Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-11-13 / 23. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Kerestetés Napjainkban a hazai sajtóban, rádióban és televí­zióban sűrűn esik szó a magyar diaszpóráról, különö­sen sok neves és világhírű honfitársainkról. Hogyan nevezzük őket: magyar születésűeknek vagy magyar származásúaknak? A kérdés az Elet és Tudományban olvasható, dr. Del Medico Imre írásában. Véleménye a következőkben foglalható össze: magyar származá­súnak olyan személyt mondhatunk, akinek egy vagy több felmenője magyar volt, de ő maga -már nem Magyarországon született. A származás ugyanis csak az eredetre utal, ettől függetlenül a szóban forgó sze­mély bármilyen nemzetiségű lehet. Ezzel szemben magyar születésűnek kell nevezni azt a magyar szü­lőktől származott személyt, aki Magyarországon szü­letett, akinek magyar az anyanyelve, aki csak ké­sőbb került külföldre, esetleg csak felnőtt korában. * „A magyarok története — a honfoglalástól nap­jainkig — Kanadában.” Ez a cím a Mozgó Világ cí­mű folyóiratban Szkárosi Endre írásának élén olvas­ható. A cikkben a szerző az Ontarióban, 1976-ban alakult Multikulturális Történeti Társaság tevékeny­ségét mutatja be. Részletesen ismerteti a Társaság kiadványsorozatának — az egyes etnikai csoportok történetét tárgyaló — első kötetét, amely a magyar diaszpóra múltjáról és jelenéről szól. Szkárosi Endre örvendetesnek mondja, hogy a kutatás, illetve a ki­advány a kanadai magyar társadalomtudósok együtt­működésére is lehetőséget adott. Külön bekezdést szentel a kötet szerkesztőjének, Susan M. Pappnak, a második világháborút követő magyar bevándorlás elismert kutatójának, aki hasonló témában — a Cleveland State University gondozásában — már ko­rábban is publikált egy tanulmányt. * Az Elet és Irodalomban Lucien Hervé — eredeti nevén Elkán László — festő- és fotóművész válaszol Fázsy Anikó kérdéseire. A művész párizsi lakásán készült interjú sok témát érint, kezdve attól, hogy Lucien Hervé 1929 óta él Franciaországban, egészen addig, hogy legújabb könyvének szellemes címe ma­gyarul: A szépség az utcán hever. Az interjúban a többi között arról is szó esik, hogy a második világ­háború idején az ellenállási mozgalomban Hervé együtt dolgozott Mitterrand elnökkel. * Az Üj Tükör „Hatvány Lajos emlékezete” címmel Képes Géza írását közli. Ebben a szerző érdekes és hangulatos korrajzot ad Hatvány Lajos Bécsi kapu téri házának egykori, vasárnap délutáni összejöve­teleiről. Azokról is szól, akik a vendégszobákban vi­táztak, azokról is, akik ott a viták pergőtüzében áll­tak. Néhányan a névsorból: Károlyi Mihály. Hevesi András, Ignotus Pál, Zilahy Lajos és Cs. Szabó László. * Egy cím a Népszabadságban: „A mikrofonnál Kroó György”. A cím alatt — Frideczky Frigyes tollából — Kroó György mostanában megjelent kötetéről olvas­ható ismertetés. A kötet a szerző húszévi, a rádióban elhangzott zenekritikáiból ad közre válogatást, száz­­nyolcvan, esszének is beillő tanulmányt. Az ismerte­tés kiemeli, hogy a kötet névmutatója több mint öt­száz szólistáról, együttesről nyújt tájékoztatást. Töb­bek között Doráti Antal, Solti György, Pauk György, Székely Zoltán és Starker János szerepel a névsor­ban. % „Cziffra Györgynél Senlis-ben.” Ez a cím a Magyar Hírlapban olvasható, Várnai Péter írása élén. Az írás tíz nap élményeit eleveníti fel. Ennyi ideig ven­dégeskedett a szerző a világhírű zongoraművésznél, a politika szótárából kölcsönözve a kifejezést, amolyan munkalátogatáson. A közeljövőben ugyanis Cziffra György önéletrajza magyarul is megjelenik, s a mun­kalátogatás keretében a fordítás revízióját, a kézirat végleges szövegét beszélték meg. Az írás ebből is íze­lítőt ad. Felvázolja z élet- és pályaívet, amelynek egyik pillére a húszas évek Budapestje, Angyalföld legnyomorúságosabb banakktelepe, másik pillére pe­dig a Párizzsal szomszédos Senlis Liszt Ferenc Audi­tóriuma, ahol a hányatott életű művész él, ahol ala­pítványa azt nyújtja az arra érdemes, tehetséges fia­taloknak, amit tőle a sors annak idején megtagadott. * Az Üj Tükörben egy interjú a magyar—svéd labda­rúgó-mérkőzések történetét eleveníti fel. Aki kérdez: Molnár Károly; aki válaszol: Róbert Hernádi, a Svéd Labdarúgó Szövetség főtitkára. Ugyancsak az Üj Tü­kör „Hetvenöt év a vízben” címmel — Serényi Péter tollából — képes riportot közöl a Magyar Úszó Szö­vetségről, amely háromnegyed évszázaddal ezelőtt alakult meg. A riport a magyar úszók és vízipólózók nemzetközi sikereit is feleleveníti, a kezdetektől egé­szen napjainkig. A nevek között és a fotókon több, külföldön élt vagy élő magyarra is felfigyeltünk, töb­bek között Szőke Katalinra, Novák Évára, dr. Bródy Györgyre és Németh Jamesszre, egykori olimpiai baj­nokainkra. * A Rádiószínház Lengyel Menyhért Az árny című, mikrofon-előadásra dramatizált jelenetét mutatta be. Bemutatót tartott a Rádió Dalszínháza is: Lehár Fe­renc Giuditta című operettjét adta elő. Egy-egy mű­sor keretében Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Ábrahám Pál és Polgár Tibor daljátékainak melódiái csendültek fel. A klasszikus operettzenét karmesterként Kertész István, Széli György és Solti György, interpretátor­­ként Geszty Szilvia operaénekesnő és Pauk György hegedűművész képviselték a rádió műsoraiban. * A kölni Theater am Dom nagy sikerrel mutatta be Bencsik Imre „Úriember, jó kriptából” című vígjáté­kát. A bemutatóról az Üj Tükör képes tudósításban tájékoztat. Ebben olvasható, hogy a kölni színház egy-egy előadásához mindig a legjobb Színészeket szerződteti, színpadján korábban Ferrari Violetta is szerepelt. * Az Élet és Irodalomban egy szerkesztői üzenet cím­zettje: Yvonne Kaposy-Helvey, Salzburg. Honfitárs­­nőnket a hetilap egyik korábbi, a kutyák védelmé­ről szóló vitája késztette levélírásra. * Nancy Toth 1947-ben Kanadában született. Szülei a húszas évek közepén Fejér megyéből vándoroltak ki a tengerentúlra. Ö maga tudományos pályán dolgozik, fő kutatási területe a modern költészet, s verseket ír. Életrajzának igencsak tömör összefoglalóját a Mozgó Világ ismerteti. Nancy Toth-ot a folyóiratban Botár Olivér mutatja be, aki 1957-ben Torontóban született és egy évig Budapesten ösztöndíjasként a magyar avantgarde-ot tanulmányozta. A Mozgó Világ — első magyarországi, első külföldi megjelenésként — Nancy Tóth több versét is közli, Szkárosi Endre fordításában. K. GY. FELHÍVÁS „Meggondoltan — megfontoltan” címmel dokumen­tumfilm készül az első világháborúról. Az alkotók: Gulyás Gyula és Gulyás János várják mindazok je­lentkezését, akik megjárták a keleti frontot, részt vettek Przemysl védelmében vagy az oroszországi, romániai harcokban, esetleg Volhiniában. Galíciában, vagy délen: Olaszországban a Doberdónál, az Isonzó­nál vagy a Piavénái harcoltak. Külön is érdeklik őket azok. akik vállalkoznak arra, hogy velük interjút készítsenek, vagy akiknek korabeli fotók, könyvek, tárgyak vagy más dokumentumok vannak a birtokukban, s a film forgatásához rendelkezésük­re bocsátanák. MAFILM, Balázs Béla Stúdió, Budapest, II., Pasa­réti út 122. „Meggondoltan — megfontoltan produk­ció.” A fényképen lát­ható ISTVÁN ne­vű édesapját — aki a negyvenes évek végén Auszt­riába ment ki, majd feleségével együtt Ausztráliá­ban telepedett le — keresi Karin Niedermesser Ka­nadából. FROMMER GYÖRGY, volt buda­pesti (Damjanich u.) lakost, aki test­vérével együtt 1956-ban Los Angeles­ben (USA) telepedett le, keresi ba­rátja és volt osztálytársa Molnár (Mandl) Tamás Kanadából (Mont­real). A keresett 1933-ban született és 1952-be érettségizett a Madách Gimnáziumban. ZSIRMAN FERENCET (született 1928-ban) és ZSIRMAN GYULÁT (születési éve: 1934) keresi Kanadában élő nő­vérük Julianna. Mind a ketten 1956- ban mentek külföldre és valószínű­leg Angliában élnek. Dr. LENDVAI TAMÁS (1922-23- ban született Kispesten és lakott szü­leivel sáját házukban 1954-ig) német származású orvost, aki 1956-ban a Szolnoki Állami Kórházban dolgo­zott keresi Géczy Éva Kanadából. HUSZÁR LÁSZLÓ (1954. július 1- én született Veszprémben, anyja ne­ve: Lozsi Erzsébet) akkumulátorsze­relő 1979. májusa óta él külföldön. 1981. februárban írt utoljára, akkori lakáscíme: 150 the Esplanada Middle Brighton, Melbourne, Vic. 3186 volt. Keresik szülei Várpalotáról. VADÁSZ IMRÉT, aki 1919-ben született és Dél-Amerikába vándo­rolt ki — keresi volt osztálytársa, Grosz István Ausztráliából (Sydney). HERMAN LÁSZLÓNÉT (leányne­ve: PÁZMÁN ILONA), aki Jászjákó­­halmán vagy annak környékén szüle­tett 1924 körül — keresi Boross Gyu­­láné (Pólyák Eleonóra) az USA-'ból. Utoljára 1965-ben Budapesten talál­koztak, azóta nem tudnak egymásról. A kerestető kéri Pázmán Hona USA- ban (Conn.) élő nagynénjét, hogy ha ismeri unokahúga címét, közölje vele. Mrs. Magda ERCZMANN (leány­neve: FRIED MAGDA, 1922-ben Bu­dapesten született, apja Fried Sán­dor, anyja Weisz Jolán) keresi uno­katestvéreit: MANDEL MIKLÓST (kb. 60—65 éves) és MANDEL VICÁT (kb. 60 éves). De szívesen felvenné a kapcsolatot bármely más élő rokoná­val, barátjával. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉ­GE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYA­ROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDA­PEST, H—1905. 7

Next

/
Thumbnails
Contents