Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-11-13 / 23. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Kerestetés

Napjainkban a hazai sajtóban, rádióban és televízióban sűrűn esik szó a magyar diaszpóráról, különösen sok neves és világhírű honfitársainkról. Hogyan nevezzük őket: magyar születésűeknek vagy magyar származásúaknak? A kérdés az Elet és Tudományban olvasható, dr. Del Medico Imre írásában. Véleménye a következőkben foglalható össze: magyar származásúnak olyan személyt mondhatunk, akinek egy vagy több felmenője magyar volt, de ő maga -már nem Magyarországon született. A származás ugyanis csak az eredetre utal, ettől függetlenül a szóban forgó személy bármilyen nemzetiségű lehet. Ezzel szemben magyar születésűnek kell nevezni azt a magyar szülőktől származott személyt, aki Magyarországon született, akinek magyar az anyanyelve, aki csak később került külföldre, esetleg csak felnőtt korában.

*

„A magyarok története — a honfoglalástól napjainkig — Kanadában.” Ez a cím a Mozgó Világ című folyóiratban Szkárosi Endre írásának élén olvasható. A cikkben a szerző az Ontarióban, 1976-ban alakult Multikulturális Történeti Társaság tevékenységét mutatja be. Részletesen ismerteti a Társaság kiadványsorozatának — az egyes etnikai csoportok történetét tárgyaló — első kötetét, amely a magyar diaszpóra múltjáról és jelenéről szól. Szkárosi Endre örvendetesnek mondja, hogy a kutatás, illetve a kiadvány a kanadai magyar társadalomtudósok együttműködésére is lehetőséget adott. Külön bekezdést szentel a kötet szerkesztőjének, Susan M. Pappnak, a második világháborút követő magyar bevándorlás elismert kutatójának, aki hasonló témában — a Cleveland State University gondozásában — már korábban is publikált egy tanulmányt.

*

Az Elet és Irodalomban Lucien Hervé — eredeti nevén Elkán László — festő- és fotóművész válaszol Fázsy Anikó kérdéseire. A művész párizsi lakásán készült interjú sok témát érint, kezdve attól, hogy Lucien Hervé 1929 óta él Franciaországban, egészen addig, hogy legújabb könyvének szellemes címe magyarul: A szépség az utcán hever. Az interjúban a többi között arról is szó esik, hogy a második világháború idején az ellenállási mozgalomban Hervé együtt dolgozott Mitterrand elnökkel.

*

Az Üj Tükör „Hatvány Lajos emlékezete” címmel Képes Géza írását közli. Ebben a szerző érdekes és hangulatos korrajzot ad Hatvány Lajos Bécsi kapu téri házának egykori, vasárnap délutáni összejöveteleiről. Azokról is szól, akik a vendégszobákban vitáztak, azokról is, akik ott a viták pergőtüzében álltak. Néhányan a névsorból: Károlyi Mihály. Hevesi András, Ignotus Pál, Zilahy Lajos és Cs. Szabó László.

*

Egy cím a Népszabadságban: „A mikrofonnál Kroó György”. A cím alatt — Frideczky Frigyes tollából — Kroó György mostanában megjelent kötetéről olvasható ismertetés. A kötet a szerző húszévi, a rádióban elhangzott zenekritikáiból ad közre válogatást, száznyolcvan, esszének is beillő tanulmányt. Az ismertetés kiemeli, hogy a kötet névmutatója több mint ötszáz szólistáról, együttesről nyújt tájékoztatást. Többek között Doráti Antal, Solti György, Pauk György, Székely Zoltán és Starker János szerepel a névsorban.

%

„Cziffra Györgynél Senlis-ben.” Ez a cím a Magyar Hírlapban olvasható, Várnai Péter írása élén. Az írás tíz nap élményeit eleveníti fel. Ennyi ideig vendégeskedett a szerző a világhírű zongoraművésznél, a politika szótárából kölcsönözve a kifejezést, amolyan munkalátogatáson. A közeljövőben ugyanis Cziffra György önéletrajza magyarul is megjelenik, s a munkalátogatás keretében a fordítás revízióját, a kézirat végleges szövegét beszélték meg. Az írás ebből is ízelítőt ad. Felvázolja z élet- és pályaívet, amelynek egyik pillére a húszas évek Budapestje, Angyalföld legnyomorúságosabb banakktelepe, másik pillére pedig a Párizzsal szomszédos Senlis Liszt Ferenc Auditóriuma, ahol a hányatott életű művész él, ahol alapítványa azt nyújtja az arra érdemes, tehetséges fiataloknak, amit tőle a sors annak idején megtagadott.

*

Az Üj Tükörben egy interjú a magyar—svéd labdarúgó-mérkőzések történetét eleveníti fel. Aki kérdez: Molnár Károly; aki válaszol: Róbert Hernádi, a Svéd Labdarúgó Szövetség főtitkára. Ugyancsak az Üj Tükör „Hetvenöt év a vízben” címmel — Serényi Péter tollából — képes riportot közöl a Magyar Úszó Szövetségről, amely háromnegyed évszázaddal ezelőtt alakult meg. A riport a magyar úszók és vízipólózók nemzetközi sikereit is feleleveníti, a kezdetektől egészen napjainkig. A nevek között és a fotókon több, külföldön élt vagy élő magyarra is felfigyeltünk, többek között Szőke Katalinra, Novák Évára, dr. Bródy Györgyre és Németh Jamesszre, egykori olimpiai bajnokainkra.

*

A Rádiószínház Lengyel Menyhért Az árny című, mikrofon-előadásra dramatizált jelenetét mutatta be. Bemutatót tartott a Rádió Dalszínháza is: Lehár Ferenc Giuditta című operettjét adta elő. Egy-egy műsor keretében Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Ábrahám Pál és Polgár Tibor daljátékainak melódiái csendültek fel. A klasszikus operettzenét karmesterként Kertész István, Széli György és Solti György, interpretátorként Geszty Szilvia operaénekesnő és Pauk György hegedűművész képviselték a rádió műsoraiban.

*

A kölni Theater am Dom nagy sikerrel mutatta be Bencsik Imre „Úriember, jó kriptából” című vígjátékát. A bemutatóról az Üj Tükör képes tudósításban tájékoztat. Ebben olvasható, hogy a kölni színház egy-egy előadásához mindig a legjobb Színészeket szerződteti, színpadján korábban Ferrari Violetta is szerepelt.

*

Az Élet és Irodalomban egy szerkesztői üzenet címzettje: Yvonne Kaposy-Helvey, Salzburg. Honfitársnőnket a hetilap egyik korábbi, a kutyák védelméről szóló vitája késztette levélírásra.

*

Nancy Toth 1947-ben Kanadában született. Szülei a húszas évek közepén Fejér megyéből vándoroltak ki a tengerentúlra. Ö maga tudományos pályán dolgozik, fő kutatási területe a modern költészet, s verseket ír. Életrajzának igencsak tömör összefoglalóját a Mozgó Világ ismerteti. Nancy Toth-ot a folyóiratban Botár Olivér mutatja be, aki 1957-ben Torontóban született és egy évig Budapesten ösztöndíjasként a magyar avantgarde-ot tanulmányozta. A Mozgó Világ — első magyarországi, első külföldi megjelenésként — Nancy Tóth több versét is közli, Szkárosi Endre fordításában.

K. GY.

FELHÍVÁS

„Meggondoltan — megfontoltan” címmel dokumentumfilm készül az első világháborúról. Az alkotók: Gulyás Gyula és Gulyás János várják mindazok jelentkezését, akik megjárták a keleti frontot, részt vettek Przemysl védelmében vagy az oroszországi, romániai harcokban, esetleg Volhiniában. Galíciában, vagy délen: Olaszországban a Doberdónál, az Isonzónál vagy a Piavénái harcoltak. Külön is érdeklik őket azok. akik vállalkoznak arra, hogy velük interjút készítsenek, vagy akiknek korabeli fotók, könyvek, tárgyak vagy más dokumentumok vannak a birtokukban, s a film forgatásához rendelkezésükre bocsátanák.

MAFILM, Balázs Béla Stúdió, Budapest, II., Pasaréti út 122. „Meggondoltan — megfontoltan produkció.”

A fényképen látható ISTVÁN nevű édesapját — aki a negyvenes évek végén Ausztriába ment ki, majd feleségével együtt Ausztráliában telepedett le — keresi Karin Niedermesser Kanadából.

FROMMER GYÖRGY, volt budapesti (Damjanich u.) lakost, aki testvérével együtt 1956-ban Los Angelesben (USA) telepedett le, keresi barátja és volt osztálytársa Molnár (Mandl) Tamás Kanadából (Montreal). A keresett 1933-ban született és 1952-be érettségizett a Madách Gimnáziumban.

ZSIRMAN FERENCET (született 1928-ban) és

ZSIRMAN GYULÁT (születési éve: 1934) keresi Kanadában élő nővérük Julianna. Mind a ketten 1956- ban mentek külföldre és valószínűleg Angliában élnek.

Dr. LENDVAI TAMÁS (1922-23- ban született Kispesten és lakott szüleivel sáját házukban 1954-ig) német származású orvost, aki 1956-ban a Szolnoki Állami Kórházban dolgozott keresi Géczy Éva Kanadából.

HUSZÁR LÁSZLÓ (1954. július 1- én született Veszprémben, anyja neve: Lozsi Erzsébet) akkumulátorszerelő 1979. májusa óta él külföldön. 1981. februárban írt utoljára, akkori lakáscíme: 150 the Esplanada Middle Brighton, Melbourne, Vic. 3186 volt. Keresik szülei Várpalotáról.

VADÁSZ IMRÉT, aki 1919-ben született és Dél-Amerikába vándorolt ki — keresi volt osztálytársa, Grosz István Ausztráliából (Sydney).

HERMAN LÁSZLÓNÉT (leányneve: PÁZMÁN ILONA), aki Jászjákóhalmán vagy annak környékén született 1924 körül — keresi Boross Gyuláné (Pólyák Eleonóra) az USA-'ból. Utoljára 1965-ben Budapesten találkoztak, azóta nem tudnak egymásról. A kerestető kéri Pázmán Hona USA- ban (Conn.) élő nagynénjét, hogy ha ismeri unokahúga címét, közölje vele.

Mrs. Magda ERCZMANN (leányneve: FRIED MAGDA, 1922-ben Budapesten született, apja Fried Sándor, anyja Weisz Jolán) keresi unokatestvéreit: MANDEL MIKLÓST (kb. 60—65 éves) és MANDEL VICÁT (kb. 60 éves). De szívesen felvenné a kapcsolatot bármely más élő rokonával, barátjával.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905.

7