Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-11-13 / 23. szám

BÚCSÚ ÉS BÚCSÚSOK

A búcsú előtörténetét Legeza László, a máriapócsi görög katolikus templom főesperese, így mondja el:

— 1696-ban még csak egy aprócska fatemplom állt itt, s annak az ikonosztázionján volt az a Mária-kép, amely több héten át könnyezett. És ezt nemcsak az egyház bizonyította, hanem Lipót császár helytartója is eskü alatt vallotta, hogy a kép-Mária szeméből valóban több héten át hullottak a könnyek. Pedig a tábornok, ahogyan a fáma tartja, nem volt hivő. De akár az volt, akár nem, képmása mint tanúé, itt látható az oltár melletti üvegfestményen.

— Mivel aztán, helytartója révén, a császárhoz is eljutott a máriapócsi Mária-kép híre, Lipót — ahogyan hírlett, a felesége kívánságára — elvitette az ikont Bécsbe, ma is látható a Szent István katedrálisban. Mielőtt azonban elvitték, több másolatot is készítettek róla, közülük az egyik aztán visszakerült ide, Máriapócsra. És ez a másolatkép 1715-ben, akárcsak nem egészen húsz évvel azelőtt az eredetije, könnyezni kezdett, és 1905-ben ismét eleredtek a könnyei.

— Ennek itt, a faluban, ma is élő tanúi vannak, ha már nem is sokan maradtak meg közülük. Egy tanúságtétel hangszalagon van, egy bácsié, akit azóta, sajnos, eltemettünk. Ő pontosan és részletesen mikrofonba mondta nekem, hogyan látta, 12 éves gyermekként, a síró Mária-képet.

3

24