Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-16 / 8. szám
LÁTTA MÁR? Timpanon szobrokkal FOTO: boros jenö Ha manapság valaki sorra járja Budapest környékén a fennmaradt hajdani főúri kastélyokat — Gödöllőn, Nagytétényben, Gyomron is találni —, leginkább a Ráckeve hírét szertevivő Savoyai-kastély látványa nyűgözi le. Mintha most emelték volna. Színes, pompás, eredetien barokkos — akárha manapság valósították volna meg az építők Johann Lucas Hildebrandt pályanyitányként is számon tartott tervét. Pedig a Csepel-szigetet Heiszler Donát tábornok özvegye 1698-ban adta el a török elleni harcokban jeleskedő Savoyai Jenő hercegnek, akinek a piemonti seregében volt hadmérnök Hildebrandt, a bécsi Belvedere, a salzburgi Mirabell-kastély majdani megálmodója. Vele építette meg a soroksári Duna-ág partján álló kastélyt a herceg a XVIII. század elején. Eredeti alaprajz nem maradt fenn a kastélyról, dr. Rados Jenő professzornak és munkatársainak a hetvenes évek elejére romossá vált épület helyreállításához mégis sikerült minden apró részletet is újratervezni, az eredetiség legkisebb csorbítása nélkül. A ráckevei Savoyai-kastély S az építésügyi minisztérium támogatásával összefogott tucatnyi tervezőintézet, hogy alkotóházukká nemesítsék a roskadozó épületet. Egyúttal maga a helyreállítás is igazi alkotó munkává vált. Rendbe tették, újraalapozták a kupolás középrészhez csatlakozó boltozatos szárnyakat, restaurálták a kocsifelhajtó attikáját díszítő szobrokat, berendezték a termeket, kijavították az ökörszemablakos tetőt. Ma a magyarországi műemlékvédelem egyik legszebb eredménye ez a kastély. A nagy munka részesei alkotóházként használják az épületet, de szervesen beilleszkedik az a település idegenforgalmi vonzerői közé is. Az Árpád-kori községet, amelyben a XV. század során törökök elől menekülő szerbek telepedtek le nagy számban, termálvizes strandján, görögkeleti szerb templomán és múzeumán kívül e nemrég megnyílt barokk kastélyért is érdemes felkeresni. Kiállításokat, hangversenyeket, konferenciákat is rendeznek a barokkos környezetben. SOÖS KÁLMÁN ABC Ha valaki arra kíváncsi, hogy mióta divat a fehér színű menyasszonyi ruha, csak fel kell lapoznia az Okisz Labor kiadásában megjelent Textil és divat ABC 164. oldalát, s ezt olvashatja: „a fehér menyasszonyi ruha használata még kétszáz éves sincs”. Persze ennél sokkal fontosabb kérdésekre is ad magyarázatot a 3500 címszót tartalmazó kézikönyv; betűrendben ismerteti a textil-, textilruházati-, fonó-, szövő-, kötő- és konfekcióipar, a bőr- és szőrmeipar területén alkalmazott anyagokat, technológiákat és a divattal kapcsolatos kifejezéseket. A hasznos kis lexikon függelékében pedig mérettáblázatokat, textilkezelési jelképeket, szabványjegyzékeket és még egyéb fontos ismereteket is talál az érdeklődő: a textilipar és -kereskedelem szerteágazó területének dolgozója, a kisiparos, az iparművész, a divattervező, a bel- és külkereskedelmi üzletkötő, a szakiskolás és persze a laikusok sokasága. Mivel a textil- és ruházati ipar a legutóbbi évek során világszerte nagymértékben fejlődött, új anyagok születtek, a gépek eddigi tartománya bővült, korszerűbb technológiákat alkalmaznak, s ezáltal új elnevezések, kifejezések honosodtak meg, már időszerűvé vált egy ilyen ismeretbővitő mű kiadása. A lexikonismertetés hagyománya az első és utolsó címszó magyarázatának közreadása. Tehát: ,,Abacaszál — Manilakender, azaz a Fülöp-szigeteki kender levélhüvelyéből nyert szál hajókötelekhez és más hajózási alkalmazásokra... Ipari felhasználása 1840- ben kezdődött, egyike a legjelentősebb kötélipari nyersanyagoknak. A manilakenderből készült kötél 20 százalékkal erősebb, mint a kenderkötél... Zsugorodó szálak — a normál típusoktól eltérő viselkedésű, rendszerint főzés hatására erősebben zsugorodó, leginkább akril szál...” A könyvet szerkesztette Mátrai Péter gépészmérnök, az Okisz Labor kötőrészlegének vezetője, a rajzokat Kappanyos Katalin iparművész készítette, a Magyar Divat Intézet tervezője. — h — KOTTA Zeneország vagyunk — Erkel, Bartók, Kodály országa és megszámlálhatatlan külföldön élő muzsikus szülőhazája —, ez köztudomású. De európai méretű és színvonalú zeneműkiadásra csak ritkán telik, legföljebb pedagógiai célokra használatos művek esetében (J. S. Bach: Das wohltemperierte Klavier I—II., Debussy: Préludes I—II., stb.), vagy magyar különlegességekében (Bakfark Bálint: Lantfantáziák). Ezúttal azonban „kiléptünk a világpiacra”. Ezt a pár soros ismertetést hosszas puhatolózás előzte meg: mindenütt utánanéztem, ahol csak tudtam, mindenkit megkérdeztem, aki csak ért hozzá, vajon másnak is eszébe jutott-e, és ha igen, mikor, Beethoven valamennyi szimfóniáját együtt megjelentetni, méghozzá kispartitúra („Studienpartitur”) formájában, ahogy ezt most Zeneműkiadónk, az Editio Musica Budapest tette? Az eredmény nagyon hízelgő volt — ránk nézve. Hozzátehetem, hogy jómagam — negyven évi szakmai tapasztalat után — sem emlékszem hasonló külföldi vállalkozásra. Ez a most megjelent, csinos kis kartondobozba csomagolt kispartitúra-sorozat, amelynek minden egyes kötetét zsebre vághatja, aki Beethoven-művek hallgatására a hangversenyterembe indul, vagy kézbe veheti, ha a rádiója, lemezjátszója elé ül egyegy szimfónia meghitt otthoni meghallgatására —, nos, ez bizony nemzetközi színvonalú eredmény. Arról ábrándozunk és abban reménykedünk, hogy külföldi honfitársaink — amennyiben zenebarátok, és kottaolvasók is —, szívesen kapnak belőle ajándékként az itthoniaktól. Mi itthoniak pedig — kiváltképpen a szakmabeliek — nagyon örülünk neki és valljuk meg —, büszkék vagyunk rá. A közreadás, sajtó alá rendezés Darvas Gábor igen lelkiismeretes és körültekintő filológiai munkája. Neki köszönhető, hogy korábbi kiadások nyomdai hibáit a mostaniban kijavította, az egyes művek elé rövid keletkezéstörténeti bevezetést írt, mely senkit sem fáraszt, mert tömör és lényegretörő. A kiadvány egyébként nyomdatechnikailag is kifogástalan: jól olvasható, áttekinthető, összefoglalva: a kiadói vállalkozás, bátorság és kivitelezés remeke. Mint ahogy a művek maguk is azok: zenei remekművek. Mind a kilenc... GERGELY PÁL 22
