Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-15 / 10. szám

l|if§p A széknek általában négy lá­ba van, mert így a legbiztonságo­sabb. Lehet persze több is, keve­sebb is. Esetünkben mindez pusz­tán azért érdekes, mert egyfajta biztonságra törekvő gazdálkodási szemléletet példáz. A Győr—Sopron—Ebenfurti Vasutat 1879 októberében adták át, később néhány kilométer vas­pályával még megtoldották, nap­jainkban kereken 200 kilométer hosszon közlekednek a szerelvé­nyek a két ország területén. Eb­ből 116 kilométer, Győr és Eben­­furt között 20 tonna tengelynyo­mású főútvonal, amelyen évről évre jelentős személy- és árufor­galom zajlik. Az első világhábo­rút követően a békeszerződésben rögzített államhatárok szerint csaknem 150 kilométer vonalhossz maradt Magyarország területén. A vasút egységes irányítás alatt mű­ködik ma is, mind Magyarorszá­gon, mind Ausztriában önálló ma­­gánvasútként közlekedik. 1976- ban a két ország kormánya elis­mervén a vasúttársaság mindkét ország gazdasági életében betöl­tött szerepét, a koncessziót 2007- ig meghosszabbították. A személyszállítás és az árufu­varozás volt a szék első két lába, azaz a biztonságos gazdálkodás alapja, csaknem száz esztendőn át. Az ötvenes években kizárólag a belföldi szállítási feladatok vég­rehajtására volt „jogosítványuk”. A két ország közötti egyre javuló politikai és gazdasági kapcsolatok eredményeként azonban a GYSEV, azaz a Raab—Oeden­­burg—Ebenfurter Eisenbahn egy­re jelentősebb szerephez jutott. 1970-től nagyarányú fejlődés jellemezte a vállalkozást. A vas­útvonal kedvező földrajzi fekvé­se, közelsége az osztrák, a jugo­szláv, az olasz és a csehszlovák határhoz, szinte kínálta a lehető­séget vámraktárak építésére, hi­szen a fontosabb vasúti elágazá­sok és csomópontok Sopronból könnyen elérhetők. A nagyará­nyú beruházás eredményeként a közelmúltban készült el a több mint 30 ezer négyzetméteres vám­raktárterület, amelynek egyhar­­mada fedett csarnok, ahol egység­­rakományok összeállításával is foglalkoznak. A GYSEV szállít­mányozási igazgatósága a RAABERSPED, a konténeres vas­úti áruszállítás hazai specialistája, évente 10 ezer darab konténert töltenek, mozgatnak meg a raktá­rakban. Már ezeken a „lábakon” is biz­tosan áll a vállalat, azonban ve­zetői úgy gondolkodnak, hogy akadnak még kiaknázatlan lehe­tőségek számukra. Az egyik leg­dinamikusabban fejlődő üzletág napjainkban az idegenforgalom. A lehetőségek megint csak tál­cán kínálkoztak, hiszen Sopron ódon hangulatú, nagy múltú kis­város, számtalan építészeti érték­kel, az illir-kori emlékektől a ha­zai barokk legszebb templomjaiig. Az Alpok keleti nyúlványa, az érintetlen szépségű Fertő tó kör­nyéke, igazi turistaparadicsom. És egy vasúttársaságnak jobb ötlete nem is lehet, minthogy régi gőz­mozdonyokkal, a századforduló hangulatát idéző felújított kupék­kal fuvarozza a pihenni vágyó utasokat. Az „Old Timer” vonatok útba ejtik a nagycenki Széchenyi-kas­­télyt, ahol vasútmúzeumot ren­deztek be a fogadó szomszédsá­gában, aztán a Kisalföld legszebb zugaiban kanyarogva, elpöfög a tó partján, át Ausztria területére, majd onnan vissza. A GYSEV első szállodája a Lokomotív Sop­ron egyik büszkesége, s épül már a második, a kertvárosban. A nem­régiben alakult Lokomotív Tourist idegenforgalmi vállalkozás sopro­ni irodája után megnyílt a pesti, ezt követi még ez évben kettő, Ausztriában. És hát evés közben jön meg az étvágy, már kezdenek kitörni „felségterületükről”, azzal, hogy az Ausztriába irányuló ha­zai idegenforgalom gazdái akar­nak lenni. Csak néhány a közel­jövőben megvalósuló tervekből: amerikai gyártmányú Skymaster gépekkel légitaxi-hálózatot szer­veznek, motorosházat, azaz né­hány motorhome-ot fognak besze­rezni az igényesebb turisták szá­mára. Mindezek a lehetőségek persze a hazai utazóknak is ren­delkezésére állnak, annyi kiegé­szítéssel, hogy ha a magyar tu­rista hegyet kíván mászni, vagy valamelyik ausztriai tóban akar búvárkodni, a Lokomotív Tourist a kapcsolatai révén éli ntézi ügyeit. Olyan „lábak” ezek, amelyek szilárdan tartják a vállalat hely­zetét akkor is, ha valamelyik ép­penséggel meglazul. És olyan gaz­dasági szemlélet ez, amely egyre inkább jellemző a magyar válla­latokra. 1. s. FOTO: MATUSZ KAROLY 6

Next

/
Thumbnails
Contents