gyakran távoleső melléküzemágakkal, állami nagyvállalatok közös cégek, leányvállalatok alapításával, egyes részlegek vagy üzletek bérbeadásával vesznek részt az újszerű üzleti életben. A magánszemélyeknek szabad utat biztosít a társulási jog kisszövetkezetek, gazdasági társulások alapítására, a termelővállalatok pedig önálló külkereskedelmi jogot kaphatnak. Az új kisvállalkozások bővülő árukínálattal, javuló szolgáltatásokkal jótékony pezsgést hoztak a gazdasági életbe. A Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat 400 magyar újság és folyóirat közös kiadójának, a 2000 embert foglalkoztató Lapkiadó Vállalatnak a „leánya” a múlt évben alakult, s kezdettől fogva azt a célt tűzte maga elé, hogy önállóan megálljon a maga lábán. A leányvállalat foglalkozik újsághirdetések közvetítésével, művészestek és színielőadások, hangversenyek, divatbemutatók rendezésével is, az égre hőlégballonokkal és lézerekkel juttat reklámokat, készít reklám- és videofilmeket, kiad könyveket, prospektusokat, díszes kiállítású múzeumi kiadványokat, mappákat, tollakat és más reklám szóróanyagot szállít megrendelőinek — tevékenysége tehát rendkívül sokoldalú. Fotósai és újságírói mindenütt jelen vannak, ahol említésre méltó esemény történik, grafikusművészei számos új vállalkozás emblémáját, jelképét készítették el. A Magyar Média hirdetései, reklámszövegei minden magyar állampolgárhoz eljutnak, hiszen legnagyobb hetilapjuk példányszáma másfél millió és ez csak egy újság abból a négyszázból, amelynek az anyavállalat a kiadója. Az újszerű gazdasági lehetőségek teljes tárházát rugalmasan kihasználó Magyar Média már alapításakor elhatározta, hogy üzleti partnerének tekinti a világon bárhol élő magyarságot, felkínálja olyan szolgáltatásait, mint a fotó és film, a cikk-, beszéd- és a szövegírás. Szakértői minden lehetőséget megvizsgálnak, atnivel a külföldi magyarságot megnyerhetik, szolgáltatásaik kifogástalan teljesítésével üzletkörükbe vonhatják. Fotóművészei felkeresik az itthon élő rokonokat és ismerősöket, a megbízónak a legrövidebb idő alatt megküldik a kívánt fotókat. Filmeseik filmfelvételeket, videokazettákat küldenek a távol élő szerettekről. A fotó- és filmszakemberek tovább fejlesztették a gondolatot. Készülnek filmek vagy kazetták a szülőfalukról, a szülőföld bármely tájáról, itthon őrzött művészi alkotásokról, népszerű előadók produkciójáról, egész színházi estékről, sporteseményekről. Szolgáltatás az is, amit a Magyar Média Műsoriroda munkássága kínál: koncerteket rendez a rocktól a klasszikus kamarazenéig terjedő, széles- műfaji skálán, kiváló hazai és külföldi művészekkel; irodalmi- és előadóesteket, szórakoztató és gyermekműsorokat; komplex idegenforgalmi programokat, klubműsorokat, ünnepi eseményeket szervez. Kutatja a fiatal tehetségeket, bemutatja a holnap művészeit, és minden eszközzel arra törekszik, hogy a kultúra szépségei és értékei mindenkinek rendelkezésére álljanak, az élet minőségét mindenki számára gazdagítsák, aki itt él e hazában, vagy idelátogat. Információs és jegyirodájában minden erre vonatkozó igényt szívesen fogadnak, a lehetőség szerint ki is elégítenek. Az egykori New York, ma Hungáriaházban (Levélcím: 1398 Budapest Pf. 239) minden kívánságra azonnal és készséggel reagálnak. A Magyar Média legszebb törekvésének tartja a kapcsolat fenntartását a külföldön élő magyarok és az óhaza tájai, lakói, eredményei és eseményei között. E nemes célok szolgálatában óhajt magyar lapokat exportálni, magyar műsorokat tartalmazó videokazettákat terjeszteni külföldön, és a hazalátogató magyarokat tartamas programokkal fogadni, ez azonban — mint egy napjainkban oly népszerű dal szövege mondja — „egyedül nem megy”. A Magyar Média tehát keresi azokat a vállalkozókat, akik a nemzetközi üzleti kapcsolatok terén hagyományos jutalékrendszerben vállalnák az együttműködést a Magyar Média szolgáltatásainak megismertetésére, bevezetésére és terjesztésére. Minden bizonnyal meglátják benne a fantáziát és megtalálják a számításukat. Jelentkezni lehet közvetlenül a Magyar Média címén, vagy a Magyarok Világszövetsége útján. A leányvállalat már az első évben igazolta létjogosultságát, jelentős forgalmat bonyolított le. Jó és eredményes munkájukat többek között azzal ismerték el az illetékes hatóságok, hogy az anyavállalat 400 lapjának külföldi terjesztésére megadták az önálló külkereskedelmi jogot. A gazdasági kapcsolatok fejlődése tekintetében hasznosnak ígérkezik a nagy külföldi cégek hirdetéseinek megjelentetése a magyar lapokban. Bár a kiadó négyszáz újságja között vannak idegennyelvű lapok, elsősorban külföldön élő magyar üzletemberekkel iparkodnak kapcsolatba kerülni, hogy minél egyszerűbb és közvetlenebb úton állhassanak a külföldi magyarok rendelkezésére változatos szolgáltatásaikkal. A Magyar Média első külföldi üzletfelei közé tartozott az az amerikai cég, amely tokaji aszúval töltött kerámiákat rendelt. A tulajdonos kikötése volt, hogy a hollóházi kerámián szerepeljen cégének neve is, valamint, hogy a palackozás a megrendelő igényei szerint történjék. BARÖTI GÉZA 6
