Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-01 / 9. szám
SAKK LEMEZBEMUTATÓ EMLÉKÉRMEK Még nem hódította meg az országot a sakk-komputer, de az első csatát már megnyerte. A Gellértszállóban nemrég megrendezett bemutatót szinte hadvezérként irányította dr. Lindner László, aki vezető szerepet vállal a Magyar Sakk Szövetség keretein belül működő komputerbizottságban. Mintegy ezer jelentkező közül játszhattak a legszerencsésebbek a hongkongi Scisys-cég által gyártott és a londoni Vulcan Elektromos Ltd. által forgalomba hozott Mark V-ös típussal, az 1981-es II. mikrokomputer világbajnokság győztesével. A budapesti eseményre érkező külföldi szakértők jelenléte is már eleve azt ígérte, hogy a bemutató a tudomány, a technika, a sport és nem utolsósorban az emberi elme leleményének különös keveréke révén magas színvonalú lesz. A főszereplő David Levy volt, aki munkatársaival a Mark V. programját is elkészítette. Ott volt Robert Stein, a Vulcan Elektronics export-import vállalat igazgatója, a Scisys nemzetközi forgalmazója. Nyüzsgő-zúgó méhkashoz hasonlított a Gellért-szállónak az a terme, ahol a sakk-komputereket bemutatták. Több érdeklődő magával hozta angol, amerikai, vagy éppen hongkongi gyártmányú készülékét, hogy összehasonlíthassa a világbajnok Mark V. típussal. Barátkoztak vele a jövő sakkreménységei, az ifjúságiak, a felnőttek, hírességek is, mint például Adorján András és Bilek István, a férficsapat kapitánya. Nevezetes nap volt a magyar sakkozás történetében, amikor négy versenyzőnk mérkőzött a Mark V-tel: szabályos versenyfeltételek között, vagyis két óra alatt negyven lépést kellett megten-Dr. Lindner László niük. A komputer ellenfelei közül három mesterjelölt volt (Schartner Ágoston, Novák László és Petrás Gábor). A Mark V. l1/*—2V2-es vereséget szenvedett. A negyedik játékos, Adorján András kedveli a feltűnéskeltő produkciókat: nem nézte a táblát, és úgy mérkőzött meg a Mark V-tel. Egy lépésen 10 másodpercig lehetett gondolkozni. A játszma mindenképpen érdekes. Mark V. Adorján András (világos) (sötét) 1. d4, Hf6 2. c4, c5 3. d5, g6 4. Hc3, Fg7 5. e4, 0—0 6. e5, He8 7. f4, d6 8. Hf3, Fg4 9. Vd3, Hd7, 10. AbCPEfGu 11. Fd2, b5! 12. ex b5, c4 13. Ve2, Hc5 14. 0—0—0, Hd3| 15. Ke2, Ff5 16. a4, Hc5f 17. He4 és világos fel is adta. David Levy véleménye: — A komputer mindig erős centrum kiépítésére és támadásra tör. A finom védekező stratégia ellen azonban nem tehet semmit. MOLNÁR KÁROLY FOTÖ: PÁLFFY JUDIT PAUL ARMA a Ä LA MÉMOIRE DE BÉLA BARTÓK ONZE CONVERGENCES USZT reaENC CHAMBER ORCHESTRA, BUDAPEST LEADER 1ÁNOS ROLLA PÉTER GAZDA, CONDUCTOR Mestere szelleme előtt hódolt Paul Arma, a Budapesten tanult, majd 1930 óta külföldön élő és 1936-ban Párizsban végleges otthonra lelt kitűnő komponista, zongoraművész és zenetudós. A Bartók Béla emlékére című, vonószenekarra és ütőhangszerekre írt kompozíció 1980-ban keletkezett, és most a Hungaroton lemezén hallható. Paul Arma 1920 és 1924 között volt Bartók tanítványa, ekkor azonban baloldali politikai nézetei miatt kizárták a budapesti Zeneművészeti Főiskoláról; eltávolítása ellen a tanári karból csupán ketten szavaztak, Bartók és a teljes szellemi frisseségében köztünk élő, jelenleg 92 esztendős Molnár Antal. A zeneszerzői munkásságában a gyakori stílusbeli megújulás útját járó művész a Bartók születésének századik évfordulójára írt művében utalások, reminiszcenciák formájában, de a hangszeres összeállításban is — a vonószenekar és az ütőhangszerek a Zenét idézik az emlékezetbe — egykori tanárának művészete előtt tiszteleg. Mind a Bartók emlékére című kompozíciót, mind az 1974-es keltezésű, vonósegyüttesre írt Tizenegy konvergenciát, ezt az érdekes és a komponista kísérletező kedvéről tanúskodó alkotást a Liszt Ferenc Kamarazenekar adja elő, Gazda Péter vezényletével. A világjáró együttest 1963-ban Sándor Frigyes alapította és 1979-ben bekövetkezett haláláig vezette; azóta a zenekar hangversenymesterének, Rolla János hegedűművésznek irányításával működik. GÁBOR ISTVÁN A Magyar Nemzeti Bank 1975-ben és 1977-ben kiadott 200 forintos emlékérméi a magyar tudományos élet két reprezentatív intézményének, a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Magyar Tudományos Akadémiának évfordulójára készültek. Széchényi Ferencnek, a felvilágosodott főúrnak, István apjának gyűjteményéből, illetve annak a nemzet részére történő odaajándékozásából létesült 1802-ben a Magyar Nemzeti Múzeum, amely Európa legrégibb múzeumai közül való. Az 1837—1847 között Pollack Mihály terve alapján épült klasszicista stílusú palota nemcsak a nemzet kincseinek őrhelye, hanem a magyarság, a nemzeti köztudat jelképe is volt: 1848-ban itt szavalta el Petőfi a Nemzeti dalt, itt gyülekezett Pest népe, amikor Kossuthot, majd Adyt utolsó útjára kísérte. A 175 éves évfordulóra 1977-ben kiadott 200 forintos ezüst érme előlapja (Csíkszentmihályi Róbert terve) a múzeum-épület főbejáratának részletét ábrázolja. A hátlapon (Tóth Sándor térve) a múzeum egyik kincsének, a X. századból való rakamazi korongnak madár-motívuma látható. A sólyom csőrében életfa ágát tartja, karmaiban pedig egy-egy vízimadarat. A Magyar Tudományos Akadémia fennállását Széchenyi István 1825-ös országgyűlési megajánlásától számítjuk, s így léte összefonódik egy nagy jelentőségű történeti korszaknak, a reformkornak a nyitányával is. Az anyanyelv ápolására, fejlesztésére létrehozott intézményből — hosszú fejlődés eredményeként — az egész magyar tudományos életet irányító és koordináló szervezet lett. A 150 éves jubileumra megjelent 200 forintos ezüst érmének mindkét oldalát Garányi József szobrászművész tervezte. A hátlap a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri palotájának stilizált képét ábrázolja, fölötte és alatta oszcilloszkóp-jelekből álló görbével. Az előlap síkját homorú és domború, egymással szemben elhelyezett hullámvonalak tagolják két szabálytalan félkörre: a felsőben az értékjelzés, az alsóban a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG felirat látható. Mindkét érme BU és proof kivitelben készült. LIENERNÉ, KRASZNAI KRISZTINA 26
