Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-12-25 / 25-26. szám
JUBILEUMI ÜNNEPSÉGÉN ÖSZTÖNDÍJASOK — Klasszikus gárda: Egervári, Szentmártoni, Gombás, Mutnyánszky, Say, Pattantyús .. . BALÁZS ISTVÁN Várhelyi György építészmérnök (Svédország) A Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszékén találkoztunk. Georg Várhelyi, hófehér radírral és hegyes ceruzával a kezében, munkái fölé hajolva üldögél. A tervrajzokat nézi, amelyeket a Tisztelet a szülőföldnek c. kiállításra szánt, s kétségei eloszlatásához kér segítséget: „így mondják ezt magyarul, az itthon élők számára is érthetőek lesznek munkáim címei?”. Ennyire fontos lenne, hogy egy hazai kiállításon sikere legyen? Végig ez a kérdés motoszkált bennem, miközben szavaira figyeltem. — 1939-ben hagytam el Magyarországot, érezvén a közelgő háború szelét, s saját sorsomban a numerus clausus megkülönböztető jegyét. Soha nem akartam végleg elhagyni a hazámat, 1947-ben komolyan gondolkodtam azon, hogy feladva stockholmi tervezőirodámat, vállalva az újrakezdés nehézségeit, hazatelepülök. Ekkor jött a nagy szerelem, svéd asszony lett a feleségem, így maradtam Svédországban. Sem én, sem a gyerekeim nem változtattak nevet, mi mindnyájan Várhelyiek vagyunk. Annak pedig, hogy mi, most nem egy szálloda halijában, hanem egy irodahelyiségben beszélgetünk, az az oka, hogy akárhányszor Magyarországon járok, itt mindig kellemesen, otthonosan érzem magam. A tanszék munkatársainak javaslatára itt doktoráltam 1976-ban, olyan témában, amely engem is, a magyar városépítészeket is erősen foglalkoztatja. A belvárosok felújításának problémáiról van szó. 1983 februárjában Budapesten közös svéd—magyar szimpoziont rendezünk ebben a témakörben. Azt várom ettől a szakmai találkozótól, hogy mind a magyar, mind a svéd építészek, valamint a kivitelezők ki tudják elégíteni érdeklődésüket, átadva egymásnak tapasztalataikat. A svédek problémái a magyarokéhoz képest luxusproblémák, hiszen itthon a többi között a lakások beázása, a függőfolyosók kicserélése a gond. De van egy terület, amelyen bizonyára eredményesen tudnánk együttműködni: az pedig a mozgássérült emberek számára építendő lakások, lakóterek, épületek. — Mennyire tudja figyelemmel kísérni a mai magyar építészetet? — Ebből a szempontból igen előnyös és kiváltságos helyzetben vagyok, mivel Svédországban tudják, hogy magyarul jól tudok. Több ízben jöhettem Magyarországra, voltam már környezetvédelmi tanácskozáson, ez év májusában városfelújítási konferencián vettem részt, most itt vagyok az Akadémia szíves meghívására. Ügy érzem, hogy továbbfejleszthetem a svéd—magyar építészeti és városépítési együttműködést. A beszélgetés a végéhez közeledik, a ceruzát újból a kezébe veszi. — Rendkívül meleg érzéssel tölt el az — mondja rajzaira nézve —, hogy régi barátaim, kollégáim láthatják, hogy Várhelyi György még életben van, s talán ők is hallatnak magukról, és eljönnek a kiállításra. Kovács Ervin vegyészmérnök (Svájc) — Zürichben doktoráltam, 1952- ben, ezt követően az illóolajokkal is foglalkoztam. Ezek mesterséges úton való előállítása a jövő szempontjából nagyon fontos. Például Bulgária egyik közismert exportcikke a rózsaolaj, amelynek előállítása sok kézi munkát igényel, viszont az emelkedő életnívóval minden ilyen kéziipar lassan-lassan el fog tűnni. Vagyis, a rózsaolajnak olyan ára lesz, hogy azt egyszerűen nem lehet majd megfizetni. De a ruhaipar sem képzelhető el kémia, mesterséges anyagok nélkül. Mindnyájan meztelenül járnánk, ha nem lennének kémiai úton készült szövetek. — Jelenleg felületi fizikával és kémiával foglalkozunk. A következő tíz évben a kémiának ez a területe fejlődik majd a legjobban. Az energia ma az egyik legnagyobb problémánk. A természetes energiaforrások egyszer megszűnnek, tehát új energiaforrásokat keresünk, mégpedig a napenergia felhasználásával. Ha a napenergiának egy kis részét meg tudnánk kötni itt a Földön, valamilyen módon, az nekünk tökéletesen elég lenne arra, hogy a gyáraink tovább működjenek és tovább repüljünk egy kontinensről a másikra. Na most, az energiát a vízből szeretnénk előállítani, úgy, hogy a vizet próbáljuk napenergiával hidrogénre és oxigénre szétbontani. A víz nem bomlik el magától hidrogénre és oxigénre, elég szomorú lenne, ha így történne. Tehát olyan felületeket kell kitalálni, amin a folyamat végbemegy. A szakmai dolgokon túl szó esik még másról is, például az anyanyelvről : — Ükapám református püspök volt, és írói álnéven természettudományi ismeretterjesztő cikkeket írt. Az én másik nagy érdeklődési körömnek. mondhatom a hobbimnak semmi köze a vegyészeihez. Szabad időmben szívesen forgatok magyar nyelvű könyveket anyanyelvem etimológiájáról és a magyar őstörténetről. Most próbálok egy magyar nyelvtant készíteni. Mindig bosszantott az, hogy a magyar nyelvtant gyakran a latin vagy germán nyelvrendszerbe próbálták illeszteni, s ezáltal a magyar grammatika olyan borzasztóan komplikált lett, hogy lehetetlen megtanulni. A kémiában a sikereim mindig ott voltak, ahol valamilyen komplikált kérdéshalmazra egy egyszerű szisztémát tudtam találni. Azt hiszem, a magyar nyelvtant is egy egyszerű, magyar szisztémába lehet tenni. Ezt a munkát egyelőre az íróasztalnak készítem, ha majd nyugdíjaznak, lesz időm kidolgozni. BOKROS KATALIN Mint mór évek óta hagyomány, az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége találkozót szervezett az AK vagy a Művelődési Minisztérium ösztöndíjasaként Magyarországon tanuló magyar származású diákoknak. Bartos György, az AK titkára, valamint a Magyarok Világszövetsége nevében Szüts Pál főtitkárhelyettes köszöntötte a megjelenteket. A tőmondatos bemutatkozások hamarosan baráti beszélgetéssé oldódtak, medikus és tánccsoportvezető, zeneakadémiai hallgató és gyógypedagógus-jelölt, iparművészeti főiskolás és bölcsész mesélt a vizsgaidőszakok drukkjairól, a diákélet nehéz és szép pillanatairól, szakmai előmenetelükről, a Magyarországon szövődő barátságokról, a lehetőségekről, melyek a diplomaszerzés, az ösztöndíj letelte után várják őket. 1. Marosszéki Erzsébet, a Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatója zongora tanszakon 2. Zsindely Katalin a Gyógypedagógiai Főiskolán tanul. Elsősorban a logopédia és a munkaterápia érdekli 3. Dobó Attila egy éven át finnugrisztikát tanul a budapesti bölcsészkaron. Ugyanakkor németet tanit a Közgazdasági Egyetemen 4. Pólón Magda Franciaországból a budapesti bölcsészkar magyar szakán tanul 5. A „korelnök” Várnai Pál, az ottawai egyetem orosz nyelv és kelet-európai irodalom tanára. Témája a második világháború néhány szocialista ország irodalmában 6. Herterich Ortwin Svédországból érkezett, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója 7-8. A Fogta testvérpár Ágnes és Janet az angliai Croydoni Magyar Egyesület néptáncosait tanítja. Diplomás népitáncosok lesznek FOTO: GABOR VIKTOR 9
