Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-16 / 8. szám

I

A RAJZFILM VILÁGÁBAN

NAGYHATALOM VAGYUNK

Magyar rajzfilmgyártásról mindössze Három évtizede beszélhetünk.

Mégis a „magyar műhelyt”, a Pannónia Filmstúdiót a világ öt legjelentősebb rajzfilmstúdiója között tartják számon. Negyven rendezője és háromszázharminc alkalmazottja van. Csak olyan ismert cégek előzik meg, mint az amerikai Walt Disney, a Hanna és Barbera, a moszkvai Szojuzmultfilm és a japán Toei. Nemzetközi elismertségünket jelzi, hogy 1981-ben egy magyar rajzfilm,

Rófusz Ferenc, A légy című két és fél perces alkotása Oscar-díjat kapott.

A magyar rajzfilmkészítés történetéről, jelenéről kérdeztük meg dr. Matolcsy György producert, a filmstúdió vezetőjét.

— Az első animációs filmet még az első világháború előtt készítették el nálunk, de utána évtizedekig — a két világháború között —, megfelelő filmszervezetek, pénzügyi feltételek hiányában nem alakult ki animációs játékfilmgyártás. Ez idő tájt csak kereskedelmi célokra készített reklámfilmek készültek. A fordulat 1948-ban következett be, a filmgyártás államosításával. Két évre rá, 1950-ben készített az „állami rajzfilmgyártás” egy száz méteres próbaszalagot, ennek sikerétől függött akkor a sorsunk. Nos, az illetékeseknek tetszett, s lehetőséget biztosítottak játékfilmek készítésére. Egy év múlva elkészült, 1952-ben bemutatták A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesefilmet. Így kezdődött. Két év múlva már nemzetközi sikert is arattunk: az Erdei tornaverseny díjat nyert Párizsban.

— Ezt a korszakot ma is ,,hősi”-ként emlegetjük. A műfajnak a létéért kellett minden nap bizonyítania. Nagyon sokat köszönhetünk a rajzfilmrendezők első generációjának (azóta felnőtt még három). Elévülhetetlen érdemei vannak például Macskássy Gyulának, aki nemcsak sikeres filmeket készített, hanem felnevelt egy olyan rendezői gárdát —, hogy ennek a második generációnak csak a legismertebb tagjait említsem: Dargay Attila, Jankovics Marcell, Nepp József és Gémes József —, akik nemzetközi hírnévhez segítették rajzfilmjeinket.

Dargay Attila: ...a negyvenes évek elején történt, hogy látogatóban jártam budapesti nagynénéméknél, s ott bemutattak egy kedves házaspárnak, Macskássy Gyuláéknak. Megtudtam, hogy ők rajzfilmet csinálnak a Múzeum körúton. Hát én úgy mentem el abba a stúdióba, mint valami templomba. Felvettek mindenesnek, „kutyamosónak” . . . Amikor államosították őket, vagyis ők magukat, máshol kellett elhelyezkednem, de 1951 áprilisában hívtak újra... A Koszorú utcában dolgoztunk egy nagy szobában. A rossz minőségű festékek állandóan lepattogzottak, nem segített az sem, ha az elkészült lapokat bejegeltük ... (Magyar Nemzet)

— Ezekben az években elsősorban mesefilmek készültek, leginkább Walt Disneystílusban. 1954-ben kezdtük el a Két bors ökröcske című film munkálatait, ez máig is közkedvelt és népszerű filmünk. A korszak másik ismert rendezője, Csermák Tibor Móricz Zsigmond meséket vitt szalagra. Évente mindössze egy-két rövidfilmet tudtunk előállítani.

— Az első aranykorszakunk a hatvanas évek elején kezdődött. Pontosabban 1959- ben, mikor Dargay Attila Ne hagyd magad emberke címmel készített egy filmet, amely már nem mesét dolgozott fel, hanem aktuális társadalmi problémát. Megváltozott a grafikai stílus is, elszakadtunk a Disney-16

féle rajztechnikától. Ezt követte egy „mesterhármas”: három filmünk három nagy fesztiválon kapott díjat. A Ceruza és radír, a Párbaj és a Pirospöttyös labda megalapozta nemzetközi hírünket. A Ceruza és radír ragyogó ötlete (a ceruza mindig újat akar, újjal kísérletezik, a radír pedig töröl), a variációs lehetőségek végtelen sorát teszi lehetővé. Ezzel az ötlettel még ma is találkozhatunk a különböző országokban készült rajzfilmekben.

— A nemzetközi sikerek nyomán jelent meg nálunk egy amerikai fiatalember, s bérmunkát kínált. Az ilyesfajta tevékenységet nálunk sokan szidják, mondván, a művészi színvonal feladásával járnak, erőt vonnak el a magyar művektől. Eddigi sikereink megfelelő választ adnak ezekre az aggályokra. Sőt, állíthatom, hogy nélkülük nem tartanánk itt, nem lennénk az élvonalban. A szolgáltatási export nem csak a gazdaságosságunkat javította, hanem lehetővé tette a technikai fejlesztést is. S ami szintén nem elhanyagolható szempont; a tegnapi megrendelő mára kooperációs partnerré válik, s holnap pedig műveink terjesztője lehet. Amint ez több partnerünk esetében meg is történt.

— Az elmúlt két évtizedben nálunk készült például a francia TELECIP megrendelésére Az Idő urai című rajzfilm, (azóta is rendszeresen együtt dolgozunk). Állandó partnerünk a müncheni INFA FILM, a spanyol Moró-cég, s folytathatnánk a sort. Amerikai megbízásból készült el a Hugó, a víziló című egész estés rajzfilm.

— S itt említenék meg még valamit. A világban szétrajzott magyarok közül jó néhányan megtalálhatók a mi szakmánkban

i I

r- A-'Vi MjK itt m Mi