Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-10-16 / 21. szám
AMATŐR RÁDIÓZÁS 1978-ban arany jubileumát ünnepelte a magyar rádióamatőr mozgalom. Arra emlékeztünk, hogy 1928. január 2-án a budapesti Eskü téren levő Modem kávéházban lelkes amatőrök egy csoportja megalakította a Magyar Rövidhullámú Amatőrök Egyesületét. Természetesen az előzmények korábbra nyúlnak vissza, és a pionírok között mindenképpen meg kell emlékeznünk az 1924-ben megalakult budapesti Műegyetemi Rádió Clubról. Hazánkban ma mintegy 170 rádióklub működik — és emlékeztetve a „hőskorra” —, ezek képezik a rádióamatőr mozgalom kis alapsejtjeit. A klubok a legkisebb falvaktól a fővárosig mindenütt megtalálhatók, tagságuk a kisdiáktól a nyugdíjasig több korosztályból áll. A klubokban amatőr adóállomások működnek, amelyeket a hivatalos postai szervek előtt tett vizsga után kezelhetnek a tagok. Az állomásók hívó jele HA-val kezdődik (ez jelzi Magyarországot), és például a mai műegyetemi rádióklub állomásának HA5BME a hívójele. A kb. 2000 egyéni adóengedélyes amatőrünk szintén ezen klubok tagjai közül való, és a közösségüktől sók segítséget kapnak otthoni rádióállomásuk kialakításában, fejlesztésében. A rádióamatőrök felkészültségüktől függően 25 .. 250W teljesítményű adókat készíthetnek, és a rövid (80—40—20—15—10 méter), illetve ultrarövidhullámú (2 m, 70 cm stb.) amatőr sávokban létesíthetnek (távíró, fónia, távgépíró rádiótelex stb.) rádióösszeköttetéseket. Ma már mind többen az amatőr rádiós műholdakon keresztül is forgalmaznak. A Magyar Rádióamatőr Szövetség (MRASZ) 1968 óta újra tevékeny tagja az IARU-nak, a nemzetközi rádióamatőr szervezetnek. Dr. Gschwindt András (HA5WH) MRASZ elnök, pedig az IARU1. körzet nemzetközi amatőr műholdas munkacsoportjának vezetője. A magyar rádióamatőr mozgalom tekintélyének méltó elismerése volt az, hogy 1978- ban mi voltunk a házigazdái az IARU1. körzet konferenciájának, ahol is 43 európai és afrikai ország delegátusa jelent meg. Az amatőr rádiózás hazánkban nemcsak önképző hobbi, hanem elismert technikai sport is. Az amatőr versenyzők éterversenyeken és fizikai rádiós sportokban (rádiós rókavadászat, rádiótöbbtusa, gyorstávírászat) vehetnek részt. Büszkék vagyunk Mátrai István (HA4XA) és Venczel Miklós (HALZ) rókavadász Európa-, Ruzsiczky Pál világbajnokunkra. Rövid bemutatkozás után amatőr köszöntéssel búcsúzom: Mni73's from HA5KU (Békéi Ferenc) Makrai Gyula (HAHA) a budapesti műegyetemi rádióklub adóállomásán A SZERZŐ FELVÉTELE LEMEZBEMUTATÓ KÖNYVESPOLC .......Én innen nagyon messzire élek és sok országhatár választ el bennünket, de a szellemi életben ilyen határok nincsenek. Én egy másik országnak, Amerikának igyekszem hasznos állampolgára lenni, de még egy nagyobb egységnek is: az emberiségnek, a nagy közös emberi célokat szolgálva. Mindez azonban nem változtat azon, hogy éppúgy magyar ember vagyok, mint régen voltam, és a hazám Magyarország, mint ahogy gyermekkoromban is az FOTÓ: MOLNÁR EDIT volt... Egy ország nagysága attól függ, hogy mennyiben járul hozzá a közös emberi értékekhez. Én, mint magyar ember, azt kívánom, hogy Magyarország a nagyhatalmak közé tartozzon, és legyen mindenben nagy, amiben egy kis ország nagy lehet. És erre minden adottság megvan, csak a szellemi életet kell támogatni, és nem szabad elválasztani nemzeti mivoltunktól, attól, hogy magyarok vagyunk.” (Részlet a Magyar Televízióban 1974. január 10—11-én elhangzott beszélgetésből.) Szent-Györgyi Albert televíziós interjújából emeltük ki ezeket a szavakat. A közel kétórás beszélgetésnek elsősorban életrajzi vonatkozású részeit gyűjtöttük össze a lemezen azzal a céllal, hogy közelebb hozzuk az érdeklődőkhöz a kilencedik évtizedében járó nagy tudós emberi alakját, s pátosztalan, közvetlen hangja és szép magyar beszéde révén szinte személyes emlékünkként őrizhessük a magyar tudománytörténet e kiemelkedő személyiségével történt találkozást. KARDOS ISTVÁN Nem kevesebb, mint 51 német nyelvű, Magyarországon megjelent sajtóterméket találhatunk a bibliográfiában A—Z-ig — azaz 1827-ben megjelent Aehrenlese-től az 1902-es kiadású Zeitung der Budapester Bürstemacher-ig. A könyv pedig, amelynek függelékében ez a felsorolás található, a 250 Jahre deutschsprachige Presse in Ungarn, azaz a magyarországi német nyelvű sajtó 250 éve címet viseli. A bécsi Ungarisches Pressebüro és a magyar Budapester Rundschau közös kiadásában megjelent könyvet a magyar és német nyelvterületen egyaránt jól ismert újságíró, a BR főszerkesztője, Nemes János szerkesztette. A kötet bevezető tanulmányát Rényi Péter, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese írta. A magyarországi nem magyar nyelvű sajtó első évtizedeit Sziklay László vázolta fel. A korán elhunyt Brachfeld Siegfried doktori disszertációjában a Pester Lloyd 1933—44 közötti számainak azokat a vezércikkeit és feuilletonjait elemzi, amelyek a német irodalommal foglalkoznak. Hegyi Hannelore az 1945 utáni német nyelvű magyar sajtót vázolja. A tanulmányokat cikkválogatás egészíti ki. Ebben nem csupán a 250 év jellemző nyelvhasználatáról, zsurnalisztikái témáiról, a német nemzetiséget érintő apróbb-nagyobb gondokról kaphat képet a figyelmes olvasó, hahem a magyarországi németség és Magyarország viszonyáról is. A szórakozás, a tánc éppúgy megtalálható a cikkek között, mint a 60 éves Thomas Mann köszöntése, vagy 40 évvel később az új magyar irodalom áttekintése. _ _ _ Az ökumené születésnapi virágcsokrát nyújtották át 70. születésnapján dr. Bartha Tibor püspöknek, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnökének; csakhogy ez a szép ajándék egészen különleges volt: „szálait” öt világrész sok országából küldték a külföldi testvéregyházak vezetői és keresztyén nemzetközi szervezetek képviselői és itthon „kötötte csokorba” a zsinati iroda sajtóosztálya. Tanulmánykötetről van szó természetesen, „Küldetésben” címmel, és amint azt dr. Tóth Károly püspök jelzi a „Köszöntés — előszó címén” írt bevezetőjében, sokszínűség és változatosság jellemzi a kötetet. A sokszínűségben és változatosságban mégis felfedezhető a lelki egység és közös hit. Ezek Bartha püspök szolgálata alapvonásaival azonos törekvéseket fejeznek ki: a református örökséghez való hűséget, az ökumenikus gondolkodást, a mélyen evangéliumi, biblikus szemléletet. A 25 tanulmány szerzői amerikai, ausztráliai, csehszlovákiai, japán, indiai, jugoszláv, kubai, kanadai, madagaszkári, nigériai, nyugatnémet, orosz, osztrák, román, sri-lankai, svájci református egyházi személyiségek; köztük közeli és távoli országokban élő magyar nyelvű reformátusok is: dr. Csete K. István, a Jugoszláviai Református Egyház nyugalmazott püspöke, aki 1981 végéig a jugoszláviai magyar nyelvű református gyülekezet élén állt, ökuméne a gyülekezetben című írását küldte el. Dr. Nagy Gyula, az Erdélyi Református Egyház Kolozsvári Kerületének püspöke, a Debreceni Teológiai Akadémia díszdoktora Az Ige egyháza című tanulmányával köszöntötte az ünnepeltet. Hamza András, az Amerikai Egyesült Államokból Ady istenes líráját elemezte. Dr. Harsányi András, az Amerikai Magyar Református Egyház nyugalmazott esperese A szövetség népe és az atomkorszak technológiája című tanulmányát adta közre. Dr. Gyenge Imre, az Ausztriai Református Egyház szuperintendense, a Debreceni Teológiai Akadémia díszdoktora Mit jelent Jézus a mai embernek? című írásával gazdagította a tanulmánycsokrot. 22
