Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-11-27 / 24. szám
Labdajátékosaink és Los Angeles Olimpia: atlétika, úszás, netán birkózás, súlyemelés, kajak-kenu, no meg — természetesen — vívás és öttusa... Az ötkarikás sportágak felsorolása a legritkábban kezdődik valamelyik labdajáték emlegetésével, pedig a vízilabdázás például ugyanúgy a hagyományos és sikeres olimpiai versenyágak közé tartozik, mint a vívás. A kézi-, a kosár- és a röplabda meglehetősen ritkán, csak kiugró siker esetén kerül szóba a szurkolók körében. A futball kifejezetten különleges helyzetben van, hiszen a résztvevő országok legtöbbje nélkülözi legjobbjait, mivel a Mundial-játékosok nem léphetnek pályára az ötkarikás eseményeken. Kézilabda Bár a nők csak 1976 óta résztvevői az olimpiának, mégis a gyengébb nem hazai sztárjai dicsekedhetnek jobb eredményekkel: 1976-ban Török Bódog tanítványai bronzérmet nyertek. A 22 évig kapitányként dolgozó világhírű szakember azt vallja: az 1982-es esztendő legutolsó világbajnokságán, amelyre a magyar fővárosban, a Budapest Sportcsarnokban kerül sor, a magyar válogatott kiharcolja a dobogós helyezést. Ha ez sikerül, akkor ezzel már megváltották a Los Angeles-i repülőjegyet. Ellenkező esetben még mindig marad esély az olimpiai részvételre: 1983-ban úgynevezett B-kategóriás világbajnokság lesz, s a győztes csapat szintén mehet Kaliforniába. A férfiaknál hasonló a helyzet A magyar válogatott a Német Szövetségi Köztársaságban a tavaszi B-világbajnokságon pótvizsgázik majd, és amennyiben az 1-2. hely valamelyikét sikerül kiharcolni, akkor talán nem szakad meg az 1976-ban kezdődött sorozat: Montrealban 6., Moszkvában 4. lett az együttes. Kosárlabda A magyar férfiak négyszer (1948, 1952, 1960, és 1964) játszottak már olimpián, de 9. helynél még nem sikerült előbb végezni. A nők viszont csak egyszer léptek pályára és azonnal az előkelőnek mondható negyedikként fejezték be a moszkvai küzdelemsorozatot. Ami a jövőt, az olimpiai részvétel lehetőségét illeti — hasonló a helyzet. A férfiak számára ugyan rendeznek olimpiai selejtezőt, de még az is kérdéses, hogy a magyar válogatott ezen egyáltalán elindul-e, annyira csekély a továbbjutás esélye. A nők ellenben „tobzódnak” a vetélkedésben: temberében a berlini Európa-bajnokságon sikerülne nyerni, vagy az olimpiai elsőség jogán amúgyis biztos 1984-es résztvevő szovjet csapat mögött ezüstérmet szerezni (erre a szakemberek szerint komoly esély van!), akkor selejtező nélkül léphetnek pályára az olimpián. Ha nem, akkor még mindig marad lehetőség: 1984-ben még két csapat harcolhatja ki az indulási jogot. A férfiak helyzete ugyanilyen, az esélyük azonban valamivel kevesebb. Vízilabda Abszolút sikersportág! Egy ezüst- vagy bronzérem az olimpián már kudarcnak számít. Az 1912-es stockholmi gyengén sikerült bemutatkozástól eltekintve mindig az első hat között volt a magyar csapat. És csak 1924-ben, Párizsban kellett megelégedni olyan helyezéssel (5.), amelyikért nem jár érem. Egyébként a mérleg: 6 arany (1932, 1936, 1952, 1964, 1976), 3 ezüst (1928, 1948 és 1972), 3 bronz (1960, 1968 és 1980). A jelenkor válogatottja az ecuadori VB második helyével simán kiharcolta az olimpiai részvételt és mindenki határozottan bizakodó. Az egyik legkiválóbb magyar játékos, a 103 kilós, 197 centi magas dr. Csapó Gábor mondta az olimpiai esélyekről: „Rengeteg az egyforma csapat, Legalább három-négy együttes azonos esélyekkel szállhat vízbe Los Angelesben, és biztos vagyok abban, hogy az aranyért küzdők között leszünk mi is! Riválisaink: a házigazda amerikai, a védő szovjet és a tavalyi Európa-bajnok NSZK együttes.” SERÉNYI PÉTER Vízi csata a kapu előtt IX. Férfi röplabda VB Japán-Magyarország 3:1 A labdajátékok közül a legfiatalabb olimpiai sportág, csak 1964 óta szerepel a programban. Azóta a magyarok összesen négyszer indultak, a tokiói premieren a 6. helyet szerezték meg. A nők az 1972-es bemutatkozás alkalmából az 5. helyen végeztek majd 1976-ban és 1980-ban is a 4. helyen kötöttek ki. Hogy ott lesznek-e a magyarok Los Angelesben, az még kérdéses. A nők viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak: amennyiben 1983. szep-A vízilabdával párhuzamosan ebben a sportágban szerepeltek először magyar csapatjátékosok olimpián: 1912-ben, Stockholmban. Vajmi kevés sikerrel. Az első fordulóban kiesett a — többek között — Schlosserrel fémjelzett magyar gárda és csupán enyhítet-Futbalett 1983-ban Budapesten lesz az Európa-bajnokság és ez megfelelő felkészülési és erőfelmérési állomásnak ígérkezik az 1984. májusában Kubában sorra kerülő olimpiai világselejtező előtt. A karib-tengeri országban várhatóan 30—40 nemzet együttese lép majd pályára azért, hogy kiharcolja a Los Angeles-i indulás jogát a védő Szovjetunió és a házigazda Egyesült Államok társaságában. Kiss Lenke megálljt parancsol az amerikaiak támadásának FOTÓ: ZÁHONYI IVAN ÉS MTI te a kudarc fájdalmát az, hogy a vigaszdíj döntőjében 3:0-ra sikerült legyőzni Ausztriát. Azóta történt egy és más az olimpiai labdarúgó-tornákon. Az 1924-es és az 1936-os fiaskók után nem kellett sokáig várni az első aranyérmes szereplésre: 1952-ben az alakuló aranycsapat, Puskás, Kocsis, Hidegkúti, a kapuban Grosics hódította el az elsőséget Helsinkiben. Bár Rómában, 1960- ban „csak” a bronzot sikerült elnyerni, már ekkor is biztos volt: a magyarokkal hosszú távon számolni kell az olimpiai futballban, így is történt, dr. Lakat Károly dirigálásával majdnem mesterhármas következett, első hely 1964- ben, Tokióban, 1968-ban Mexikóban és második 1972-ben Münchenben. Montrealban és Moszkvában nem lehettek ott a hatvanas évek aranycsapatának utódai, s hogy sikerül-e feledtetni az elmúlt játékokat megelőző selejtezők fiaskóit, az a jövő titka. Tény: óriási népszerűségnek örvend az olimpiai futballtorna, majdnem 100 csapat nevezett, a 16 közé jutás kiharcolása 1983-ben, az előcsatározásokon, nem lesz könnyű. Röplabda Labdarúgás 26
