Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-16 / 8. szám
[IfoMfci AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA BOGNÁR JÓZSEF AMERIKAI TAPASZTALATAI Az országgyűlés tavaszi ülésszakának napirendjén három pont szerepelt: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Legfőbb Bíróság elnökének, valamint a legfőbb ügyésznek a beszámolója az 1980 óta végzett tevékenységükről. Elsőnek Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács elmúlt három évi munkáját. Egyebek között szólott az állampolgársági ügyek elbírálásának gyakorlatáról. A magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmeket legtöbben magyar állampolgárral kötött házaságukkal indokolták. Nem kevés azonban az olyan személyek száma sem, akik egyéb családi kapcsolatuk alapján kérték honosításukat és települtek át Magyarországra. A magyar állampolgárság megszerzése iránt benyújtott kérelmek többsége megalapozott volt, megfelelt az állampolgárságról szóló törvényben előírt feltételeknek. A kérelem elutasítására csak ritkán került sor, mégpedig főleg olyan esetekben, amikor a kérelmezők külföldi állampolgárságuk megtartása mellett kívánták a magyar állampolgárságot megszerezni. Az elmúlt három évben 3406 személy kapta meg a magyar állampolgárságot. A magyar állampolgárságból való elbocsátást kizárólag * évek, illetve évtizedek óta külföldön élők kérik. Főbb indokuk általában az, hogy személyi és családi körülményeik miatt külföldön tartózkodásukat akarják véglegesíteni, külföldi állampolgárság megszerzésével letelepedésüket, maguk és családjuk jövőjét kívánják egyengetni új hazájukban. Vannak olyanok is, akik engedély nélkül hagyták el az országot, illetve maradtak külföldön, és elbocsátásukkal az ezzel járó esetleges hátrányokat kívánják feloldani. A magyar állampolgárság kötelékéből elbocsátottak száma 3438. A kettős állampolgársági ügyek intézésénél, miként a honosítási, visszahonosítási és az elbocsátási kérelmek elbírálásánál, az Elnöki Tanács minden esetben a méltányosság és emberiesség szempontjainak szem előtt tartásával döntött. Állampolgárságtól történő megfosztásra csak olyan kivételes esetben került sor, amikor a külföldön élő személy méltatlanná vált a Magyar Népköztársaság állampolgárságára. Az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban, bűnöző életmódja miatt 9 külföldön élő személyt fosztott meg magyar állampolgárságától. Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolójában megállapította, hogy az új Büntető Törvénykönyv több mint három éve van hatályban. Ma már —• a bíróságok gyakorlati tapasztalatainak birtokában — megállapíthatjuk: a büntető törvény kellően szolgálja a társadalom védelmét. Az utóbbi időben a közvéleményt érthetően nyugtalanították azok a brutálisan végrehajtott gyilkosságok, amelyeket védekezni képtelen gyermekkel vagy idős személlyel szemben követtek el. Ezekre a jelenségekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság irányelvben adott útmutatást az emberi életet, testi épséget sértő cselekmények helyes jogi megítélése kérdéseiben. A jogfejlődés a halálbüntetés fokozatos háttérbeszorításának, végső soron pedig e büntetés kiiktatásának irányába halad. Ezzel minden szocialista jogász egyetért. A bűnözés elleni küzdelem azonban ez idő szerint nem teszi mellőzhetővé ennek a kivételes büntetésnek az alkalmazását. . Beszámolójának következő részében a Legfelsőbb Bíróság elnöke arról beszélt hogy az állampolgárok egymás közötti jogvitái, vagyoni, családjogi és egyéb perei viszonylag sok embert érintenek. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész a bűnözésről szólva megállapította, hogy ennek mértéke az utóbbi években némileg emelkedett. Ennek ellenére struktúrája, veszélyessége és területi megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy viszszaszorítása hosszú távú és össztársadalmi feladatot jelent. Tennivalóinkat ennek tudatában kell kidolgoznunk. 1982-ben csaknem 140 ezer közvádas bűncselekmény vált ismertté, s ez a megelőző évhez képest 3,6 százalékos növekedést jelent. A bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnözés körülbelül 70 százaléka továbbra is a társadalomra enyhébben veszélyes cselekmények, a vétségek körébe tartozik. A bűnözés szerkezetében változatlanul a legjelentősebb kategória a vagyon elleni bűncselekmények nagy csoportja. A vagyon elleni bűnözés 4,1 százalékkal nőtt, mert több lett mind a személyek javait, mind a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma. A lopások és a betöréses lopások mindkét csoportban gyakoribbak. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeknél némileg javul! a statisztika. Az emberölések száma (az erős felindulásban elkövetettekkel együtt) tavaly az 1981. évi 214-ről 190-re, az emberölési kísérleteké a megelőző 237-ről 167-re, a szándékos súlyos testi sértéseké 5187-ről 5040-re csökkent. Az életveszélyt okozó testi sértések száma viszont növekedett (1980-ban 216, 1981-ben 217, 1982-ben 306.) A rablásoknál a számok (1981 - ben 1213, 1982-ben 1117), 7,9 százalékos csökkenést mutatnak. A fiatalkori bűnözés 1965 és 1982 között emelkedő tendenciát mutat. A 10 000 fiatalkorú lakosra jutó fiatalkorú bűnelkövetők száma tavaly volt a legmagasabb: 146,9. A legfőbb ügyész szerint a bűnözés okainak és feltételeinek felszámolása sok erőfeszítést és anyagi ráfordítást igénylő feladat, amely csak hosszabb távon oldható meg. Áz előrelépésnek azonban vannak olyan lehetőségei is, amelyek anyagiakat nem, vagy alig igényelnek. Például a társadalom tagjaira háruló mindennapi feladatok jobb ellátása az állampolgári felelősségtudat elmélyítése, a jogi és erkölcsi kötelezettségek tudatosítása és minél hiánytalanabb teljesítése. A beszámolókat vita, és képviselői interpellációk követték. A válaszokat az országgyűlés egyhangúan tudomásul vette, s ezzel a parlament tavaszi ülésszaka befejezte munkáját. Előző számunkban már hírt adtunk arról, hogy Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, a Magyarok Világszövetsége elnöke Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár meghívására az Amerikai Egyesült Államokban járt. A főtitkár meghívta a világ tizenöt neves közgazdászát, hogy dolgozzanak ki ajánlásokat a világgazdaság aktuális gondjaival kapcsolatos ENSZ- magatartásra. Bognár akadémikus amerikai tartózkodása során találkozott nagy nemzetközi gazdasági szervezetek vezetőivel és neves amerikai magyar személyiségekkel. Az utazás tapasztalatairól interjút kértünk a Magyar Hírek olvasói számára. — Miben lehetne összefoglalni az ENSZ-gazdasági találkozó legfőbb tanulságait? — Javier Pérez de Cuellar úr, mint nemrégiben megválasztott ENSZ-főtitkár keresi annak a legjobb módozatait, miként alakítsa ki az ENSZ tevékenységének új súlypontjait — tekintetbe véve a jelenlegi világgazdasági és világpolitikai helyzetet. Ma már mindenki egyöntetűen úgy vélekedik, hogy a világgazdaság súlyos helyzetben, válságban van. A nemzetgazdaságok között olyan erősek a kölcsönös öszszefonódások, hogy gyakorlatilag egyetlen ország sem képes távol tartani magát e válságtól — tehát nem tud egyedül, a többitől függetlenül kikerülni a nehézségekből. Következésképpen az országoknak egyre inkább érdeke a válság közös legyőzése. Az ENSZ felismerte ezt a kölcsönös érdeket és a főtitkár keresi az országok közös cselekvésének lehetséges módozatait. — Milyen ajánlások születtek? — Úgy gondoljuk, hogy a világexport növelése a fellendülés kulcsa. Az exportérdekeltség jellemzi a fejlett kapitalista, a szocialista és fejlődő országok gazdaságát egyaránt. Ha néhány ország fékezi az importját — vagy nem fizetőképes —, akkor ez hatással van a teljes világexportra. Úgy látjuk, hogy jelenleg a rövid lejáratú hitelek területén adódik a legtöbb probléma, ezért célszerű volna ezeket — egyeztetett akciókkal — középlejáratúvá változtatni. Hasonlóan jótékony hatást gyakorolna a nemzetközi piacra a kamatlábak leszállítása is. Az ENSZ-ben jelenleg kissé háttérbe szorulnak a gazdasági kérdések. Az UNCTAD — amely a kereskedelem problémáival foglalkozik — néha kissé határozatlanul nyúl a problémák megoldásához. A GATT aktívabb szervezet, de túlságosan szakosított a területe; önmagában nem képes általános hatást gyakorolni a világgazdaságra. Javasoltuk, hogy — megfelelő költségvetési helyzet és általános egyetértés esetén — létre kellene hozni egy olyan konzultatív bizottságot, amely képes lenne tanácsokkal, javaslatokkal szolgálni a nemzetközi gazdaság aktuális kérdéseiben. Ezek az állásfoglalások — hasonlóan a többi ENSZ-határozathoz — ha nem is lennének kötelezőek, az egyes országok mégis figyelembe vehetnék a gazdasági élet gyakorlatában. — A magyar gazdaság kérdései felmerültek-e útja során? — New Yorkban fogadást adott az ottani magyar főkonzul, Kocziha Miklós. Ezen a fogadáson megjelent a New Yorkban és környékén élő magyarságnak — mondhatni — a színe-java: közismert személyiségek és egyesületek, sajtóorgánumok képviselői. Én nem készültem előadásra ezen az estén, de a jelenlevők felkértek, hogy beszéljek a magyar gazdaságpolitikáról. Természetesen eleget tettem kérésüknek és összefoglaltam a legutóbbi idők gondjait, eredményeit. A fel-Balról Rácz Pál nagykövet, Bognár József, Kocziha Miklós fökonzul FOTO: G. D. HACKETT f 2
