Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-16 / 8. szám

[IfoMfci AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA BOGNÁR JÓZSEF AMERIKAI TAPASZTALATAI Az országgyűlés tavaszi ülésszaká­nak napirendjén három pont szere­pelt: a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának, a Legfőbb Bíróság elnökének, valamint a legfőbb ügyésznek a beszámolója az 1980 óta végzett tevékenységükről. Elsőnek Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács elmúlt három évi munkáját. Egyebek között szólott az állampol­gársági ügyek elbírálásának gyakor­latáról. A magyar állampolgárság meg­szerzése iránti kérelmeket legtöb­ben magyar állampolgárral kötött házaságukkal indokolták. Nem kevés azonban az olyan személyek száma sem, akik egyéb családi kapcsolatuk alapján kérték honosításukat és te­lepültek át Magyarországra. A ma­gyar állampolgárság megszerzése iránt benyújtott kérelmek többsége megalapozott volt, megfelelt az ál­lampolgárságról szóló törvényben előírt feltételeknek. A kérelem el­utasítására csak ritkán került sor, mégpedig főleg olyan esetekben, amikor a kérelmezők külföldi állam­­polgárságuk megtartása mellett kí­vánták a magyar állampolgárságot megszerezni. Az elmúlt három év­ben 3406 személy kapta meg a ma­gyar állampolgárságot. A magyar állampolgárságból való elbocsátást kizárólag * évek, illetve évtizedek óta külföldön élők kérik. Főbb indokuk általában az, hogy személyi és családi körülményeik miatt külföldön tartózkodásukat akarják véglegesíteni, külföldi állam­­polgárság megszerzésével letelepedé­süket, maguk és családjuk jövőjét kívánják egyengetni új hazájukban. Vannak olyanok is, akik engedély nélkül hagyták el az országot, illet­ve maradtak külföldön, és elbocsá­tásukkal az ezzel járó esetleges hát­rányokat kívánják feloldani. A ma­gyar állampolgárság kötelékéből el­bocsátottak száma 3438. A kettős állampolgársági ügyek intézésénél, miként a honosítási, visszahonosítási és az elbocsátási kérelmek elbírálásánál, az Elnöki Tanács minden esetben a méltányos­ság és emberiesség szempontjainak szem előtt tartásával döntött. Állampolgárságtól történő meg­fosztásra csak olyan kivételes eset­ben került sor, amikor a külföldön élő személy méltatlanná vált a Ma­gyar Népköztársaság állampolgársá­gára. Az Elnöki Tanács a beszámo­lási időszakban, bűnöző életmódja miatt 9 külföldön élő személyt fosz­tott meg magyar állampolgárságától. Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolójában megállapította, hogy az új Büntető Törvénykönyv több mint három éve van hatályban. Ma már —• a bírósá­gok gyakorlati tapasztalatainak bir­tokában — megállapíthatjuk: a bün­tető törvény kellően szolgálja a tár­sadalom védelmét. Az utóbbi időben a közvéleményt érthetően nyugtalanították azok a brutálisan végrehajtott gyilkosságok, amelyeket védekezni képtelen gyer­mekkel vagy idős személlyel szem­ben követtek el. Ezekre a jelensé­gekre tekintettel a Legfelsőbb Bíró­ság irányelvben adott útmutatást az emberi életet, testi épséget sértő cse­lekmények helyes jogi megítélése kérdéseiben. A jogfejlődés a halálbüntetés fo­kozatos háttérbeszorításának, végső soron pedig e büntetés kiiktatásának irányába halad. Ezzel minden szo­cialista jogász egyetért. A bűnözés elleni küzdelem azonban ez idő sze­rint nem teszi mellőzhetővé ennek a kivételes büntetésnek az alkalmazá­sát. . Beszámolójának következő részé­ben a Legfelsőbb Bíróság elnöke ar­ról beszélt hogy az állampolgárok egymás közötti jogvitái, vagyoni, családjogi és egyéb perei viszonylag sok embert érintenek. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész a bűnözésről szólva megállapította, hogy ennek mértéke az utóbbi évek­ben némileg emelkedett. Ennek elle­nére struktúrája, veszélyessége és te­rületi megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy visz­­szaszorítása hosszú távú és össztár­sadalmi feladatot jelent. Tennivaló­inkat ennek tudatában kell kidolgoz­nunk. 1982-ben csaknem 140 ezer közvádas bűncselekmény vált ismert­té, s ez a megelőző évhez képest 3,6 százalékos növekedést jelent. A bűn­elkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnözés körülbelül 70 százaléka továbbra is a társadalomra enyhéb­ben veszélyes cselekmények, a vétsé­gek körébe tartozik. A bűnözés szerkezetében változat­lanul a legjelentősebb kategória a vagyon elleni bűncselekmények nagy csoportja. A vagyon elleni bűnözés 4,1 százalékkal nőtt, mert több lett mind a személyek javait, mind a társadalmi tulajdont károsító bűn­­cselekmények száma. A lopások és a betöréses lopások mindkét csoport­ban gyakoribbak. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeknél némileg javul! a statisztika. Az emberölések száma (az erős felindulásban elkövetettek­­kel együtt) tavaly az 1981. évi 214-ről 190-re, az emberölési kísérleteké a megelőző 237-ről 167-re, a szándékos súlyos testi sértéseké 5187-ről 5040-re csökkent. Az életveszélyt okozó testi sértések száma viszont növekedett (1980-ban 216, 1981-ben 217, 1982-ben 306.) A rablásoknál a számok (1981 - ben 1213, 1982-ben 1117), 7,9 százalé­kos csökkenést mutatnak. A fiatal­kori bűnözés 1965 és 1982 között emel­kedő tendenciát mutat. A 10 000 fia­talkorú lakosra jutó fiatalkorú bűn­elkövetők száma tavaly volt a leg­magasabb: 146,9. A legfőbb ügyész szerint a bűnö­zés okainak és feltételeinek felszá­molása sok erőfeszítést és anyagi rá­fordítást igénylő feladat, amely csak hosszabb távon oldható meg. Áz elő­relépésnek azonban vannak olyan lehetőségei is, amelyek anyagiakat nem, vagy alig igényelnek. Például a társadalom tagjaira háruló min­dennapi feladatok jobb ellátása az állampolgári felelősségtudat elmé­lyítése, a jogi és erkölcsi kötelezett­ségek tudatosítása és minél hiányta­lanabb teljesítése. A beszámolókat vita, és képviselői interpellációk követték. A válaszo­kat az országgyűlés egyhangúan tu­domásul vette, s ezzel a parlament tavaszi ülésszaka befejezte munká­ját. Előző számunkban már hírt ad­tunk arról, hogy Bognár József aka­démikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, a Magyarok Világszövetsége elnöke Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fő­­titkár meghívására az Amerikai Egyesült Államokban járt. A főtit­kár meghívta a világ tizenöt neves közgazdászát, hogy dolgozzanak ki ajánlásokat a világgazdaság aktuá­lis gondjaival kapcsolatos ENSZ- magatartásra. Bognár akadémikus amerikai tartózkodása során talál­kozott nagy nemzetközi gazdasági szervezetek vezetőivel és neves amerikai magyar személyiségekkel. Az utazás tapasztalatairól inter­jút kértünk a Magyar Hírek olvasói számára. — Miben lehetne összefoglalni az ENSZ-gazdasági találkozó legfőbb tanulságait? — Javier Pérez de Cuellar úr, mint nemrégiben megválasztott ENSZ-főtitkár keresi annak a leg­jobb módozatait, miként alakítsa ki az ENSZ tevékenységének új súlypontjait — tekintetbe véve a jelenlegi világgazdasági és világpo­litikai helyzetet. Ma már mindenki egyöntetűen úgy vélekedik, hogy a világgazdaság súlyos helyzetben, válságban van. A nemzetgazdaságok között olyan erősek a kölcsönös ösz­­szefonódások, hogy gyakorlatilag egyetlen ország sem képes távol tar­tani magát e válságtól — tehát nem tud egyedül, a többitől függetlenül kikerülni a nehézségekből. Követ­kezésképpen az országoknak egyre inkább érdeke a válság közös legyő­zése. Az ENSZ felismerte ezt a köl­csönös érdeket és a főtitkár keresi az országok közös cselekvésének le­hetséges módozatait. — Milyen ajánlások születtek? — Úgy gondoljuk, hogy a világ­export növelése a fellendülés kul­csa. Az exportérdekeltség jellemzi a fejlett kapitalista, a szocialista és fejlődő országok gazdaságát egy­aránt. Ha néhány ország fékezi az importját — vagy nem fizetőképes —, akkor ez hatással van a teljes világexportra. Úgy látjuk, hogy je­lenleg a rövid lejáratú hitelek terü­letén adódik a legtöbb probléma, ezért célszerű volna ezeket — egyeztetett akciókkal — középlejá­ratúvá változtatni. Hasonlóan jóté­kony hatást gyakorolna a nemzet­közi piacra a kamatlábak leszállí­tása is. Az ENSZ-ben jelenleg kissé hát­térbe szorulnak a gazdasági kérdé­sek. Az UNCTAD — amely a ke­reskedelem problémáival foglalkozik — néha kissé határozatlanul nyúl a problémák megoldásához. A GATT aktívabb szervezet, de túlságosan szakosított a területe; önmagában nem képes általános hatást gyako­rolni a világgazdaságra. Javasoltuk, hogy — megfelelő költségvetési helyzet és általános egyetértés ese­tén — létre kellene hozni egy olyan konzultatív bizottságot, amely ké­pes lenne tanácsokkal, javaslatok­kal szolgálni a nemzetközi gazda­ság aktuális kérdéseiben. Ezek az állásfoglalások — hasonlóan a többi ENSZ-határozathoz — ha nem is lennének kötelezőek, az egyes or­szágok mégis figyelembe vehetnék a gazdasági élet gyakorlatában. — A magyar gazdaság kérdései felmerültek-e útja során? — New Yorkban fogadást adott az ottani magyar főkonzul, Kocziha Miklós. Ezen a fogadáson megjelent a New Yorkban és környékén élő magyarságnak — mondhatni — a színe-java: közismert személyiségek és egyesületek, sajtóorgánumok képviselői. Én nem készültem elő­adásra ezen az estén, de a jelenle­vők felkértek, hogy beszéljek a magyar gazdaságpolitikáról. Ter­mészetesen eleget tettem kérésük­nek és összefoglaltam a legutóbbi idők gondjait, eredményeit. A fel-Balról Rácz Pál nagykövet, Bognár József, Kocziha Miklós fökonzul FOTO: G. D. HACKETT f 2

Next

/
Thumbnails
Contents