Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-11-27 / 24. szám

yggfifla®

KÖZGAZDÁSZ ÉS TÖRTÉNÉSZ

John Komlós a chicagói Roosevelt University-n, a College of Business Administration tanára. Közgazdaságtant, a komputer gazdasági életben való alkalmazását tanítja, ám egy olyan kongresszuson találkoztunk, melyen — ahogyan fogalmazott — „hobbyja” révén volt érdekelt. A budapesti Nemzetközi Gazdaságtörténeti Konferencián a csehországi ipar fejlődéséről adott elő.

— Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdaságtörténetével foglalkozom. Érdekelt, hogy honnan jöttünk — kisiskolás voltam, amikor szüleimmel letelepedtünk az Egyesült Államokban — ezért választottam kutatási témámul Közép-Európát, s benne Magyarországot.

— Mint beszédén hallom, mindehhez a nyelvi alap is kitűnő.

— Olvasnom kell a szakirodalmat, a Központi Statisztikai Hivatalban is nemegyszer jártam már adatok után.

— Az elemzések tükrében mi derül ki például a magyar gazdasági fejlődésről?

— Például az 1850-es évekről, mint egy Magyarországra egyértelműen kedvezőtlen periódusról beszélnek. Holott ez a kép szerintem így egyoldalú. Mert igaz, hogy több pénzt vittek ki az országból, mint amennyit befektettek, de az akkoriban így volt mindegyik osztrák tartománnyal. És sokak számára talán az is érdekes adalék, hogy a XIX. század második felében a magyar ipar gyorsabban fejlődött, mint az osztrák, olyan iparágakra tudott koncentrálni — például a malomipar — ami az ország számára előnyös volt. Az én felfogásom szerint Magyarország gazdasági fejlődését elősegítette a nyugati részekkel való szoros kapcsolat.

— Bizonyára igen szigorú munkarendet követel öntől, hogy amiről oktat és amit kutat ennyire eltérő területek.

— Ez így igaz. Csak az adatok

gyűjtésével hónapokat tölt el az ember. Jövő májusban, júniusban fordul majd elő először, hogy arról oktatok majd, ami a „hobbym”. A bécsi egyetem hívott meg vendégelőadónak. — b —

A SZERZŐ FELVÉTELE

Körkép

Az Ausztráliában élő Orbán Dezső festőművésznek, több évtizedes munkássága elismeréséül Molnár István, hazánk nagykövete átadta a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést. A Sydney-i főkonzulátuson rendezett ünnepségen részt vettek a művész barátai és tisztelői, valamint az ausztrál külügyminisztérium Sydney-i Hivatalának vezetője.

A Hollywoodi Magyar Református Egyház szeptemberben nagy sikerű József Attila-estet rendezett — írja levelében Dolinszky Tibor Los Angelesből. A zenés, verses ünnepi esten Létay Klára, Békeffy Sarolta, Mosóczi Miklós és Vági László működött közre.

*

Turáni András honfitársunk Lhaszszából — Körösi Csorna Sándor nyomdokait kutatva — küldött szerkesztőségünknek képeslapot.

*

Dr. Lőrincze Lajos egyetemi tanár a bécsi magyar egyesületekben, a Bécsi Magyar Iskola Egyesületben valamint Linzben, Grazban és Burgenlandban anyanyelvűnk érdekességeiről és Arany János költészetéről és költői nyelvéről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást.

*

A „Pannónia ’77” szervezésében Linzben október elsején opera-, operett- és magyarnóta estet rendeztek, magyar művészek közreműködésével. A meghívóból idézzük: „Lassan elérkeztünk mi is arra a pontra, amikor már nincsenek „régi” és „új” magyarok, hanem közös múltunk, édes anyanyelvűnk és Óhazánk felejthetetlen szelleme kapcsol bennünket — az egész világ magyarjait — össze. Mi hisszük, lelkiismeretünk parancsára dolgoztunk — kultúránk hagyományaink és nyelvünk ápolása érdekében —, igyekeztünk olyan tiszta forrást követni, amiből utódaink büszkén ihatnak”.

*

Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára emlékeztek Torontóban (Kanada) a Town Hall of the St. Lawrence Centre-ben. Az emlékünnepséget Zalán Magda szervezte, közreműködött: Fellegi Ádám zongoraművész (Budapest), Rivka Golani Erdész hegedűművész, Vladimir Orloff csellista, Moshe Hammer hegedűművész és Barbara Collier, valamint Tessenyi János énekművészek,

Megható és tiszteletet érdemlő gondoskodás vezette Török Mihály (Anglia) olvasónk tollát, amikor hozzánk küldött üzenetét fogalmazta. Török Mihály, aki egy gyári szakszervezeti bizottság elnöke, Cannock Chase-ben, egy német katonai temetőben három magyar sírra bukkant. Hosszas kutatás után kiderítette, hogy Mészáros Elemér (—1918), Nagy Sándor (—1918) és Rosta Gergely (—1917) internáltak hamvai nyugszanak a sírokban. Leveléből idézzük: „Bizonyára, több magyar lakik a temető környékén, aki néha elmenne és meglátogatná és néhány szál virágot helyezne ezekre a magyar sírokra.” Örömmel tolmácsoljuk Török Mihály sorait, amelyek honfitársaink emlékét éltetik.

STOKE ON TRENT

Az egyik legnagyobb elismerés, Ausztriában, ha egy művész a Wiener Secession termeiben mutatkozhat be önálló kiállítással. Képünk tanulsága szerint a Bécsben élő Kemenyeczky István szobrászművésznek sikerült!

KAMENYECZKY

PLASTIKEN

WIENER SECESSION

*

10—15 éves levelezőpartnert keres: Árgyelán Györgyi, Békéscsaba, Alsókörös sor 4. 5600 Ökrös László, Karcag, Asztalos János u. 28/a. 5300 Szilva Zsuzsa és Szilva János, Eger, Szovjet hadsereg útja 3. 3300 Vajnai Tünde, Budapest, Kresz Géza u. 37/b. 1132.

Olyan magyar származású gyerekekkel leveleznének angol nyelven, akiket érdekel a hasonló korú magyar gyerekek élete és akik maguk is szívesen írnának sorsukról.

Kerestetés

GROSZ TIBOR-t, aki a háború előtt Budapesten a Vörösmarty utcában lakott, keresi Priesner Manci (jelenlegi neve: Stern Margit) Izraelből.

RÉTI LÁSZLÓNÉ-t (leányneve: LÖBL RÖZSA) keresi Judith W. Guala az USA-ból. A keresett az ötvenes években Békéscsabán lakott, utoljára 1948-ban találkoztak Budapesten, kapcsolatuk a későbbiekben megszakadt.

ASHER LÁSZLÓ-t (Budapesten született 1914-ben) keresi Diamant Miklós Angliából (London). Utoljára Párizsban találkoztak, jelenlegi — feltételezett — tartózkodási helye: Ausztrália.

KAPITÁNY ANNA (USA) énekesnőt keresi dr. Rerrich Béla Stockholmból.

GÁBOR LÁSZLÓ (Hódmezővásárhelyen született 1938-ban, anyja neve: Bán Júlia) 1956 novemberében ment külföldre. Előtte a Dunaújvárosi erőműnél dolgozott. Feltehetően Franciaországban telepedett le. Keresi unokatestvére, Hollósy Anna, Mosonmagyaróvárról.

ZÁGON VILMOS-t és családját (egy leánya van, Zsuzsanna, állítólag énekesnő) keresi unokahúguk Bittner Éva Esztergomból. Zágon Vilmos Újpesten született 1903 körül, anyja neve: Hirsch Rozália. 1956 óta él külföldön, 1974-ben írt utoljára, akkori címe: 1714 D. W. Tovhy Avenue, Chicago, 111. 60626, USA volt. Ebben a levelében jelezte, hogy rövidesen elköltözik, s miután a kerestető is lakást változtatott, kapcsolatuk megszakadt.

NÉMETH ENDRE (1933-ban született Nádasdon, anyja neve: Tóth Karolina) 1949-ben távozott külföldre Lajos nevű fivérével. Ausztriában éltek 1956-ig, majd idősebb bátyja meghívására kivándorolt Ausztráliába és Victoria államban letelepedett. 1964-ben kapcsolatát megszakította testvéreivel, akik úgy gondolják, hogy öccsük visszatért Európába. Két bátyja Ausztráliából, húga, Piri Kanadából keresi.

CSISZÁR MIHÁLY MIKLÓS (Szegeden született 1933. január 5-én, anyja neve: Takács Johanna) 1956 óta él külföldön. 1969-ben Ausztráliából (Hobart) jelentkezett jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. Keresik szülei Szegedről.

TÖRÖK ERVIN vegyészmérnököt keresi Etelka az USA-ból. A keresett 1951-ben Ausztráliából írt, azóta nem adott magáról életjelt.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905.

7