Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-29 / 11. szám
Lukács György firenzei íróasztala A Magyar Műhely Budapesten Kerestetés A tárgyaknak is megvan a maguk sorsa. Ilyen kalandos sorsa volt Lukács György íróasztalának, mely most Amerikából került haza a Lukács Archívumba. Lukács vásárolta 1911 táján Firenzében. és használta évekig Heidelbergben. maid Berlinben. Amikor aztán Berlint elhagyta, barátjára, Hans Staudingerre bízta, aki híven meg is őrizte a hozzá tartozó könyvespolccal és fotelokkal együtt. Hans Staudinger útja sem volt sima. Az evangélikus lelkészi családból származó német közgazdász professzor, aki magas állami tisztséget töltött be a weimari köztársaságban és szociáldemokrata képviselő volt a Reichstagban. a nácizmus uralomra jutása után börtönbe került. Szabadulása után Belgiumon keresztül Amerikába menekült, ahol a híres New York-i száműzöttek egyetemén (University in Exile) lett professzor. Később sikerült saját bútoraival együtt Lukács otthagyott holmiját is kihozatnia Németországból. Lukács György 1970-ben budapesti otthonában 1973-ban New Yorkban meglátogattam az akkor 83 éves professzort, aki fiatalosan, szeretettel és jó humorral emlékezett Lukácsra. Megmutatta íróasztalát is. „Nézze csak — monda —, ez Lukácsé volt Berlinben. Nagyon értékes darab. Firenzében vásárolta még esztéta korszakában. Aztán mikor politikus periódusa következett, akkor nekem adta. Üljön csak oda, onnan jól láthatja a firenzei napot az íróasztal oldalán. Azért szerette olyan nagyon, mert kényelmesen rátehette a lábát.” Staudinger professzor 1980-ban 90 éves korában meghalt. Ezután Mocsányi Pál. a New School magyar származású művészettörténész professzora, aki engem is elvitt Staudingerhez, elmondta az örökösöknek, hogy Budapesten működik egy Lukács Archívum, mely a filozófus bútorait is őrzi, és kérte őket, engedjék át a becses emléktárgyakat. Az örökösök teljesítették Mocsányi kérését, így került az íróasztal most a budapesti Lukács Archívumba a hozzávaló két fotellel együtt. Tíz évvel ezelőtt egy láda fontos irat került haza Heidelbergből, most ez az íróasztal. Lukács egyiknek sem tulajdonított volna nagy jelentőséget, talán mee is feledkezett róluk, de nekünk mégis becsesek, mert a legnagyobb magyar filozófus életének egy jelentős korszakára emlékeztetnek. Y. E. A vetítő előtt Nagy Pál, szemben az asztalnál Papp Tibor, a háttérben Bujdosó Alpár FOTO: GABOB VIKTOR Irodalmi esten találkoztak a magyarországi közönséggel a Párizsban működő Magyar Műhely szerkesztőségének vezetői: Bujdosó Alpár, Nagy Pál és Papp Tibor. A műsort Béládi Miklós irodalomtörténész vezette be, majd a művek előadása után Pomogáts Béla irodalomtörténész, kritikus beszélgetett a szerzőkkel. A három költő beszámolt tevékenységükről, művészi elképzeléseikről. Honoluluban (Hawaii) megnyílt Haar Irén keramikusnak, Haar Ferenc fotóművész feleségének kiállítása a Manoa Galleriában. A népies jellegű figurák a művész magyarországi népművészeti emlékeit idézik. A kiállítás szép sikerrel mutatta be a művész legújabb munkáit. A megnyitón nemcsak a Hawaiiban élő Magyar Kolónia tagjai vettek részt, de az itt élő többi népcsoport is jelen volt. A képen jobboldalt Haar Irén MEDVECZKY BÉLA (1949. november 15-én született Budapesten, anyja neve: Kiing Anna) szerszámkészítő 1969 júniusától él külföldön. 1973-ban írt utoljára, akkori címe: 2 Otter St. Collingwood, 3066 Vic. Australia volt. A Magyar Hírek útján már többször kerestettük, egyik hirdetésre 1976-ban telefonon jelentkezett, ígérte, hogy ír. de levele azóta sem jutott el nővéréhez. Helmeczi Bélánéhoz, aki Gödről keresi. BÍRÓ GÁSPÁRT, VARGA SÁNDORT és MARKOVIC VERÁT — akik 1954—56 között Triesztből vándoroltak Ausztráliába — keresi régi barátjuk Nagypál László Norvégiából (Gulskogen). CSEPREGI LÁSZLÓ-t (Kislángon született 1932. szeptember 13-án) keresi mozgássérült fia, László, Budapestről. A keresett 1957 óta él külföldön. Utolsó magyarországi címe: Enying. Vas Gereben u. 30. volt. ARANYOS KATALIN-t (volt TORGYIK SÁNDORNÉ) keresi ismerőse Szakács Imre Franciaországból. Utoljára 1973-ban Capuán találkoztak, azóta semmit sem tudnak egymásról. KISS MÁRIÁ-t keresi régi ismerőse, Cziklin Miklós Kanadából. A keresett 1956 végéig mint ápolónő a Szt. László Kórházban (22. pavilon) dolgozott, majd Franciaországba került. Utoljára 1957. január 5-én találkoztak. amikor is Cziklin Miklós továbbutazott Kanadába. Kiss Mária pedig- Lyonban maradt. HUSZÁR LÁSZLÓ (1954. július 1-én született Veszprémben, anyja neve: Lozsi Erzsébet) akkumulátorszerelő 1979 májusa óta él külföldön. 1981. februárban írt utoljára, akkori lakáscíme: 150 the Esplanada Middle Brighton, Melbourne 3186 Vic. volt. Keresik szülei Várpalotáról. ZSIGOVITS JÓZSEF (Budapesten született 1939-ben, anyja neve: Tóth Anna) 1956-ban ment külföldre. Űj- Zélandon telepedett le (52. Cowling Road, New Plymouth) utoljára 1979-ben írt. Felesége Vivienne, leányai: Anna és Suzanne. Unokatestvére Cseresznyék Lászlóné keresi Vassurányból. FÜREDI MARGIT-ot (Margó) és FÜREDI TIBOR-t (kb. 1922-23- ban született Budapesten, anyja neve: Friedrich Rebeka) keresi unokatestvére Petényiné szül. Füredi Piroska Budapestről. A keresettek 1925—26-ban mentek külföldre, utoljára 1937—38-ban látogattak haza Magyarországra. GOLDBERGER MARGIT-ot (Margó), aki Budapesten született 1917- ben (anyja neve: Lusztig Aranka) és 1948 óta él külföldön, keresi unokatestvére Füredi Piroska (Petényi Pálné) Budapestről. A keresett feltételezhetően Brazíliában él. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST. H—1905. Kiállítás Honoluluban 7
