Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-15 / 10. szám
IMiítei Országos képzőművészeti kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Képünkön Varga Imre szobra: Liszt Ferenc FOTO: HORVAX ÍVA — MTI Paul Belmondo, Marcello Mastroianni és Richard Burton játssza. * Az idei londoni könyvvásár egyik legkeresettebb könyve volt Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese „Vissza a realitásokhoz” című munkája, amelyet az angol partnerek kérésére mutatott be a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. * Értékes könyvgyűjteményt ajándékozott a Budapesti Osztrák Kulturális Intézet az ELTE bölcsészettudományi karának. A hatszáz kötetből álló kiskönyvtár osztrák költők, írók, irodalomtörténészek munkáit tartalmazza. * Magyar filmhetet rendeztek három nagy amerikai városban: Minneapolisban, Clevelandben és Berkeleyben. A nézők hét magyar rendező 11 alkotását láthatták, köztük Huszárik Zoltán Szindbádját, Jancsó Miklós A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon, Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka című filmjét. * Mihályit Ernő képzőművészeti hagyatékából kiállítás nyílik júliusban, a Nógrád megyei Szécsényben. * Takács Klára, a Magyar Állami Operaház magánénekesnője New Yorkban, a Metropolitan Operában nyolc alkalommal énekelte Adalgisa szerepét, Bellini Norma című művében. Partnernője, Norma szerepében, Renata Scotto volt. * Elhunyt Szénási Ernő, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze, 58 éves korában, hosszas betegség után. * Meghalt Kádár Gyula, volt vezérkari ezredes, „A Ludovikától Sopronkőhidáig” című nagy sikerű memoárkötet írója. * Torontóban 82 esztendős korában elhunyt Koronyi János, a Kossuth Betegsegélyző Egyesület központi titkára. Az egyházak életéből II. János Pál pápa dr. Paskai László veszprémi megyés püspököt — kalocsai érseki utódlási joggal — koadjutor érsekké dr. Szakos Gyula c. püspököt székesfehérvári megyéspüspökké, dr. Szénái József teológiai tanárt c. püspökké, veszprémi apostoli kormányzóvá, dr. Páka György teológiai rektort c. püspökké, szombathelyi segédpüspökké, dr. Belon Gellert c. apátplébánost c. püspökké, pécsi segédpüspökké nevezte ki. * Kisberk Imre székesfehérvári nyugalmazott megyéspüspök, életének 76. évében meghalt. Sport Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke ellátogatott hazánkba. Elődei közül a már elhunyt Avery Brundage 1953 augusztusában, a Népstadion megnyitása alkalmával járt Budapesten, Lord Killanin pedig az 1979- ben rendezett öttusa-világbajnokság versenyeit tekintette meg. A harmadik vendég, a spanyol királyság egykori diplomatájából lett sportvezető, igazi munkalátogatásra érkezett. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi ülésén elhangzott hozzászólásában szólt a magyar sport olimpiai hagyományairól: — A magyar sport legjobbjai már az első újkori olimpiai játékokon is jelen voltak, s kiváló úszójuk, Hajós Alfréd kettős győzelmével beírta nevét a sportvilág történetébe. A magyar sport azóta — az antwerpenit kivéve — valamennyi olimpiai játékokra elküldte képviselőit, akik világhírt szereztek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy Kemény Ferenc, az olimpiai játékokat felújító Coubertin báró személyes barátjaként és munkatársaként a testület első magyar tagja volt, és Mező Ferenc, olimpiai bajnok sporttörténész munkásságára is hálásan emlékezik a nemzetközi sportmozgalom. Samaranch elnök hangsúlyozta, hogy egyik legközvetlenebb jelenlegi munkatársa az olimpia: bizottság sportigazgatói tisztét betöltő dr. Csanádi Árpád, akiről az ország határain belül nem is mindenki tudja, hogy milyen fontos szerepet tölt be az olimpiai mozgalomban. Személyes találkozásai, baráti beszélgetései során az is kiderült, hogy Juan Antonio Samaranch három évtizede újságíróként tudósított Helsinkiből, többek között Papp László második olimpiai bajnokságáról. S annyira magával ragadta az akkori aranycsapatnak nevezett labdarúgó-válogatottunk játéka, hogy 1953 novemberében a Wembley-stadionban, az angolok ellen aratott 6:3-as győzelem alkalmával, az évszázad mérkőzésén is jelen volt. Ezek után érthető örömmel rázott most újra kezet Sebes Gusztávval, az akkori kapitánnyal és Grosics Gyulával, a világhírű kapussal. Papp Lacival az ökölvívás mai gondjairól beszélgetett. Ünnepélyes keretek között átadta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kitüntetését Kárpáti Károlynak, az 1936-ban, Berlinben olimpiai bajnokságot nyert birkózónak, aki az életben és a sportban egyaránt követendő példával szolgál a mai nemzedéknek. — Találkozásom államelnökükkel, Losonczi Pállal arról is meggyőzött, hogy a magyar politikai élet vezetői milyen komoly érdeklődést tanúsítanak a sport iránt. — mondotta J. A. Samaranch, majd elismerően nyilatkozott az asztalitenisz Európa-bajnokság rendezéséről, gratulált a magyar sikerekhez, és leszögezte: — Az olimpiai mozgalom példát mutat a békés egymás mellett élésben. Látogatásom újra megerősített abban, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság mindent megtesz ennek a mozgalomnak az erősítéséért és népszerűsítéséért. V. D. Az a véleményem... Húsvét napjaiban adták át a forgalomnak az új hegyeshalmi határállomást. Szebb, korszerűbb, nar gyobb áteresztő képességű, mint elődje. Megkockáztatom azonban: most is vannak olyanok, akik fanyalognak, esetleg epés megjegyzéseket tesznek: „Persze, dollárra van szükségük”. Miért baj, ha szállodákkal, éttermekkel, határátkelő állomással — szebbet, kulturáltabbat kívánunk nyújtani vendégeink dollárjáért, schillingjéért, frankjáért. Arról már nem is szólva, hogy ez az újabb kapu is kétirányú: évről évre százezernyi magyar állampolgár kel útra, hogy megismerkedjék Nyugat- Európa országaival. A nyugati világban élő honfitársaink — szállodára és egyebekre költött — dollárjai is a magyar államkasszát gyarapítják. De ez nem anyagi kérdés. Az idegenforgalomnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása néhány százalék, és annak is töredékét teszi ki a hazalátogatók vásárlásai, szállodaszámlái. Hívjuk és szeretettel látjuk az óhaza, a rokonok életére kíváncsi honfitársainkat. De söpörjünk a saját portánkon is. Elkel a söprögetés, mert az idegenforgalomról szólva, bizony sok rossz beidegződés, téveszme hat. Jogos az érzékenység ugyan, ha csak a lovaslátványosságokat ismeri a külföldi. (Megkérdezhetnénk persze, megteszünk-e mindent, hogy ne csak a „pusztát” és környékét ismerje.) Vannak azonban, akik image-unkat a csikósok lovas bravúrjainak eltörlésével kívánnák javítani, elfeledkezve arról, hogy efféle látványosságokra minden turizmussal foglalkozó országnak szüksége van. Egyesek, amikor szót emelnek a kulturáltabb, tisztább környezetért, úgy indokolnak, hogy ezt elsősorban a vendégjárás követeli meg, hogyne kelljen szégyenkeznünk a külföldiek előtt. Szégyenkezni ugyan valóban kellemetlen, ám ez az érvelés gyökeréig hamis. Az a véleményem, hogy az egész évben itt élők, az ország lakossága számára kell tisztábbá, szebbé tenni utcáinkat, tereinket, „közhasznú” helyiségeinket. Az idegenforga^ lom azonban hozzásegíthet minket, hogy igényesebbek legyünk magunkkal szemben is. Tisztasággal, szorgalommal, gondolkodásmóddal. S ha így alakul, ez a bevétel dollárban ki nem fejezhető. 5 A katolikus főpapok esztergomi beiktatása FOTO: KOÓS
