Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-07-24 / 15. szám
KIÁLLÍTÁS Jakab István László a vízfestészet legnemesebb hagyományainak folytatója. Művészi működése azonban eltér az elődökétől. Nem elégszik meg ugyanis a természettől kapott élmények felidézésével, az ember és a táj kapcsolatának hangulatos motívumaival — valamiféle művelődéstörténeti küldetés sarkallja munkára. Huszonöt esztendőn át tartó rendszeres alkotótevékenységével sikerült több száz falusi műemléket lerajzolnia, megfestenie, s ezzel olyan dokumentum-gyűjteményt kialakítania, melynek egyes lapjain nemcsak az épületek pontos ábrái láthatók, dé egyben helyi jellegzetességeik, művészi értékeik is megismerhetők belőlük. A formai, technikai hitelesség érvényesítése mellett Jakab István László arra törekedett, hogy a képzőművészet eszközeivel győzze meg nézőit a parasztházak, fatomyos templomok, haranglábak, malmok esztétikai és történelmi rangjáról, védelemre, megőrzésre érdemes szépségéről. Tervszerű következetességgel vette számba a még meglévő objektumokat, tájegységek szerint — a határokon túli magyar lakta területekre is kiterjedően — mérte fel teendőit, majd a falvakat, mezővárosokat, ezeréves .történelmünk színhelyeit bejárva, ott rögzített vázlatok, rajzok alapján minden részletre gondosan figyelő, szabatos művészi felvételt készített az épületekről és környékükről, a nagyobb számban fennmaradtak együtteséről. Mivel egyébként mérnöki munkakörben kereste kenyerét, műszakilag is megbízhatóan oldotta meg az ábrázolnivalókat, akár akvarellel, akár grafikai eljárással végezte az anyaggyűjtést. A nemzeti múlt tárgyi emlékeire ügyelő honfitársaink ezért nevezik Jakab István Lászlót a magyar népi építészet Canalettojának. POGÁNY ö. GÁBOR FOTO: FEl.VÉGI ANDREA 1. Református harangláb (Kölese) 1974 2. Lakóház (Bagodvitenyéd) 1976 3. Utcarészlet (Keményfalva) 1975 KÖNYVESPOLC {•_ ft" T .i BARTÓK (S A SZAVAK BAKTÓK 11 US MOTS • BARTÓK AND WORDS A Inedita de BARTÓK et de YEHUDI MENUHIN . ANTAL DORÁTI . ZOLTÁN JENEY lANNK XENAKIS • ATTILA BOZAY EDISON DIENISOV ét BARTÓK kiedettan Írét« Kommt) es, souvenirt et critiques de ADORNO • BOULEZ • BRÁILOtU • CALVOCORfSSI CARRENTIER . CASSÉLLA . CSÁTH . FODOR HONEGGER . IBERT . )OUVE . KÁRPÁTI HERÉNYI . KODÁLY . LUTOSLAWSKI . MENUHIN A. TÓTH emlékezései és kritikái IVaiííon i3 CORVINA jgía Bartóknak és a muzsikának szentelte új számát a Somlyó György szerkesztésében megjelenő Árion 13 című költői almanach. E kötet közli Lengyel Menyhért A csodálatos mandarinjának eredeti szövege mellett A fából faragott királyfi szövegkönyvét, Balázs Béla német fordításában. Noha az „hommage” szó sehol nem szerepel, már ránézésre is vüágos, szinte elejétől végig Bartók Béláé ez az almanach. Yehudi Menuhin a maga jól ismert — lehet-e pontosabban meghatározni? — tárgyilagosan forró stílusában ír első találkozásukról. Doráti Antal pedig a kulisszák mögé kukucskálva beszél Bartókról, aki mindent megbocsátott, csak azt nem, ha segíteni akartak rajta. Doráti egyetlen sikeres, amerikai próbálkozásukról így ír: Sergej Koussevitzky baráti unszolásra zeneművet rendelt a kórházban fekvő Bartóktól, a későbbi Concertót. A beszélgetés végén gondosan kezdte kitölteni az előlegről szóló csekket. — „Azt már nem, Koussevitzky úr! Pénzt most nem fogadhatok el. Majd ha készen lesz a darabom, megfizethet érte. Előbb nem. Híres lélekjelenléte most sem hagyta cserben a maestrot; szemrebbenés nélkül közbevágott: — Sajnálom, kedves Mr. Bartók, ezen változtatni nincs hatalmamban. Az alapítvány szabályaiban is le van fektetve, hogy minden megrendelés díjának a felét előre ki kell fizetni.” Értékes írásokat tartalmaz az Árion 13 Bozay Attiláról, Jeney Zoltánról, Edizon Gyenyiszovtól és Tallián Tibortól. Darius Milhaud, Francis Poulenc, Pierre Boulez és Alejo Carpentier emlékezéseiben szintén méltón szól Bartókról. A Bartók-írásokon és -képeken kívül az olvasó megismerkedhet az Árion 13-ban Bajomi Lázár Endre dokumentumával, amely alapos kutatásokra támaszkodva azt bizonyítja, hogy a Rimbaud életében oly jelentős szerepet játszó barát, Paul Démény, magyar származású család szülötte. SZ. P. (Élet és Irodalom) Ha valaki eddig nem tudta volna, most hírül adjuk, hogy hol van az ország közepe. Térképészeti szakemberek szerint Pest megyében, a dabasi járás egyik nagyközségének területén. A neve: Pusztavacs. Hogy miről nevezetes még ezen kívül? Tulajdonképpen semmiről. Az 1980-as népszámlálás adata szerint lakosainak száma 1683; faipara, bőripara és állami erdőgazdasága van. Országos, sőt nemzetközi hírnévre feltehetően augusztus első szombatján és vasárnapján tesz szert, ekkor zajlik ugyanis a község határán elterülő természetvédelmi emlékparkban a régi falusi vásárok és búcsúk hagyományait felelevenítő nagy találkozó; ide sereglenek az ország különböző tájairól, de határainkon túlról is fiatalok és nem fiatalok, hogy kedvükre szórakozzanak. A Képes Újság, a Hazafias Népfront népszerű hetilapja kezdeményezte a fesztivált, amelynek sikeréért a többi közt intézmények, vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, áruházak, vendéglősök, lángos-, palacsinta- és pecsenyesütők, bazárosok, népművészek, mézeskalácsosok, céllövöldések, ringlispiltulajdonosok stb. ügyködnek. Lesz könyv- és hanglemezvásár. Az amatőrfestők a helyszínen festett műveiket árusíthatják. Amatőrzenekarok muzsikálnak. Lesz divatbemutató és szabadtéri filmbemutató. Kutya-, macska-, nyúl-, galambkiállítás és vásár. Veterán autóbemutató. Levelezőlap, bélyegárusítás és alkalmi bélyegzés. Horoszkópkészítés. Fotószolgálat. Bizonyára nagy izgalom kíséri a fesztiválfamászást, ki milyen ajándékcsomagot kaparint meg magának — ha eléri ... A Zsákbamacska sem marad el. A Képes Üjság és a Skála Áruház közös szerencsejátéka sok meglepetést tartogat. Lesz térbál tombolával; gyermekvetélkedők, tréfás sportversenyek. És persze megválasztják a szépek szépét. Íme, kis előzetes a programból, amelynek sikerét augusztus 7-én és 8- án reméljük az égiek is garantálják, és amelynek jelszava: TALÁLKOZUNK AZ ORSZÁG KÖZEPÉN! — h — FESZTIVÁL A Magyarország középpontját jelző emlékmű Pusztavacs község határában 22