Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-12 / 12. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

KERESTETÉS

Az Élet és Irodalomban Hamza Gábor „Egy hazájában elfeledett tudós” címmel Schwarz András Bertalanról ír. A cikk előzménye: tavaly a Magvető Kiadó kötetben jelentette meg Lukács György 1902 és 1917 közötti levelezését; ebben szerepel az egykori barát, a későbbi világhírű tudós. A szerző, aki a budapesti Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara római jogi tanszékének docense, sajnálatosnak tartja, hogy a kötet életrajzi mutatójában a Schwarz professzorra vonatkozó adatok hézagosak és pontatlanok. Ezeket részletesen helyreigazítja, majd kommentárként megjegyzi: „A kötet mutatója Schwarz profeszszor széles körű magyarországi kapcsolataira sem utal, holott — élete végéig tartó emigrációjában — tudományos és társadalmi vonalon egyaránt megmaradtak; a szülőhazával a távolból is kapcsolatot ápoló világhírű tudós személye és munkássága nagyobb figyelmet érdemelne itthon.”

sfc

Selye János nevére a Magyar Tudományban, az Akadémia folyóiratában figyeltünk fel, Botos Katalin cikkében, amely a hazai tudományos vitákat az etika nézőpontjából elemzi. Ebben a szerző — többek között — a neves orvosprofesszort is idézi. Ezt írja: „Selye János Az álomtól a felfedezésig című munkájában élettapasztalatait összegezve azt mondja: legtermékenyebb viták nem a szabályos szemináriumok, hanem olyan emberek előre át nem gondolt eszmecseréi, akik történetesen beszélgetni kezdenek arról, ami foglalkoztatja őket.”

Az Élet és Irodalomban a nyolcvanéves Kerényi Györgyöt, népzenénk jeles kutatóját Széli Jenő köszönti. Pályafutását ismertetve megemlíti, hogy a Zeneakadémián Kodály Zoltán növendékeként többek között Doráti Antal, Seiber Mátyás és Serly Tibor voltak az évfolyamtársai.

*

Itamár Jáoz-Keszt. Ez a név az Üj Tükörben, egy oldal élén, címként szerepel. Alatta az írás — Mezei András tollából — a magyar irodalom külföldi barátját mutatja be a hazai olvasóknak. Itamár Jáoz-Keszt — olvasható a cikkben — negyven évvel ezelőtt Szarvasról került Tel Avivba és Jeruzsálembe, s magyarságával a távolban is gyökeret eresztett. A Biblia nyelvén szólaltatja meg Arany Jánost, Tóth Árpádot, Babits Mihályt, József Attilát, önálló kötetekben adja ki Radnótit és Karinthyt, most pedig Illyést. Az Űj Tükör a költő két versét is közli, Mezei András fordításában.

*

Somlyó György, a költő és műfordító, nemrégiben tért haza több hónapos tengerentúli felolvasó-kőrútjáról. Erről az Űj Tükör ad hírt, egy interjúban. Arra a kérdésre, hogy találkozott-e magyarokkal Amerikában, Somlyó György ezt válaszolta: „Természetesen. Chicagóban, New Yorkban, Pittsburgban, Columbusban tartottam felolvasásokat a rendkívül bonyolultan rétegződött magyar emigráció felkérésére. Chicagóban megismerkedtem Mózsi Ferenccel, aki egy új irodalmi lapot szerkeszt, a Szivárványt, mely máris a legjobb magyar nyelvű nyugati folyóiratok közé tartozik.”

ck

„Keveset beszélünk a politikai határainkon kívül, a világ különböző közeli vagy távoli tájain nagyon is élő, nem egyhelyütt virágzó magyar irodalomról-költészetről. Ez a sokhangú külhoni magyar irodalom talán nem magyar? És ha magyar, akkor nem a miénk?” Ezt az állítást és kérdést Hegedűs Géza fogalmazza meg az Élet és Irodalomban, Tűz Tamás „Szemünktől kék az ég” című verseskötetéről szóló írásában. Tűz Tamás már ifjan, idehaza is irodalmi körökben ismert költő volt — írja a bevezetőben —. Győrből vetődött ki a nagyvilágba, ahol aztán — verseskönyvről verseskönyvre nyomon követhetően — bontakoztatta ki egyre gazdagabb, egyre szélesebb gondolat- és hangskáláját. Az olvasónak, aki nyomon követte művészi pályaképének változatait, most a „Szemünktől kék az ég” című új kötete olvastán kell megállapítania, hogy egy igazán jelentékeny költő elérkezett alkotókészsége teljességéhez. Hegedűs Géza a következőket írja: „Ez a költő foglalkozása és hivatása szerint pap, ám sehogy sem illenék rá a „pap-költő” címke. Hiszen

csak példa gyanánt is jellemző, hogy éppen egy katolikus paptól kapjuk — a kötet nem is jelentéktelen hányadát kitöltő — lángoló hevületű szerelmes verseket, a test és lélek együtt-lángolásának himnikus megfogalmazását.” ^

Az Üj Tükörben a Bécsben élő Breuer Mária beszél nemrégiben elhunyt testvéréről, Breuer Marcell Lajosról. Szavaiban — Kiskalmár Éva kérdéseire válaszolva — megemlíti: világhírű fivére nagyon örült annak, hogy Budapesten, immár egy évtizede díszdoktorrá avatták, mivel szerette Magyarországot, s a szíve mélyen sohasem szakadt el tőle. Szó esik a beszélgetésben Moholy-Nagy Lászlóról is, továbbá arról, hogy kedvenc alkotásainak a franciaországi IBM- és az UNESCO-palotát tartotta. ^

Dr. Lakatos György, a Magyar Asztalitenisz Szövetség elnöke a Magyarország ban — az újság úgynevezett fórum-oldalán — a következőket írja: „Érdeklődéssel olvastam a lapban az Ausztráliában élő magyarokról szóló cikket. Innen tudtam meg, hogy Kelen István kitűnő író lett, s elnöke az ottani PEN-klubnak. Bellák Lászlóval és Boros Istvánnal, volt világbajnokainkkal, máig is jó a kapcsolatunk, időnként haza is látogatnak.” ^

A Film Színház Muzsika részleteket közöl Ingrid Bergman My Story című könyvéből, amelynek megírásában Alan Burgess volt a társszerzője. A folytatásokban megjelenő írás két főszereplője Irwin Shaw, a világhírű író, és Robert Capa, a magyarországi születésű világhírű fotóriporter. A népszerű hetilap a könyvből érdekes epizódokat villant fel, mindenekelőtt Ingrid Bergman és Robert Capa romantikus megismerkedéséről és nagy szerelméről.

Az Élet és Irodalom „Volt egyszer egy színház” címmel, Máriássy Judit tollából, a száz esztendeje született Bárdos Artúrra, az egykori Belvárosi Színház igazgatójára emlékezik. Arra a Bárdos Artúrra, aki nagyon fiatalon előbb progresszív lapszerkesztőként, majd színházat alapítva „lépett színre”, holott voltaképpen sohasem lépett színre; Bárdos Artúr ugyanis ritkán nyilatkozó, a néző számára láthatatlan direktor volt, akinek arcképe nagyszerű tehetségvadászként a színészarcok sokaságából rajzolódik ki. Ö fedezte fel — olvasható a megemlékezésben — Baló Elemért, Békássy Istvánt, Bulla Elmát, Dajka Margitot, Mezei Máriát, Páger Antalt, Rátkay Mártont, Somogyi Erzsit: Szende Máriát és Tőkés Annát. Az Egyesült Államokban halt meg, kilencvenhárom éves korában. Néhány nagy színészt és sok tanulságot hagyott maga után. ^

„Kérem, ha lehet, szólítson építőmesternek.” Ez a mondat a Nők Lapjában olvasható, Kormos Valéria „Érzelmes építészet” című riportjában. Az idézett felhívásra a kulcsot a következő, a riportból idézett szavak adják meg: „Miért szebb a kopottas homlokzatú épület — a kertjében csorba orrú szobrokkal, elvadult fákkal —, mint az új? Mert „lelke” van. Izgalmas. És mégis otthonos. Ezt a lelket, az épületekét, otthonokét nemcsak mi keressük. Hiányzik azoknak is, akik papírra vetik az „álmokat”. Alkossanak bár hazai földön vagy kissé távolabb, mint a Svájcban élő Füzesi Ferenc, akit jeles építészként tartanak számon.” *

A rádió és televízió műsorában ugyancsak sűrűn szerepeltek a nagyvilágban élt, vagy élő honfitársaink. Egy cím a rádió egyik irodalmi műsorából: Magyar költő, aki Angliában él — Gömöri György. Az így láttam Kodályt című memoár-sorozatban legutóbb Doráti Antal emlékezését hallhattuk a rádióban.

Több Dohnányi-mű is elhangzott, Solti György a Bécsi Filharmonikus Zenekart vezényelte, az Űj Zenei Űjság adásában Cziffra György budapesti vendégszereplését felsőfokon méltatta a kritika. A képernyőn Lengyel Menyhért A Waterlooi csata című vígjátékának televíziós újjászületését láthatták a nézők, szellemes rendezésben, kitűnő színészek előadásában. Ugyancsak a televízióban megismerkedhettünk John Halassal, azaz Halász Jánossal és feleségével, a neves angol rajzfilmproducerekkel, valamint portréfilmet láthattunk Amerigo Tótról.

K. Gy.

JALGÓCZY FERENC (1948. április 3-án született, anyja neve: Dömölky Mária) 1973 májusától él külföldön. Utolsó ismert címe: 2846 E 120 St, Cleveland, Ohio 44120 USA volt. 1979-ben írt utoljára, ekkor San Diegóból jelentkezett, többé nem adott élet jelt magáról. Keresi édesapja és édesanyja Budapestről.

TAKÁCS GYULA (kb. 58 éves) órást, aki 1956 óta él külföldön, keresi budapesti ismerőse, Nemes Jenőné. A keresett utolsó ismert címe: 38, Entwood Avenue, Scarboro, Ont, Canada. 1972 óta nem írt, de 1981-ben Budapesten járt, amikor a kerestetővei is találkozott.

NÉMETH IMRE (Vállajon született 1932. október 26-án, anyja neve: Berta Mária) 1969-től él külföldön. 1976 decemberében adott utoljára életjelt magáról, akkor Ausztráliában (11/00 Brougham) élt. Keresi testvére, Egresi Miklósné Bátorligetről.

BACSA ZOLTÁN (Nyíregyházán született 1924. február 7-én) hegesztőt, aki 1956 óta él külföldön, keresi leánya, Erzsébet (Geösel Rudolfné) Budapestről. Bacsa Zoltán 1977 májusában írt utoljára, akkori címe: 5049 N. Eideshall Ave, Lakewood, Calif. 00712. USA — volt.

UTAS KLÁRÁT — akit 1944 őszén a Kékgolyó utcai Postás kórházban tarkólövés és mellüregi vérzés miatt műtötték, majd a Wesselényi utcai szükségkórházban gyógyítottak — keresi orvosa, dr. Galambos József Budapestről. A keresett felgyógyulása után 1945-ben külföldre került, 1947-ben hallatott magáról utoljára, akkor Londonban élt.

Dr. GULYÁCSI ZOLTÁNT, aki 1931- ben Szegeden volt főorvos, keresi Vági Babi (Veres Elemémé) Dél-Afrikából.

KÖNYVES ILONÁ-t (született Budapesten 1914. október 5-én),

KÖNYVES IRÉN-t és

KÖNYVES IRMÁ-t keresi dr. Kemenes Kettner Béla Kanadából. (Édesanyjuk leánykori neve: Dobronyi Gizella). Mindhárman a Hangya Szövetkezet Központi Irodájában dolgoztak. Utolsó ismert címük: Budapest, Práter u. 22. III/2 volt.

MÜLLER ALAJOS-t (Budapesten született 1883-ban, anyja neve: Juhász Erzsébet), aki 1908-ban vándorolt ki az USA-ba, s Chicagóban telepedett le, vagy fiát, aki Erdélyben született 1908- ban, keresi Budavári (Müller) Gusztáv, Budapestről, aki keresett unokája, ill. unokatestvére.

GOLDNER JÓZSEF (Sárosdon született 1920. március 15-én, anyja neve: Krausz Margit), hentes és mészáros 1944 áprilisában került külföldre (Kisaszszonyfa, Barcs, Auschwitz) 1945. utáni években Schaffhausenből jelentkezett, illetve üzent. Keresi testvére, Erzsébet (Kovács Józsefné) Pécsről.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H — 1905.

7