Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-10-16 / 21. szám

AMATŐR RÁDIÓZÁS 1978-ban arany jubileumát ünnepelte a magyar rádióamatőr mozgalom. Arra emlé­keztünk, hogy 1928. január 2-án a budapesti Eskü téren levő Modem kávéházban lelkes amatőrök egy csoportja megalakította a Ma­gyar Rövidhullámú Amatőrök Egyesületét. Természetesen az előzmények korábbra nyúl­nak vissza, és a pionírok között mindenképpen meg kell emlékeznünk az 1924-ben megala­kult budapesti Műegyetemi Rádió Clubról. Hazánkban ma mintegy 170 rádióklub mű­ködik — és emlékeztetve a „hőskorra” —, ezek képezik a rádióamatőr mozgalom kis alapsejtjeit. A klubok a legkisebb falvaktól a fővárosig mindenütt megtalálhatók, tagságuk a kisdiáktól a nyugdíjasig több korosztályból áll. A klubokban amatőr adóállomások mű­ködnek, amelyeket a hivatalos postai szervek előtt tett vizsga után kezelhetnek a tagok. Az állomásók hívó jele HA-val kezdődik (ez jelzi Magyarországot), és például a mai műegyete­mi rádióklub állomásának HA5BME a hívóje­le. A kb. 2000 egyéni adóengedélyes amatő­rünk szintén ezen klubok tagjai közül való, és a közösségüktől sók segítséget kapnak ott­honi rádióállomásuk kialakításában, fejlesz­tésében. A rádióamatőrök felkészültségüktől függő­en 25 .. 250W teljesítményű adókat készít­hetnek, és a rövid (80—40—20—15—10 mé­ter), illetve ultrarövidhullámú (2 m, 70 cm stb.) amatőr sávokban létesíthetnek (távíró, fónia, távgépíró rádiótelex stb.) rádióössze­köttetéseket. Ma már mind többen az amatőr rádiós műholdakon keresztül is forgalmaznak. A Magyar Rádióamatőr Szövetség (MRASZ) 1968 óta újra tevékeny tagja az IARU-nak, a nemzetközi rádióamatőr szervezetnek. Dr. Gschwindt András (HA5WH) MRASZ elnök, pedig az IARU1. körzet nemzetközi amatőr műholdas munkacsoportjának vezetője. A magyar rádióamatőr mozgalom tekinté­lyének méltó elismerése volt az, hogy 1978- ban mi voltunk a házigazdái az IARU1. kör­zet konferenciájának, ahol is 43 európai és afrikai ország delegátusa jelent meg. Az amatőr rádiózás hazánkban nemcsak önképző hobbi, hanem elismert technikai sport is. Az amatőr versenyzők éterversenye­ken és fizikai rádiós sportokban (rádiós róka­vadászat, rádiótöbbtusa, gyorstávírászat) ve­hetnek részt. Büszkék vagyunk Mátrai István (HA4XA) és Venczel Miklós (HALZ) rókava­dász Európa-, Ruzsiczky Pál világbajno­kunkra. Rövid bemutatkozás után amatőr köszön­téssel búcsúzom: Mni73's from HA5KU (Békéi Ferenc) Makrai Gyula (HAHA) a budapesti műegyetemi rádióklub adóállomásán A SZERZŐ FELVÉTELE LEMEZ­BEMUTATÓ KÖNYVESPOLC .......Én innen nagyon messzire élek és sok ország­határ választ el bennünket, de a szellemi életben ilyen határok nincsenek. Én egy másik országnak, Ameriká­nak igyekszem hasznos ál­lampolgára lenni, de még egy nagyobb egységnek is: az emberiségnek, a nagy kö­zös emberi célokat szolgál­va. Mindez azonban nem változtat azon, hogy éppúgy magyar ember vagyok, mint régen voltam, és a hazám Magyarország, mint ahogy gyermekkoromban is az FOTÓ: MOLNÁR EDIT volt... Egy ország nagysága attól függ, hogy mennyiben járul hozzá a közös emberi értékekhez. Én, mint magyar ember, azt kívánom, hogy Magyar­­ország a nagyhatalmak közé tartozzon, és legyen minden­ben nagy, amiben egy kis ország nagy lehet. És erre minden adottság megvan, csak a szellemi éle­tet kell támogatni, és nem szabad elválasztani nemzeti mivoltunktól, attól, hogy magyarok vagyunk.” (Részlet a Magyar Televí­zióban 1974. január 10—11-én elhangzott beszélgetésből.) Szent-Györgyi Albert tele­víziós interjújából emeltük ki ezeket a szavakat. A közel kétórás beszélgetésnek első­sorban életrajzi vonatkozású részeit gyűjtöttük össze a lemezen azzal a céllal, hogy közelebb hozzuk az érdek­lődőkhöz a kilencedik évti­zedében járó nagy tudós emberi alakját, s pátoszta­­lan, közvetlen hangja és szép magyar beszéde révén szinte személyes emlékünk­ként őrizhessük a magyar tudománytörténet e kiemel­kedő személyiségével tör­tént találkozást. KARDOS ISTVÁN Nem kevesebb, mint 51 német nyelvű, Magyarországon megjelent sajtóterméket találhatunk a bibliográfiában A—Z-ig — azaz 1827-ben megjelent Aehrenlese-től az 1902-es kiadású Zeitung der Budapester Bürstemacher-ig. A könyv pedig, amely­nek függelékében ez a felsorolás található, a 250 Jahre deutschsprachige Presse in Un­garn, azaz a magyarországi német nyelvű sajtó 250 éve címet viseli. A bécsi Unga­risches Pressebüro és a magyar Budapes­ter Rundschau közös kiadásában megjelent könyvet a magyar és német nyelvterületen egyaránt jól ismert újságíró, a BR fő­­szerkesztője, Nemes János szerkesztette. A kötet bevezető tanulmányát Rényi Péter, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese írta. A magyarországi nem magyar nyelvű sajtó első évtizedeit Sziklay László vázolta fel. A ko­rán elhunyt Brachfeld Siegfried doktori disszertációjában a Pester Lloyd 1933—44 közötti számainak azokat a vezércikkeit és feuilletonjait elemzi, amelyek a német irodalommal foglal­koznak. Hegyi Hannelore az 1945 utáni német nyelvű magyar sajtót vázolja. A tanulmányokat cikkválogatás egészíti ki. Ebben nem csu­pán a 250 év jellemző nyelvhasználatáról, zsurnalisztikái té­máiról, a német nemzetiséget érintő apróbb-nagyobb gondok­ról kaphat képet a figyelmes olvasó, hahem a magyarországi németség és Magyarország viszonyáról is. A szórakozás, a tánc éppúgy megtalálható a cikkek között, mint a 60 éves Thomas Mann köszöntése, vagy 40 évvel később az új magyar irodalom áttekintése. _ _ _ Az ökumené születés­­napi virágcsokrát nyújtották át 70. szü­letésnapján dr. Bartha Tibor püspöknek, a Magyarországi Refor­mátus Egyház Zsinata lelkészi elnökének; csakhogy ez a szép ajándék egészen kü­lönleges volt: „szálait” öt világrész sok orszá­gából küldték a külföldi testvéregyházak vezetői és keresztyén nemzetközi szervezetek képviselői és itthon „kötötte csokorba” a zsinati iroda sajtóosztálya. Tanulmánykötetről van szó természetesen, „Küldetésben” címmel, és amint azt dr. Tóth Károly püspök jelzi a „Köszön­tés — előszó címén” írt bevezetőjében, sokszínűség és változa­tosság jellemzi a kötetet. A sokszínűségben és változatosság­ban mégis felfedezhető a lelki egység és közös hit. Ezek Bar­tha püspök szolgálata alapvonásaival azonos törekvéseket fe­jeznek ki: a református örökséghez való hűséget, az ökume­nikus gondolkodást, a mélyen evangéliumi, biblikus szemléle­­tet. A 25 tanulmány szerzői amerikai, ausztráliai, csehszlovákiai, japán, indiai, jugoszláv, kubai, kanadai, madagaszkári, nigé­riai, nyugatnémet, orosz, osztrák, román, sri-lankai, svájci re­formátus egyházi személyiségek; köztük közeli és távoli orszá­gokban élő magyar nyelvű reformátusok is: dr. Csete K. Ist­ván, a Jugoszláviai Református Egyház nyugalmazott püs­pöke, aki 1981 végéig a jugoszláviai magyar nyelvű református gyülekezet élén állt, ökuméne a gyülekezetben című írását küldte el. Dr. Nagy Gyula, az Erdélyi Református Egyház Ko­lozsvári Kerületének püspöke, a Debreceni Teológiai Akadémia díszdoktora Az Ige egyháza című tanulmányával köszöntötte az ünnepeltet. Hamza András, az Amerikai Egyesült Államok­ból Ady istenes líráját elemezte. Dr. Harsányi András, az Amerikai Magyar Református Egyház nyugalmazott esperese A szövetség népe és az atomkorszak technológiája című ta­nulmányát adta közre. Dr. Gyenge Imre, az Ausztriai Refor­mátus Egyház szuperintendense, a Debreceni Teológiai Akadé­mia díszdoktora Mit jelent Jézus a mai embernek? című írásá­val gazdagította a tanulmánycsokrot. 22

Next

/
Thumbnails
Contents