Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-10-16 / 21. szám
Történelmünk képekben 65. H VILÁGHÁBORÚ FELÉ Az 1905. évi kormányzati vál\ ság, amelyet országos nemzeti ellenállás és heves osztályküzdelmek kísértek, közvetlen eredményt nem hozott, de tisztázta a politikai frontokat. Harminc év után végre egyszer az ellenzék került hatalomra — és mi sem változott. Pedig az 1906-ban többséget szerző Függetlenségi Párt évtizedeken át a nemzeti vágyak és remények h'ordozója volt, mellette az Alkotmánypárt nemzeti, a Katolikus .Néppárt pedig szociális reformokat ígért. De hát az e pártok .koalíciójára támaszkodó Wekerje-kormány mindezzel adós maradt. Igaz, a földbirtokosok megkapták a magas agrárvámokat, á burzsoázia a nagy összegű ipartámogatást, a tisztviselők új szabályzatot és fizetésemelést, a nacionalista közvélemény örvendhetett az új magyarosító iskolatörvénynek, de az érdemleges nemzeti vívmány, a magyar vezényszó, az önálló vámterület és az, általános választójog, amelynek megvalósítására a kormány 1906-ban kötelezte magát, — elsikkádt. 1907 őszén kedvezőtlen feltételekkel kötötte meg Ausztriával az új, immár utolsó gazdasági kiegyezést. Pedig nagy nevekben nem volt hiány. A kormányban részt vett ifj. Andrássy "Gyula, tudós, író, pártvezér; Apponyi Albert, tehetséges és hatásos szónok, Darányi Ignác agrárszakember, Zichy Aladár, a > néppárt alapítójának fia, és Kossuth Ferenc. A hagyományos függetlenségi ellenzék kormányzása fellebbentette a magyar politika „titkát” rejtő szólamok fátylát: a hatvanhetes óliberalizmusnak nem a nemzeti jelszavakat hangoztató maradi nacionalizmus, hanem a radikális nemzeti demokrácia a valós alternatívája. Ez a felismerés ekkortájt kezdett terjedni a parasztság és a kispolgárság soraiban. 1906-ban alakult meg Békéscsabán Achim András Parasztpártja, amely először kapcsolta össze a politikai demokráciát a földosztás követelésével. Hiába fosztották meg Áchimot képviselői mandátumától, hiába zaklatták sajtóperrel, személyes támadásokkal, pártja gyorsan hódított a Viharsarok, az Alföld parasztsága körében. Az 1908. évi ceglédi kongresszusra 400 község, köztük nemzetiségiek küldték el képviselőjüket. Ez a kongresszus felavatta Dózsa György szobrát, és elfogadta az ezer holdon felüli nagybirtok felosztásának programját. Végül is a békéscsabai úri társadalom végzett Adummal: Zsilinszky Endre két fia a család sértegetése címén 1911 májusában rátámadt és megölte a parasztvezért. Achimmal csaknem egyidőben 1909-ben alapította meg a Dunántúlon Nagyatádi Szabó István az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártot, közkeletű néven a kisgazdapártot. E párt mérsékeltebb követelésekkel lépett fel, nem egészében támadta a nagybirtokot, de a hitbizományok, a kötött birtokok megváltását, arányosabb elosztását, a választójogot ez is zászlajára írta. Nagyatádi Szabó szervezkedése kevésbé volt radikális Aduménál, de szívósabb, és ugyancsak a demokratikus átalakulás felé tartott. A Függetlenségi Pártból való kiábrándulásnak a párt kebelében Justh Gyula és baloldali hívei adtak hangot. A negyvennyolcas érzelmű kispolgárokra, parasztokra, értelmiségiekre támaszkodva, Justh 1909-ben szakított Kossuth Ferenc és Apponyi vezetésével, és új pártot alapított. A KSWVsMíí WNrmm 10 i
