Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-11-13 / 23. szám

Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek szülővárosában, Siófokon, s megkoszorúzták a szobrát FOTO: FÉNYES TAMAS — MTI NAGYDÍJAS LISZT-LEMEZEK Liszt Ferenc születésének évfor­dulóján kiosztották az 1982. évi nemzetközi Liszt-hanglemez nagydí­jakat, amelyeket Kiss Kálmán, a Liszt Ferenc Társaság elnöke és Kadosa Pál, a zsűri elnöke nyújtott át a kitüntetett hanglemezkiadók képviselőinek. A pályázatra kilenc országból 13 hanglemeztársaság küldte el kiadványait. A zsűri idén öt felvételt talált méltónak a nagy­díjra. A zongoraművek kategóriájában nagydíjat kapott a holland Philips­­cég kiadványa, amelyen Alfred Brendel játszik kései Liszt-műveket. Másik nagydijas az osztrák Amadeo­­cég felvétele, amelyen Elisabeth Le­onskaja Liszt-átiratokat ad elő zon­gorán. A harmadik díjazott kiad­vány az amerikai Connoisseur So­ciety magnókazettája. Ezen Antonio Barbosa kilenc Schubert-dalt tol­mácsolt Liszt átiratában. A zenekari művek kategóriájában ugyancsak a holland Philips-cég kiadványa kapott nagydíjat. Ezen az A-dúr és Esz-dúr zongoraversenyt adja elő Claudio Arrau, a londoni szimfonikusok közreműködésével, Sir Colin Davis vezényletével. Az orgonakiadványok közül nagy­díjjal jutalmazták a holland Festi­­vo-cég hanglemezét, amelyen Jean Guillou a B—A—C—H prelúdium és fúgát, valamint az Orpheus és a Prometheus című szimfonikus köl­temények orgonaátiratát interpretál­ja. A díjkiosztást ünnepi hangverseny követte, amelyen Robert Silverman, az 1977. évi hanglemez-nagydíj egyik nyertese Liszt-műveket zongorázott. Az egyházak életéből A római Pápai Magyar Intézetben ez évben hét ösztöndíjas magyar pap készül fel a magasabb teológiai fokozat elnyerésére. Az elsőévesek: Farkas József, váci egyházmegyés, káplán; Kvanduk Frigyes pécsi egy­házmegyés, káplán és Pem László szombathelyi egyházmegyés, káplán. Dr. Körmendy József felsőőrsi c. prépost, plébános, veszprémi püspöki levéltári igazgató a Vatikáni Levél­tárban a veszprémi egyházmegye 16 —18. századi történetét kutatja, va­lamint tovább fejleszti a Wolkra püs­pökről készített doktori disszertáció­ját. Öt a második félévben dr. Juhász Péter, rátkai plébános, liturgiatörté­nész követi az intézetben. Ausztriában nemrég közzétették a burgenlandi ellenállási mozgalom dokumentumait. Az üldözött bur­genlandi papok között szép számmal akadnak magyar származásúak is, így például Schwartz József nagy­falvi esperes, Farkas János német­lövői plébános, Wolf Richard barát­udvari lelkész és a még ma is élő Ecker János margitbányai plébános. % Fontos helyet foglal el a nemzet­közi egyházi életben a Karlovy Vary Konferencia néven ismert tanácsko­zássorozat, amelynek résztvevői a kelet-európai szocialista államok protestáns és ortodox egyházai, va­lamint az egyesült államokbeli pro­testáns egyházak. Az idén a Prince­­tonban (USA) megtartott konferen­cián részt vett és felszólalt dr. Bartha Tibor református püspök. Az Amerikában élő Gábriel Aszt­­rik premontrei kanonok, egyetemtör­ténész, a gödöllői premontrei gimná­zium egykori igazgatója és a buda­pesti Tudományegyetem egykori ta­nára, a „nyulakszigeti Szent Mihály­­ról nevezett premontrei prépostság" c. prépostja a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv és Irodalomtudomá­nyok Osztálya felolvasó ülésén „Is­meretlen magyar diákok Párizsban 1495—1526 között” címmel vetített­képes előadást tartott. * A magyarországi református egy­ház meghívására hazánkban járt a román ortodox egyház delegációja, Justin pátriárka vezetésével. A Miasszonyunk Iskolanővérek Rómában megrendezett 17. rendi nagygyűlésén a magyar rendtarto­mányból hárman vettek részt; Szo­­bonya Eszter tartományi főnöknő, Pekó Adrienne és Ormosi Mária. A Szlovákiai Evangélikus Egyház egyetemes püspöke, dr. Ján Michal­­ko professzor októberben töltötte be 70. életévét. A pozsonyi nagytemp­lomban megtartott ünnepi istentisz­teleten részt vett dr. Káldy Zoltán püspök-elnök is. Címlapunkon: Arany János szobra a Nemzeti Múzeum előtt Cikkünk a 18—19. oldalon FOTO: GABOR VIKTOR AZ U. J. A. LÁTOGATÁSA Októberben az United Jewish Appeal (ÚJA) 24 tagú csoportja Bu­dapesten ismerkedett a magyar zsidó közösség életével és intézmé­nyeivel. Találkoztak a Magyar Izra­eliták Országos Képviseletének ve­zetőivel, virágot helyeztek el a rá­koskeresztúri zsidó temető mártír­­falánál, ellátogattak az újpesti szo­ciális otthonba és a zsidó múzeum­ba, s részt vettek az Országos Rab­biképző Intézet zsinagógájában a péntek esti istentiszteleten, vala­mint az újévi ünnepzáró istentiszte­leteken. Az United Jewish Appeal delegációjának vezetőjétől, Charles Kesslertől interjút kértünk. — Kessler Úr! Önök a zsidó újév napjaiban töltöttek egy hetet Ma­gyarországon, s az ünnephez kap­csolódó számos hitéleti eseményen vettek részt. — Szinte otthon éreztük magun­kat. Nagyon megkapott bennünket a magyar zsidó közösség összefogása és szívélyessége. — Mi volt a legmaradandóbb em­lék az Önök számára? — Azért jöttünk ide, hogy talál­kozzunk az itt élő zsidó emberekkel, megismerjük problémáikat. Nagyon meglepett bennünket, hogy milyen életteli közösséget találtunk itt, amely vallási szabadságot élvez. Az volt az érzésünk, mintha régi bará­tokhoz jöttünk volna látogatóba. — Volt valamilyen előzetes infor­mációjuk vagy elképzelésük a ma­gyar zsidóság életéről? — Nem. Az amerikai és a magyar zsidóság kapcsolatai hosszú ideig szüneteltek, és csak tavaly éledtek újjá. Azt tudtuk, hogy jelentős szám­ban élnek itt zsidó emberek — a Szovjetunión kívül, Magyarorszá­gon található a legnagyobb közösség Kelet-Európábán. — Az antiszemitizmus, és annak megnyilvánulási formái joggal töl­tik el félelemmel és szorongással a zsidó közösségek tagjait a világ számos országában. Tapasztalt ön hasonló dolgot itt Magyarországon is? — Nem, nem. Teljes biztonságban érzem itt magam. — Milyen eredményt vár látoga­tásuktól a magyar és az amerikai zsidó közösség újkeletű kapcsolatai­nak jövője szempontjából? — Ügy tudom, 1981 óta mi va­gyunk a harmadik csoport, amely idelátogatott. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben sokkal több és sok­kal nagyobb létszámú csoportok — sokkal gyakrabban — jönnek majd ide, hogy kapcsolatot létesítsenek és tartsanak fönn a magyar zsidó kö­zösséggel. Hazatérve magam is meg­kísérlek meggyőzni néhányat saját közösségem tagjai közül, hogy ők is jöjjenek el ide, és a saját szemükkel lássák, mi van itt. Ha az emberek szabadon jöhetnek és szabadon tölt­hetik itt idejüket — mint ahogy ezt mi is tettük —, akkor ez a lehető legjobb tanulási forma. Az emberek ugyanis emberek — függetlenül, at­tól, hogy hol élnek. És ha idejön valaki és jól érzi itt magát, akkor ez természetesen jobb kapcsolatokat eredményez a két ország, az Egye­sült Államok és Magyarország kö­zött is — nemcsak a zsidó emberek között, hanem a magyarok és az amerikaiak között általában. KOLLÁR ISTVÁN A budapesti Maxim Bár műsorában léptek fel a világhírű Kessler nővérek FOTÓ: MTI 5

Next

/
Thumbnails
Contents