Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 1. szám
„KISKORONA" Hogyan lehet ülve táncolni? - A táncmester: Békés Itala FOTO: APOSTOL PÉTER A Várnegyed egyik legismertebb pontja a Dísz tér, amelynek XVI. századi saroképületében — az egykori Fehérvári kapu szomszédságában — működik a patinás Korona cukrászda. Jó pár éve immár, hogy nem csupán hangulatos termei, kellemes terasza, jó kávéja, finom süteményei miatt keresik fel a pestiek. Itt talált otthonra ugyanis Mikes Lilla előadóművész irodalmi pódiuma, aki hol szereplőként, hol háziasszony-szerkesztőként vesz részt az igen hamar népszerűvé vált irodalmi esteken. Üjabban vasárnap délelőttönként gyerekek ülik körül a Korona pódiumát. A telt ház minden alkalommal garantált, mert bizony ma még kevés Pesten és Budán az öttízéves korosztályhoz szóló színvonalas műsor. Mit látnak, mit és kit hallanak a Korona óvodás, kisiskolás vendégei? Konferansziéként például Antal Imrét, akiről kiderült, hogy nem csupán felnőttekkel, gyerekekkel is kitűnően tud csevegni. Császár Angéla, a Nemzeti Színház művésznője ottjártunkkor egy új, gyerekeknek szóló lemezt mutatott be: verseket szavalt, népmeséket mondott el. Majd néhány Bartók-gyermekdalt hallottunk, zongorán előadva. Végül jött Békés Itala, aki egy jóizüt játszott, s egy jót énekelt a gyerekek-apukaanyuka vegyeskarral. Műsor után ki-ki elüldögélt még egy-egy üveg kóla mellett, s mi szülők — reménytelen ügy — arról igyekeztünk meggyőzni csemetéinket, hogy helytelen édességet enni ebéd előtt. .. — b — LEMEZBEMUTATÓ Nosztalgiahullám vonul végig az egész világon, és ez alól Magyarország sem kivétel. Ám az a lemezgyűjtemény, „A magyar operaszínpad csillagai”, amelyből mostmár a második album jelent meg, nemcsak emlékeket ébreszt, hanem tanúlságos példaként mutatja is föl a mai hallgató számára múltunk nagyságait. Amíg az első albumban olyan énekesek hangja szólalt meg — például Takáts Mihályé, Ney Dávidé, Medek Annáé, Sándor Erzsié, Környei Béláé, Kálmán Oszkáré, Alpár Gittáé —, akiknek művészetében csak az idősebb nemzedékek gyönyörködhettek a magyar Operaházban, a második gyűjtemény már viszonylag fiatalabb, a jelenhez közelebb álló operasztárokat mutat be. Közülük sokan még, ha nyugdíjasként is, köztünk élnek: Nagypál László, Németh Anna, Neményi Lili, Osváth Júlia, Orosz Júlia, Szilvássy Margit, Szabó Miklós, mások pedig — a többi közt Báthy Anna, Relle Gabriella, A HAtlil OPEAASHIPAB GSIUMAI ~ tshimu/i/ríffwit/arwti f)prn t Ernster Dezső, Fodor János, Palló Imre, Rosier Endre, Svéd Sándor, Székely Mihály, Závodszky Zoltán — nem régen távoztak körünkből. A felvételek időpontja sem olyan távoli, mint a korábbi albumban: 1949- ben készült a legkorábbi és 1966-ban a legfrissebb lemez vagy magnószalag. Ez a páratlanul érdekes, a magyar operaszínpad közelmúltjának nagy értékeit fölsorakoztató háromlemezes válogatás, amely egy lelkes rádiós szakember, Kertész Iván buzgalmát, hozzáértését dicséri, azért is jelentős a manapság divatos archív-kiadványok sorában, mert az énekesek mellett olyan karmesterek emlékét is fölidézi, mint Otto Klemperer, Joseph Krips, vagy a magyar zenekultúra hűséges népszerűsítője, Komor Vilmos. A gyűjteményt a Hungaroton-cég jelentette meg. GABOR ISTVÁN EMLÉKÉRME Az 1979. november 15-én kibocsátott 200 forintos emlékpénz az erdélyi fejedelem és választott magyar király halálának 350. évfordulójára jelent meg. A kibocsátás tiszteletadás volt az európai látókörű politikus, az önálló magyar államiságot őrző Erdély felvirágoztatója előtt. Bethlen Gábort 1613-ban választották fejedelmükké az erdélyi rendek — ahogy a krónikák feljegyzik — „féltekben”, hiszen Bethlen trónra kerülését a török porta támogatta. Bethlen azonban az erős kéz politikáját nagyszabású koncepció szolgálatában működtette: Erdély virágzása mindkét ellenség — a török és a Habsburgok — meggyengítésének, s Erdély és Magyarország majdani egyesítésének feltétele. A nemzetközi helyzet az adott pillanatban a Habsburgok elleni beavatkozást tette lehetővé: ezért kapcsolódott be Bethlen a harmincéves háborúba a cseh rendek oldalán. A besztercei országgyűlés 1620-ban, Habsburg ellenes győzelmei után választotta magyar királlyá. Fejedelemsége alatt Erdély felvirágzott, de további terveit már nem valósíthatta meg: 49 éves korában elragadta a halál. Bethlen pénzei az erdélyi éremművészet magas színvonaláról tanúskodnak. Tallérjain, aranyforintjain s garasai több típusán is — az előlap a fejedelem mellképét ábrázolja, födetlen fővel vagy kócsagtollas fövegben. A hátlapon a Bethlen-címer (két egymással szemben álló, átlőtt nyakú hattyú), vagy Erdély címere — 1620—1622 között a magyar kettőskereszttel —, illetve ezeknek kombinációja szerepel. Ä Magyar Nemzeti Bank emlékérme a műfaj egyik legszebb darabja. A tervező művész Tóth Sándor a fejedelem úgynevezett magyar típusú tallérjának éremképét fogadta el mintául : így került az előlapra a magyar koronás erdélyi címer, a hátlapra pedig a fejedelem portréja. (Nem ez az egyetlen emlékérme, amely tudatosan használja fel a korabeli numizmatika elemeit. E törekvés 1972-től figyelhető meg a Magyar Nemzeti Bank éremkibocsátási gyakorlatában.) A Bethlen-érme BU és proof kivitelben készült — ahogyan 1968-tól majdnem minden ezüstpénz (kivétel az 1972-es Budapest) —, de vertek egy harmadik változatot is, amelyet jobb híján szintén „kivitel”-nek nevezünk — ez azonban nem veréstechnikai értelemben az! Az úgynevezett piefort érmék azonos verőtővel, de kétszeres súlyban és vastagságban készültek, proof technológiával. A többszörös súlyban való verés ötletét ugyancsak a numizmatika adta: a piefort veretek ugyanis a késő középkor és a kora újkor idején próbaveret funkciót töltöttek be. SZ. N. 26
