Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 1. szám

7 8 1. Rosner Géza Peruban 2. Izland - új sziget születik 3. Dél-afrikai virág 4. A müncheni olimpián 5. Anglia - Stonehenge 6. Dél-Afrika, Krüger park 7. Budapest - Mátyás-templom 8. Mochica kerámia Az egyik úton megismerkedik egy dél-afri­kai angol hölggyel, akivel aztán 1936-ban a Mátyás-templomban házasságot köt. 1937-ben a készülődő világháború elől Amerikába men­nek: kislánya már New Yorkban születik meg. Amerikában a rendeletek értelmében mint idegen sokáig nem vállalhat munkát, ezért az­tán lovaglás és síelés tanítással keresi a ke­nyerét. Felesége hazaköltözik Dél-Afrikába, ő pedig a háborúban a csendes-óceáni pilóták­hoz kerül. Egészen 1946 karácsonyáig szolgál. A háború után új foglalkozás következik: a színészet. Aztán a film. Az edinburghi fesztiválon el­ső díjat nyer a Mélység vadászai című film­jével. Sorra születnek dokumentumfilmjei: Az inka birodalom sagája, A Húsvét-sziget története, A Himalája fantomja és a többiek. Bejárja a világot, az inkákról forgatott film készítése közben például tizennyolcszor láto­gat el Peruba. Egy 64 lábos yachton megis­métli Darwin tengeri útját, erről is film ké­szül. Utazási szenvedélye bizonyára családi haj­lam is: nagybátyja Cholnoky Jenő volt, akinek A Föld és élete című hatkötetes munkája több nemzedéket buzdított utazásra, világlátásra. Rosner Géza úgy véli, a dokumentumfil­meknél nem a művésziesség a fontos, hanem hogy a rendező reális, tárgyilagos legyen, lás­sa és láttassa a szépet is, a csúnyát is. — Nincs izgatóbb, kihívóbb, mint elfogadni a realitást, a fájdalmat éppen úgy, mint az örömet, a halált éppen úgy. mint az életet — mondja. — Más dolog a diafelvétel — magyarázza. — Ha együtt végignéznénk mind a negyven­ezer diafelvételemet, láthatná, hogy a diánál az ember élvezheti a legszebb beállítást, ki­élheti művészi hajlamait. Tele van tervekkel: húsz éve foglalkozik az ESP-vel, az Extra Sensory Perceptionnal. Már majdnem hatszáz oldal készült el könyvéből, amely a természetfelettinek mondott jelen­ségeket vizsgálja. Persze az írás kedvéért sem mond le a képről: éppen nekünk diktálja hangos levelét, miközben csöng a telefon — jó rendezőként rajta is hagyta a magnószalagon — a Columbia űrrepülőgéphez hívják fotózni. (Ez még a Columbia első útja után történt.) Három unokája él Dél-Afrikában, időnként ellátogat hozzájuk. Amikor fia apósánál ven­dégeskedik, a természet naponta újabb és újabb élményeket kínál, reggelizés közben száz méternyire legelésző elefántcsordában gyönyörködhet, vagy nézheti a rinocéroszo­­kat, amelyek a folyóhoz járnak le inni. Búcsúzóul azt mondja a magnószalagról: — Ha egyszer azon törném a fejemet, hová költözzem Amerikából, először Magyarország jutna az eszembe. — Az ember sose felejti el, honnan jött — mondja. — Jó harminc évig nem jártam oda­haza, de az utóbbi tíz évben többször is haza­látogattam barátaimhoz, rokonaimhoz. Utóirat: a napokban kaptam meg Rosner Géza levelét: 1982 tavaszán ismét Budapestre érkezik. — a — 25

Next

/
Thumbnails
Contents