Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-07-24 / 15. szám

ent anyám, sok fárachágidot, em tett dajkátkodásidot, »edett nyomorúságidot, ó kedves anyai voltodot.

KAJAFÁS:

Nemrégen itten egy ámító támadó,

Aki mondja, hogy ö Isten fia volna.

De még jeleket is, mint hallom, mutatott, Ördögöket űiött, hoitakat ('riasztott.

FOTO: GABOK VIKTOK

MARIA:

Világ világa Virágnak virága Keservesen kinzatol Vas szegekkel veretel

/rassio

A Várszínház elmúlt évadi legsikeresebb bemutatója a Csíksomlyói passiójáték színpadra vitele volt. Balogh Elemér író és Kerényi Imre rendező így vallott a színpadi mű megszületéséről:

„A csíksomlyói ferencrendi kolostor szerzetesei a XVIII. század hetvenes éveiben összegyűjtötték és lemásolták azokat a nagypénteki misztériumjátékokat, amelyeket iskolájuk diákjai 1721 és 1774 között a környék népének kegyes szórakoztatására bemutattak. A negyvennyolc darabot tartalmazó kötetnek nyoma veszett ugyan, szerencsénkre azonban Fülöp Árpád megmentett néhányat e rendkívüli művelődéstörténeti értékű régi magyar drámai emlékekből, amelyet 1897-ben ki is adott a Franklin Társulat. Kincsesbányának tekintettük mi is elődeink műveit, amelyekben nem csupán a középkori misztériumjátékok, példázatok stílusjegyeit, tehát az erdélyi színjátszásnak az európai művelődéstörténeti hagyományokba kapaszkodó gyökérzetét ismerhettük fel. A passiójáték tárgya, mint azt a műfaji megnevezés is mutatja, a Megváltó szenvedése és kereszthalála. Nem oktató célzatú iskoladráma, a középkori ember egész lényét kifejezte, mind testi, mind lelki mivoltában. A passiójáték népies motívumainak egy csoportja az ördögökhöz fűződik. Szerepük kettős: egyfelől tényleges szereplői a tragédiának, ők csábítják Júdást árulásra, másrészt ők a tréfacsinálók, a bohócok is. A liturgikus játékokat teljes egészében énekelték, a középkori vallásos színjátékhoz mindig hozzátartozott a zenei háttér, a barokk passió pedig operává és oratóriummá lett. Ezt az elvet a darab színrevitelében megtartottuk, hiszen a magyar folklór archaikus, pogány—keresztény rétegeiben is jól nyomon követhető. Két helyen eltértünk a gyűjtemény eredeti szövegétől: a betlehemes játék még az eredeti kéziratos anyagból is hiányzott. Kodály A magyar népzene tárában közölt egyik betlehemes játékát vettük át. A másik: Mária-siralom ugyan az általunk ismert darabokban is szerepel, mégis az erőteljesebb képi világú Ómagyar Mária-siralom verssorait használtuk föl. Ügy hisszük, a két változtatás ellenére, vagy talán éppen ezáltal maradtunk hívségesek ehhez a két és fél évszázada bújdosó, szép magyar drámához.”

17