Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-07-24 / 15. szám

I UTAZÁS ÉS ÚTLEVÉL MAGYARORSZÁG A VILÁGBANK TAGJA A Nemzetközi Újjáépítési és Fej­lesztési Bank kormányzó tanácsa 1982. június 24-én egyhangúlag el­fogadta Magyarország felvételét. Az Elnöki Tanács felhatalmazása alap­ján Fekete János, a Magyar Nem­zeti Bank első elnökhelyettese jú­lius 7-én a Világbank alapokmányát aláírta. Ezzel hazánk a Világbank 143. tagországa lett. Gazdaság A Világkereskedelmi Központ Szövetségének Baltimore-ban meg­rendezett ülésén részt vett Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkára. Lőrincze Pétert Wa­shingtonban fogadta az Egyesült Ál­lamok Kereskedelmi Kamarájának elnöke, Richard Lester, akivel meg­beszéléseket folytatott arról, hogyan járulhatnak hozzá a két ország ke­reskedelmi kamarái a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. * Magyarországgal kialakított együttműködésének tízéves évfor­dulóján kétnapos budapesti érte­kezletet tartott az egyesült államok­beli AMP cég. Mint a vállalat alel­­nöke G. M. Schmidt elmondotta, ez idő alatt szoros kapcsolat alakult ki a magyar elektromos iparral. * Budapesten tárgyalt Steven J. Barnes, az USA-beli McDonald’s Co. cég ügyvezető elnökhelyettese az Intercooperation Kereskedelemfej­lesztési RT. vezetőivel. A két fél el­képzelései szerint a közeljövőben két városban, Budapesten és Győ­rött nyílik McDonald-büfé. * Üjabb szállodát avattak Budapes­ten: elkészült a hétszáz vendég be­fogadására alkalmas, négy csillagos Novotel, a harmadik olyan szálló, amelyet osztrák hitellel, osztrák cé­gek építettek fel. Mint a Forum és a Hyatt, ez is egy nemzetközi szállo­dalánchoz csatlakozott: a francia Novotelhez. * Egymilió dollár értékű megmun­kálóközpontot vásárolt Magyaror­szágon a német szövetségi köztársa­ságbeli Berma cég. Méreteit tekint­ve ez a legnagyobb berendezés, amelyet a TECHNOIMPEX valaha is határainkon túl eladott. * Az egyesült államokbeli ARANGO formatervezési alapítvány idei pá­lyázatán elismerő oklevéllel jutal­mazták a magyar Ásztai Csaba gyermekbútorait. * Megjelent a Marketing in Hunga­ry, a Magyar Kereskedelmi Kamara negyedévenként, angol és német nyelven megjelenő folyóirata, amelyben többek között a magyar közgazdasági rendszerről, a nem­zetközi kooperációkról olvashatunk elemző cikkeket. Az Elnöki Tanács — a belügymi­niszter előterjesztése alapján — módosította az útlevelekkel, vala­mint az idegenrendészettel kapcso­latos jogszabályokat. A Népszabad­ság munkatársa, Szabó László ez al­kalomból interjút készített dr. Le­hel Ferenc rendőr ezredessel, a Bel­ügyminisztérium útlevélosztályának vezetőjével, csoportfőnök-helyettes­sel. A beszélgetés egy részletét kö­zöljük. — Nemcsak hozzánk jönnek so­kan külföldről, hanem tőlünk is so­kan utaznak más országokba, hiva­talosan, turistaként, családlátogatás­ra. Sok mindent elárulnak erről az idegenforgalom és a magyar állam­polgárok utazási adatai. Mit mutat az utóbbi évek utazási statisztikája? — Milliók tapasztalhatják, meny­nyire kibővült hazánkban az utazási lehetőség. 1972 óta mintegy négy­szeresére nőtt a küldföldre utazók száma. 1972-ben egymillió 366 ezer, 1981-ben — noha a külső és belső feltételek nehezebbé váltak — már ötmillió 547 ezer magyar állampol­gár utazott más országokba. — A kiutazások engedélyezésénél az útlevélhatóság feltünteti, hogy az útlevél tulajdonosa hány napig tar­tózkodhat külföldön. Gyakran meg­szegik ezt? Egyáltalán: milyen ará­nyokat képvisel azoknak a száma, akik jogellenesen maradnak külföl­dön? — Több éves tapasztalatunk, hogy a magyar állampolgárok túlnyomó többsége megtartja a rendelkezése­ket. Tavaly például mindössze há­romszáz utazónál állapítottuk meg, hogy külföldi tartózkodását elfogad­ható indok nélkül, önkényesen meg­hosszabbította, illetve a külföldi tartózkodásra engedélyezett időt túl­lépve tért haza. A jogellenesen kül­földön maradók, úgynevezett disszi­­densek száma és a kiutazókhoz vi­szonyított aránya szintén nem jelen­tős. Ha a kapitalista országokba uta­zókhoz viszonyítunk, már sok-sok éve 1 százalék alatt van az arányuk. S bár 1980-ban ez a szám valame­lyest emelkedett, az arányuk akkor sem haladta meg az 1 százalékot. Tavaly viszont az előző évihez ké­pest ez a szám 12 százalékkal csök­kent. Megalapozatlanok és erősen túlzók tehát azok a ,.iól értesült” állítások, amelyek a disszidálások méreteiről szólnak. — Mi a disszidálás közvetlen és későbbi szankciója? — A külföldön tartózkodásra en­gedélyezett időn belül történő haza­téréshez igen fontos társadalmi ér­dekeltségek fűződnek. S ha arányait tekintve nem is jelentős a disszidá­lások száma, e magatartás nem he­lyeselhető. A Büntető Törvénykönyv a külföldre utazás jogával való visz­­szaélésnek csupán a társadalomra fokozottan veszélyes eseteit sorolja a bűncselekmények közé. így a kül­földre utazás és a külföldön tartóz­kodás szabályait megsértők közül azok vonhatók büntetőjogi felelős­ségre, akiknek a tartós külföldön maradása a Magyar Népköztársaság érdekeit jelentősen sérti. A tapasz­talatok szerint a disszidensek túl­nyomó többsége nem tartozik ebbe a kategóriába. Ezért e bűncselek­mény miatt csak elenyészően kevés bírósági eljárás indul. Persze a többi esetben is vannak következményei a disszidálásnak. De itt az állami és társadalmi rosszallás mindenekelőtt szabálysértési és egyéb államigazga­­gatási joghátrányokban fejeződik ki. Szabálysértési eljárást az elköve­tők távollétében nem folytatnak le, hazatérésük esetén azonban pénz­­büntetést róhatnak ki rájuk, illetve a külföldre utazásból meghatározott időre, de legfeljebb öt évre kizár­hatók. — Az Elnöki Tanács most tör­vényerejű rendeletet fogadott el a használatban levő útlevélfajták csökkentéséről és az egységes ma­gánútlevél bevezetéséről. Kaphat­nánk erről bővebb információt? — Az új rendelkezések szerint 1984 januárjától csak négyfajta útlevél lesz érvényben. Ezek: a diplomata útlevél, a szolgálati útlevél, a magán­­útlevél és a külföldön élők útlevele. Ez a kissé hosszúnak tetsző átme­neti idő az előkészületekhez — pél­dául az újfajta útlevelek megfelelő mennyiségű elkészüléséhez kell. — Az Elnöki Tanács egy másik törvényerejű rendeletet is elfoga­dott, mégpedig a külföldiek ma­gyarországi tartózkodásának szabá­lyozásáról. Miért volt erre szükség és mit tartalmaz ez az új jogsza­bály? — Az új jogszabály az eddiginél világosabban határozza meg a kül­földi fogalmát és jogállását. Az új törvényerejű rendelet a hazánkban tartózkodó külföldi részére kellő jogvédelmet biztosít, ami kiterjed, nemcsak a személyes szabadság, ha­nem a vagyoni és a nem vagyoni jogok védelmére is. Tovább szélesíti a beutazóvízumok gyors kiadásának feltételeit. Külképviseleteinken ál­talában 24 órán belül, a határátkelő helyeken 1 órán belül kiadják a ví­zumot. A külföldinek a magyaror­szági tartózkodásához megfelelő anyagi fedezettel kell rendelkeznie. Nincs szó a kötelező valutabeváltás visszaállításáról, de az anyagi fede­zetet a beutazáskor, illetve a tar­tózkodási engedély meghosszabbítá­sakor ellenőrizni lehet, és akinek nincs megfelelő pénzügyi fedezete, a beutazásból kizárható. Kultúra — tudomány Nemzetközi Műemlékvédelmi kon­ferenciát rendezett Budapesten a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa. A húsz ország­ból érkezett építészek, történészek — a budapesti tanácskozás után — Kiskunfélegyháza, Szeged és Kecs­kemét építészeti emlékeivel ismer­kedtek meg. * A Kodály-centenárium tiszteleté­re Kecskeméten tartotta meg köz­gyűlését az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanács keretében működő Fe­deration Internationale des Jeunes­­ses Musicales (Ifiú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete). * Az esztergomi művészeti nyári egyetem már megalakulása óta ta­nítja a Kodály-módszert jövendő zenepedagógusoknak. Idén a hagyo­mányos programon kívül bemutatták a zeneszerző, a népzenekutató és a pedagógus Kodályt is. A kéthetes tanfolyamot a legkiválóbb magyar szakemberek vezették angol, fran­cia, német, olasz és spanyol nyelven. * Az amerikai Ball State University 38 diákja látogatott néhány napra Budapestre. Programjukban a Liszt Ferenc Zeneakadémia meglátogatá­sa, művészeti előadások meghallga­tása szerepelt. * A Schweizer Illustrierte fényké­pes cikket közölt Földes Andor zon­goraművészről abból az alkalomból, hogy Bartók-lemezéért a magyar származású művésznek ítélték oda a wiesbadeni Deutsche Phonakade­­mie ez évi nagydíját. • * Dr. Gál István irodalomtörténész, lapunk külső munkatársa, életének 70. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Az egyházak életéből Az Olaszországban élő magyar szobrászművész, Amerigo Tot a magyar államnak ajándékozta a budapesti Vigadó Galériában tavasz­­szal kiállított domborművét, amely­nek eredetije a római Szent Péter­­bazilika magyar kápolnáját díszíti. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, a ma­gyar állam nevében, a művész kí­vánságának megfelelően, a katolikus püspöki karnak ajánlotta fel az ér­tékes ajándékot, amit Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek a püspöki kar nevében elfogadott. * A római Pápai Magyar Intézetben június 13-án tartották meg az évzáró Te Deum-ot Dankó László rektor vezetésével. Az intézet ösztöndíjasai közül ketten a lateráni egyetemen teológiai doktorátust szereztek. Pá­­kozdy István esztergomi főegyház­­megyés és Sávay János Csanádi egy­házmegyés. * A református egyház meghívására két német szövetségi köztársaságbeli egyházi delegáció látogatott hazánk­ba: a Rajnai Egyház küldöttsége Gerhard Brand egyházelnök és a Vesztfáliai Egyház delegációja dr Wolfgang Martens alelnök vezetésé-Az Evangélikus Teológiai Akadé­mia dékánjául dr. Fabiny Tibor pro­fesszort választották. Címlapunkon: Jelenet a Csíksomlyói passióból Képes beszámolónk a 24—25. oldalon FOTO: GABOR VIKTOR 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents