Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-15 / 10. szám

A Milánó közeli Arconatéban felavatták Oláh Éva Olaszországban élő magyar szobrászművésznő Aldo Moro-portréját, Virginio Rognoni olasz belügyminiszter részvételével. A bronzból készült szobrot, a meggyilkolt kereszténydemokrata politikusról elnevezett téren állították fel. Képünkön: A szobor előtt Oláh Éva és Rognoni olasz belügyminiszter.

*

A Milánói Magyar Klub tagjai március 15-én megkoszorúzták a milánói Ambrosiano Könyvtár udvarán álló Petőfi-szobrot. Képünk az ünnepi eseményt követő irodalmi délutánon készült a Milánói Magyar Klubban.

*

Az egyesült államokbeli International Festival Series Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából 1982. december 18-án emlékkoncertet rendez, amelyet az új New York-i magyar főkonzulnak ajánlottak.

*

Az Egyesült Államokban megjelenő International Wildlife című tekintélyes természettudományi közlöny ez év eleji számában bő terjedelemben számol be a Dévaványai Túzoktelepről, amelynek munkájáról egyébként a Magyar Hírek 1981. évi 25—26. száma is képes riportot közölt. Az Egyesült Államokban megjelent magyar vonatkozású cikkére dr. Gönczy István chicagói olvasónk hívta fel a figyelmünket.

%

Romániában a Kriterien Könyvkiadó gondozásában megjelent a romániai magyar irodalmi lexikon első kötete. A lexikon főszerkesztője Balogh Edgár. A lexikon a romániai magyar nemzetiség írásbeliségének címszavait foglalja magában 1919-től napjainkig.

UNESCO-ISKOLA MISKOLCON

Hetven ország csaknem kétezer középiskolája működik az UNESCO anyagi és szellemi támogatásával. Ezek közül egyik a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium. Az iskolát 1846-ban alapították, napjainkban 22 esztendeje, hogy az UNESCO társult iskolái sorába felvették.

Az UNESCO-iskolák nevelési célja, a béke és a népek megismerésének gondolata. Történelem, irodalom, művészettörténet és nyelvi órákon, valamint a tanterven kívüli foglalkozásokon ismerkednek a diákok más népek múltjával és jelenével. Az orosz nyelv mellett fakultatív alapon választhatják az angolt, németet, olaszt, franciát és latint, különórákon pedig más nyelveket is tanulhatnak. Az UNESCO támogatásával és a Művelődési Minisztérium hozzájárulásával nyelvi laboratórium, gazdag idegen nyelvű könyv- és folyóirattár segíti az oktatást. A tanulók a maguk választotta nyelven leveleznek a más országbeli UNESCO-iskolák hallgatóival. Az évente megrendezett nyelvi táborokban külföldi tanárok, egyetemisták irányításával gyakorolják a választott nyelvet.

„Népek hazája, nagyvilág” címmel évente egy-egy osztály megrendezi nemzeti estjét, amelynek során egy-egy színdarabrészletet adnak elő az önképzőkör tagjai, a tanműhelyükben maguk készítik el az illető ország jellemző viseletét. A követségek és kulturális intézetek támogatásával művészeti kiállításokat és hangversenyeket is rendeznek, ahol az érdeklődők soraiban mindig ott ül az illető ország néhány képviselője. Eddig 31 nemzeti estet rendeztek, köztük olyan egzotikusakat, mint a japán, indiai, koreai, arab, grúz.

Az UNESCO-iskolák munkásságát évente értékelik, amelyről a minden országban megjelenő UNESCO Krónika számol be. Az elmúlt húsz év tevékenysége alapján a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumot 1—4. helyre sorolták. Munkásságukért a párizsi UNESCO Központ emlékplakettjét nyerték.

1. s.

MANGOLD GYULA KITÜNTETÉSE

A koppenhágai Magyar—Dán Filmklub ez év márciusában ünnepelte fennállásának 5. évfordulóját. Ebből az alkalomból dr. Nagy Lajos, hazánk dániai nagykövete, a Magyarok Világszövetsége aranyjelvényével tüntette ki Mangold Gyulát, a Filmklub elnökét. A kitüntetés átadásakor nagykövetünk méltatta Mangold Gyula tevékenységét, aki sokat tett a magyar-dán kapcsolatok ápolásáért, a magyar kultúra népszerűsítéséért Dániában. Képünkön: balról dr. Nagy Lajos nagykövet és Mangold Gyula.

karín nieder-MESSER keresi ISTVÁN nevű édes- J apját — aki a mel- I JÉ lékelt fényképen

1 </ I látható, s akiről úgy

Y / :M tudja, hogy a negyvenes évek végén Ausztriában telepe - dett le. majd I ségével együtt

Ausztráliába vám

* 1 ; domlt ki. A kerestető Kanadában él.

KOGUTOWITZ MANUÉLÁT (1956— 1957. óta él külföldön, feltehetően az USA-ban, vagy Kanadában) keresi barátnője Pósa Baby Párizsból, mert azóta, hogy 1956-ban Budapesten találkoztak, semmit sem tud róla.

NÉMETH ENDRE (1933-ban született Nádasdon, anyja neve: Tóth Karolina) 1949-ben távozott külföldre Lajos nevű fivérével. Ausztriában éltek 1956-ig, majd idősebb bátyja meghívására kivándorolt Ausztráliába és Victoria államban letelepedett. 1964-ben megszakította kapcsolatát testvéreivel, akik úgy gondolják, hogy öccsük visszatért Európába. Két bátyja Ausztráliából és húga, Piri, Kanadából keresi.

BATIZI JÁNOS orvost és családját keresi régi ismerősük, Géresi Oszkár Svájcból. A keresettek 1956-tól élnek külföldön. Utolsó budapesti lakásuk a Szilágyi Dezső tér 5—7. sz. alatt volt. Feltehetően az USA-ban telepedtek le. A család egyik férfi tagja állítólag slágerénekes.

BEGOVICS IMRE (Babocsán született 1936. november 7-én, anyja neve: Gyuráncsevics Mária) 1957 óta él külföldön, 1962—72 között tagja volt az idegenlégiónak. 1970 júliusában egy Grenoble, Marseille környéki szanatóriumból írt, ahol tüdejét gyógyították. Keresi testvére Anna (Kálsecz Józsefné) Baboc sárál.

MOLNÁR MÁRIA (született Budapesten 1936—37-ben, anyja neve: Steinmacht Mária) 1956-ban külföldre ment és Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Terán Norberttel. Keresi rokona, E. Terán Ausztráliából.

MADÁCS LÁSZLÓ (Kisdobszán született 1931. június 29-én, anyja neve: Nadrai Julianna) 1957 márciusától él külföldön. 1978-ban írt utoljára. Keresi édesapja Kisdobszáról.

VASS FERENC villanyszerelőt (Budapesten született 1919. szeptember 28-án, anyja neve: Adorján Rozália) keresi leánya Ili és fia Feri. A keresett 1967 óta. nem ad élet jelt magáról. Utolsó ismert tartózkodási helye: New York, 182 E 95 St. volt.

CSERE LÁSZLÓNÉ, született KISS MARGIT-ot (1926. augusztus 1-én született Vál községben) és

KISS JÁNOS-t (Válón született 1922. ben) keresi testvére Erzsébet Ausztráliából.

CUKOR JÁNOS-t —, aki feltehetően az USA-ban él — keresi volt osztálytársa, Rerrich Béla Svédországból.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H- 1905.

22