Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-16 / 8. szám

I

1. Bill Feigenbaum -Gémes József: Hugó, a víziló (1973)

2. Gémes József: Daliás idők (1983)

3. Dargay Attila: Ludas Matyi (1976)

4. Vajda Béla: Moto perpetuo című filmje

az 1981-es

Cannes-i

Nemzetközi

Filmfesztiválon

Arany

Pálma-dijat

nyert

5. Jankovics Marcell:

Fehérlófia (1981)

6. Dargay Attila: Vük (1981)

is. John Halas (Halász János) az ASIFA, a Nemzetközi Animációs Szövetség elnöke, Jean Image-t, a világhírű rendezőt is Hajdú Imrének hívták. S magyar a leghíresebb női animátor, Tica David is.

— De térjünk vissza a hatvanas évek rajzfilmjeihez. Fejlődésünk újabb állomásaként ekkor vette kezdetét a sorozatok gyártása. Köztük máig is a leghíresebb a 12Í) epizódból álló Gusztáv, amelynek egyes epizódjait más-más rendezőnk készítette.

Nepp József: Ez a figura kollektív alkotás. Amikor vagy húsz évvel ezelőtt elkezdtük, öten terveztük meg a figuráját és a zsűri Jankovics Marcell tervét fogadta el. A név pedig Dargay Attilától származik. A Gusztávok eredetileg úgy születtek, hogy magunkba néztünk, hol vannak bennünk gusztávi vonások. Gusztáv ugyanis olyan kisember, akinek mindenféle emberi-kisemberi hibái vannak. Nem gonosz, csak egy kicsit önző, hiú, link ... De Gusztávnak ma már csak utóélete van, jogdíjak formájában. Még Új- Zélandból is kapunk néha valami pénzt. (Új Tükör)

— A nemzetközi sikerek után megnőttek a lehetőségeink, biztosítva volt az anyagi fedezet nagyobb feladatokhoz is. Elérkezett az idő, hogy egész estés játékfilmeket készítsünk. Az első lehetőséget Jankovics Marcell kapta —, aki negyvenvalahány éves korára ma már „kétlábon járó klasszikusnak” számít, a rajzfilmesek közül például elsőnek kapott Kossuth-díjat —, aki Petőfi János vitézét rajzolta, talán találóbb, ha úgy mondjuk, álmodta a celluloidszalagra.

— Az első nagy filmet követte a többi: Hugó, a víziló, Dargay: Ludas Matyija, Jankovics: Fehérlófia, Kovásznai Gábor György: Habfürdő című alkotása.

— Nemzetközi sikereink csúcsát jelenti, hogy a harmadik generációhoz tartozó Rófusz Ferenc — élete második kisfilmjével — Oscar-díjat nyert 1981-ben. A légy című alkotása eredeti ötletével, egyedülálló technikai megoldásával tűnt ki a nemzetközi mezőnyből.

Rófusz Ferenc: A film ötlete 1977-ben született, egy Pink Floyd nagylemez egyik zörejeffektusa, egy légy zümmögése ihletett meg rá. Számos forgatókönyvet írtam, mire elfogadták azt, amely a film alapjául szolgált. A történet első pillanatra egyszerű: egy légy betéved egy házba és ott addig üldözik, míg sikerül agyoncsapni. Pedig komoly témáról szól: az esélytelenségről. S a lényeges technikai újítás nálam az, hogy az addig megszokott rajzfilmes technikától eltérően nálam nem a figura, figurák mozognak egy változatlan háttér előtt, hanem maga a háttér változik. (Film, Színház, Muzsika)

— Ma az öt legjelentősebb rajzfilmgyártó vállalat közé tartozunk. Sokan felvetik, hogy a legmodernebb technikai eszközök hiányoznak stúdiónkból, és meddig maradhatunk ilyen kisipari módszerekkel élvonalban? Sajnos, valóban igaz, hogy nem rendelkezünk olyan modern felszereléssel, mint például a japán Toei. Nos, mi még nem tartunk ott, ahol ők, de a bérmunkák lehetővé tették, hogy alapfelszerelésünk megfeleljen a nemzetközi színvonalnak. S szerintem a mi helyzetünknek előnyei is vannak, nemcsak hátrányai: kedvez például az újításoknak. Bizonyíték erre A légy. De említhetném a közeljövőben bemutatásra kerülő Gémes József-filmet, a Daliás időket. A Toldi trilógiából merítő másfél órás rajzfilm úgynevezett festmény-animációs eljárással készült, ennek ugyan vannak bizonyps lengyel és jugoszláv előzményei, de egész estés játékfilmet eddig csak Gémes készített ezzel a módszerrel.

— Egy újságíró régebben azt írta, hogy nálunk „rajzanak” a tehetségek. Szerencsére ez igaz. Stúdiónkban ma gyakorlatilag négy generáció dolgozik együtt, s ez lehetővé teszi, hogy besegítsenek egymás filmjébe, emelve ezzel a színvonalát.

Rófusz Ferenc: Hernádi Tibor, Orosz István és én néhány hónapja megtaláltuk egymáshoz a hangot. És elhatároztuk, hogy összefogunk: ne maradjon egyedül egyikünk sem, hiszen — kiváltképp az egész estés filmeknél — hajlamos az ember beleveszni a részletekbe, elveszítem az önkontrollt. Ebben, a mi kis csapatunkban mindenki azt csinálja, amiben tényleg erős (azt tudjuk magunkról, akárcsak gyengéinket — ki sem kell mondani) és segítjük egymást. Természetesen ez nem zárt klikk, mert aki hisz bennünk és akar, az csatlakozhat hozzánk bármikor! Meggyőződésem, hogy lehet itthon is olyan nagyfilmet rajzolni, amit akár a Broadwayn is bemutatnak (Film, Színház, Muzsika)

POKORNY ISTVÁN

17