Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-11-13 / 23. szám
A KÖNYVET NEM ÖNCÉLÚAN DÍSZÍTJÜK Kevés melegebb pillanatra emlékszem vissza iskolai irodalomóráimról, mint amikor Arany öregkori költészetét tanulva, a Kapcsos könyvről esett szó. Mit nem adtunk volna, ha kezünkbe foghattuk volna, ha láthattuk volna, hogyan döccenti-gömbölyiti Arany a betűket, rója az Epilógus, a Tamburás öreg úr, a Híd-avatás vagy a Szondi két apródja sorait, az Őszikék végső tisztázatát kapcsos könyvébe, amelyet 1856. augusztus 20-án kapott ajándékba Gyulai Páltól. A magyar könyvművészek atyamesterének, Szántó Tibornak köszönhetően öt éve már bárki kezébe veheti ezt az Aranykódexet, hasonmás kiadásban. Szántó Tibor, aki, mint minden tipográfus, a reprodukció, a megjelenítés, a használhatóvá tétel szakembere, a Gyulai-féle ötletet továbbéltetve, irodalmi kezdeményezővé is vált: legjobb költőinket bekötött, ám üres lapokból álló könyvekkel ajándékozta meg, kérvén őket, hogy ebbe írják új verseiket. A kérésnek először Weöres Sándor tett eleget, Kézírásos könyve tavaly jelent meg, tele rögtönzésekkel, szösszenetekkel, s a lírikus rajzaival. Szántó Tibor sikerült évet zár az idén. Először is egészségben megérte hetvenedik születésnapját. Azután kiállítása volt tavaszszal Párizsban, a Galerie Q’Orsayban, ősszel meg Budapesten, a Vigadó Galériában, ez utóbbi megnyitó beszédét Illyés Gyula írta. Megkapta Lipcse város Gutenberg-díját, s ismét megjelent tipográfiai főműve, A betű. A fél éve önállósult Helikon Kiadóban minden korábbinál szabadabban valósíthatja meg terveit. Mindezek után azt gondolná az olvasó, hogy Szántó Tibor megelégedett, babérjait ápolgató ember. Szó sincs efféléről. Egyre újabb munkákba vág bele, a Helikonnál hamarosan indul két klaszszikus magyar irodalmi sorozat. Egy lírai és egy regénysorozat, s mindkettőben olyan költői életművek, illetve regények jelennek meg, amelyeknek Szántó Tibor szerint a magyar könyvesboltokból hiányozniuk sohasem szabad. Arany János, Radnóti Miklós, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, József Attila versei adják az első sorozatot, Móricz Zsigmond Erdélyével, Jókai Kőszívűjével és Aranyemberével indul a másik. Mint a tervező hangsúlyozta, a bőrbe kötött, s ínyenceknek szánt 5—600 példánytól eltekintve, nem luxuskönyvekről van szó, az egyenként harmincezer példány szép lesz, de egyszerűségével szép. Szántó szerint ugyanis a modern könyv nem dísztárgy, hanem használati tárgy: azért szép, mert jól lehet használni. „Nem öncélúan díszítjük a könyvet” — mondta. — A dísznek — például a szép borítónak — informatív szerepe van, valamit hozzátesz a könyvhöz, nem csupán díszíti. Szántó Tibor életpályájának a mérföldkövei: híres facsimilekiadványai, a Vizsolyi Biblia, a Májmuni kódex, a Chronica Hungarorum, a Gesta Hungarorum, a Bibliotheca Corviniana, az Anjou legendárium, vagy a már említett Kapcsos könyv, illetve az újabb korból Radnóti Miklós, az egykori munkaszolgálatos baj társ Bori notesze. Károly Róbert király uralkodása alatt három nagyszerű kódex született a magyar udvarban. A király András herceg oktatásához készíttette el legendáriumát, amely képekben, szöveg nélkül beszéli el Jézus életét, az összes magyar szent, köztük István, Gellért és László cselekedeteit, az európai szentek életének mozzanatait. A budapesti hasonmás kiadás a Vatikánban őrzött eredeti alapján készült. A Károly Róbert kori eredeti alapján adták ki Szántó Tibor tervei szerint a Magyarok történetét is. Csakhogy van egy harmadik Anjou-korabeli kincs is, a magyar, kézzel írott kódexirodalom csúcsa, egy 1500 pergamenoldalra írott Biblia, egykori tulajdonosa neve szerint a Nekcsy Biblia. Ezt ma a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár őrzi. Vagy- itt van Bocskai György betűmintakönyve. Bocskai Kőszegről telepedett át Bécsbe, s lett udvari titkár Ferdinánd és Miksa alatt. A fejedelem Bocskai unokaöccse ebből nem tudott kellő módon megélni, s ahogy ma mondanánk, „másodállásban” oklevelek készítésével foglalkozott. Emellett három betűmintakönyvet is létrehozott. Ezek egyike Ferdinánd császár számára készült, s négyszáz oldaláról ma már megállapítható, hogy a világon egyedülálló munka, a betűművészet összefoglalása a Karoling kortól kezdve. A császárok ebből választottak betűmintát s díszítéseket, ha nemesi címet, birtokot stb. adományozó oklevelet írattak. A benne foglalt miniatúrák az ismert barokk festő, Hufnägel György művei, kötése Prágában készült. A kötet ma a bécsi Szépművészeti Múzeumban van. A könyvek megszerzéséről jelenleg is folynak a tárgyalások. A Helikon a két említett magyar irodalmi sorozat mellett megjelenteti egy belga kiadó nagyszabású vállalkozását, A világ kultúráinak születéséről, valamint az első magyar nyelvű római katolikus Biblia, a Jordánszky-kódex hasonmás kiadását. Ennek érdé-AMTMM KÓDEX r rp^lT*^°'rn * ^ -----------------------------------------■ I yt~vyt*s iTT^rrrr pjrrara |r: I W fl* Tvr» rrjy^c: gyp'»O^e WL »"TT:W 8
