Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-09-18 / 19. szám

1. A paradicsomfeldolgozó gépsor 2. Egyik jelentős cikkük a csemege uborka 3. Uhlmann márkájú (horm-pack rendszerű) dzsemtöltő berendezés 4. Holland ENBE gyártmányú uborkatöltő gép 5. Antal István igazgatóhelyettes 6. A Gschwindt-féle konzervek reklámplakátja 7. S a mai reklámfigura két külföldre kerülő termékkel FOTO: GÁBOR VIKTOR ugrásszerűen megnövekedtek a termésátla­gok. Addig elsősorban a kis magángazdaságok­tól vásároltunk, s akkor egyszerre jelentkez­tek a téeszek a nyolcvan-száz vagonos téte­leikkel. Ezt a mennyiséget csak teljes átala­kítás után tudtuk feldolgozni. A konzervgyártás 1970-ig a magyar ipar legdinamikusabban fejlődő aga volt, a gyógy­szerkészítéssel együtt. Mi közelebb állunk a mezőgazdasághoz, mint az iparhoz. Nálunk ugyanis nem lehet úgy megtervezni a termelést, mint például egy autógyárban. Függünk a mezőgazdaság­tól, attól, hogy milyen a termés. Ha elfagy a meggy, akkor meggybefőttet nem készíthe­tünk körtéből. Ha esik az eső, áll a mun­ka a földeken, nálunk meg a gépek. Folyta­tom tovább: a gyümölcs nincs tekintettel a mi feldolgozó kapacitásunkra, egyszerre érik meg, s akkor bezúdul hozzánk, három műszakban üzemelünk, s még az is kevés, azon morfon­dírozunk, hogy miért nincsenek 48 órás na­pok. Igaz, télen meg a tizenkétórás nap is elegendő lenne. Szóval állandó rögtönzésre, szüntelen észmunkára van szükség. S akkor még nem említettem a felvásárlási árakat. Ha jó a termés, alacsonyabbak, de ha esik az eső, máris magasabbak. Ma más az ár, mint teg­nap, és holnap is más lesz. Szerencsére a nyersanyag egy részét előre megkötött szer­ződések alapján kapjuk. A nagykőrösi konzervgyár jelenleg a har­madik nagy fejlesztési szakaszban van, újabb gépsorokat vásárolnak. Ez elkerülhetetlen, mert a mezőgazdaság gépesítésével megrövidült a betakarítás ideje, s ez még nagyobb terhet ró ránk. S a vásárló esztétikai igényei is megnőttek. Új csomago­lógépeket vettünk, most például egy fedél­gyártó gépsort várunk — nyugati import ez is —, ennek segítségével minden termékün­ket korszerű le- és visszacsavarható fedéllel látjuk el. Bár a gyár termékeinek közel hetven szá­zalékát exportálják, a tőkés országokba mind­össze tíz százaléknyi kerül. Látja, ez az egyik legnagyobb bánatunk és gondunk. A mi termékeink nagy tömegűek és ehhez viszonyítva alacsony az áruk. Mesz­­szire tehát nem érdemes küldenünk, mint egy karórát, mert magas a szállítási költség. Pél­dául a paradicsompürét, egyik legfontosabb termékünket, a nyugati konzervgyárak a mi­­enkénél olcsóbb nyersanyagból készítik, s tonnánként majdnem annyi az állami támo­gatás, mint amenyiért eladják. Hát ezzel nem tudunk konkurrálni. így csak különlegessége­ket tudunk eladni közeibe és távolba . .. Sze­rencsére azért nem panaszkodhatunk, négy­száz féle termékünk jut el 57 országba. Csak hát nem éppen oda és annyi, amennyit és ahova szeretnénk. A Nagykőrösi Konzervgyár évente 110 ezer tonna konzervet állít elő, s ezzel a mennyi­séggel Közép-Európa legnagyobb konzerv­­készitő üzemének számít. (pokorny) 9

Next

/
Thumbnails
Contents