Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-06 / 3. szám
Emlékérmék AUKCIÓ! KIRÁNDULÁS A hagyományos könyvaukció, ez a jubileumi — tizenötödik — most is két napig tartott, és az esztendő végén került sorra Budapesten. Most is voltak meglepetések: felsziszszenések, hüledezések. Érdekes, hogy a két sztár okozta a legkisebb aukciós izgalmat. Kalapács alá került egy Ptolemaiosz-kötet 1511-ből. Restaurálva ugyan, de mégiscsak magába foglalja Észak-Amerika partvonalainak első térképészeti ábrázolatát. Volt is kikiáltási ára! 140 ezer forint! A kikiáltónak nem sok dolga akadt. Először... Másodszor. . . És máris leüthette a kalapácsot. Vételár: 140 ezer forint. . . Kevesebbért, 30 ezerért indult a Németh László-kézirat: a „Galilei” című dráma első fogalmazványa, melyet édesanyja orvosának adott 1955-ben. Csak 6 ezer forinttal tornászta fel magát. Vagyis 36 ezerért kelt el. Ki az új tulajdonos? Ezt nem szokás még csak meg sem tudni. Kivételesen azonban elárulhatom. A tulajdonosa, most már mindörökre, a legnagyobb nemzeti könyvtárunk: az Országos Széchényi Könyvtár. Egy metszet a sok közül, a XVII. századi Wagner-kötetből De azért volt versengés! A nemzeti szakácskönyv 1840-ből: 800 forinttal kezdett, és 4 ezerig jutott el. Egy 1713- as Newton-kötet 8 ezerről 26 ezerre emelkedett. Egy negyedik kiadású Pázmány: 3 ezerről 16 ezerre. Negyedik kiadás? így is: 1637-es. Na és a heraldika! A családkutatás! Heraldikai művek és családtörténeti gyűjtemények összefoglaló jegyzéke, a Baán-féle: 500 forintról felszökött 2500 forintra. A heraldika kézikönyve, a Bárczay-féle ezerről 4600-ra. Még a Wagner-féle „Delineatio provinciarium Pannóniáé et imperii Turcici in Oriente” is — XVII. század, számtalan kis és nagy rézmetszet — 30 ezerről 34 ezerre ugrott. Csak azon szomorodtam el, hogy Bartók „Első szvit”-jét 1500 forintért kiáltották ki. És csend. És senki se nyújtotta fel a tárcsát. Száz szónak is egy a vége: nem kelt el. Szomorú és meglepő. De hát végtére is, az aukció mégiscsak aukció. SIMON GY. FERENC A Nemzetközi érmeprogramok keretében kibocsátott emlékpénzeinkben a közös vonás, hogy valamilyen nemzetközi esemény tiszteletére bocsátotta ki őket a Magyar Nemzeti Bank, illetve kifejezetten szervezett érmeprogram részeként jelentek meg. A Nemzetközi Gyermekév alkalmából jelent meg 1979- ben a Fülöp Zoltán által tervezett 200 forintos emlékpénz. Az előlap ábrázolja a gyermekév emblémáját is: itt tehát az alkotói fantáziának sok tere nem maradt. Annál inkább a hátlapon, ahol a művész gyermekraj zutánzatot ábrázolt, kifejezve ezzel, hogy a gyermek szemszögéből azonosul az eseménnyel. A kibocsátás időrendjében a következő a Lake Placid-i téli olimpia tiszteletére kiadott 200 és 500 forintos emlékérméből álló sorozat volt. (1980.) Érdekesség, hogy ezekből az ezüst érmékből csak proof és piefort veretek készültek, Képíró Zoltán tervei alapján. Mindkét érték éremképe azonos: a hátlap ábrázolja az emblémát, az előlap pedig jégtáncos párt mintáz meg. 1981. augusztusában került forgalomba az 1982. évi spanyolországi Labdarúgó Világbajnokság alkalmából a két darab 500 forintos ezüst érméből álló sorozat. A sorozat egyik tagja (E.: Fülöp Zoltán, H.: Csikszentmihályi Róbert) az előlapon, míg a másik (Képíró Zoltán terve) a hátlapon ábrázolja a VB. emblémáját. Mindkét érme jól ragadja meg ennek a sportágnak a dinamizmusát: az egyik a három, labdáért küzdő játékos csoportjával, a másik a lövésre készülő csatár alakjával. A FAO céljainak támogatására 1981-ben két nikkel érme került kiadásra. A 10 forintos képe megegyezik a normál forgalmi érmével, előlapján azonban a címer helyett a FAO-embléma szerepel. Az október 16-i Világélelmezési Napra kiadott 100 forintos előlapján (Képíró Zoltán terve) három érett búzakalász és a FAO-embléma helyezkedik el, a feliratokkal együtt zsúfolttá téve az érmének ezt az oldalát. A hátlap (Boldogfai Farkas Sándor terve) egyetlen főalakot ábrázol, ülő, kenyeret szelő asszony alakját, s így ez az oldal szinte medálszerű. SZ. N. Mai Utazás pországon 1 . A 1 ,<1>. «X» Alt yf* vf: vf. VF» <l> vf» Magyarok Világszövetsége Ismét bővült egy könyvecskével a Magyarok Világszövetsége kiadásában megjelenő Utazás Magyarországon című sorozat. De ezúttal nemcsak Budapest látványosságaira hívja fel a szórakozni vágyók figyelmét. A fővárosnéző — képzeletbeli — kirándulás kicsit eltérőbb a megszokottól. Az igaz, hogy olvasás közben jócskán felfrissíthetjük ismereteinket szép Budapestünk földrajzi fekvését illetően (a Duna két partján 525 négyzetkilométer területen fekszik), továbbá, hogy — mint az Elmúlt századok krónikája című fejezet említi — az eraviszkusz nevű kelta törzs telepedett itt le alig kétezer évvel korábban; de még ha nagyot ugrunk is előre az időgéppel, és máris itt sétálunk gondolatban a pesti aszfalton, a Belvárosban s a Városligetben, s ha átalmegyünk is Budára, s szippantunk egyet a Várnegyed történelmi levegőjéből, és felbaktatunk a Gellérthegyre, majd a Margitsziget platánjai alatt pihenjük ki fáradalmainkat —, akkor is csak turistáknak szóló városképpel ismerkedünk. E könyvecske azonban a főváros gazdasági életét is bemutatja: szövegben, képben és sok-sok fekete-fehér és színes hirdetésben egyaránt. (Budapesten mintegy 2500 ipartelep működik, a bányászat kivételével minden hazai iparág megtalálható.) A gyárak, vállalatok hirdetései mellett — némelyikük érdekes gyártörténetnek is beillik — természetesen a külföldön élő magyarokat is érintő, a turizmussal kapcsolatos szolgáltatásokról szóló hirdetések is helyet kapnak a könyvecskében; amely e sorozatban — az utolsó előtti. A záró barangolás színhelye: a Balaton. —h— 26
