Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 1. szám
Ki Kozák Sándorné (USA) a St. Louis-i Wellington Egyetem Social Work School könyvtárosa két városi közkönyvtárban magyar népművészeti bemutatót rendezett. Képünkön Kozák Sándorné és a kiállítás egyik részlete. Az eisenstadti múzeumban Liszt és Bartók műveiből adott koncertet Jandó Jenő zongoraművész és Takács Tamara énekesnő. * A Milánói Magyar Klub nagy érdeklődéssel kísért magyarnóta estet rendezett, amelyen fellépett Kállai Kis Ernő népi zenekara és Domonkos Zsuzsa énekesnő. A belgiumi Ars Hungarica szerkesztősége és baráti köre a Kodály-centenárium megünneplésére készül. Belgiumban élő honfitársainkat ifj. Bartók Béla is meglátogatta. Képünkön: Laczkó Judit az Ars Hungarica szerkesztője, Biró Imre, M. Somville festőművész és felesége, valamint ifj. Bartók Béla. * Brunner Erzsébet és Sass Brunner Erzsébet indiai festőművészek műveiből rendezett kiállítást Budapesten a református Ráday Kollégium. A kiállítást Tóth Károly református püspök és Pogány Ö. Gábor a Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója nyitotta meg. Az Indiai Köztársaság kormánya 24 neves indiai személyiséget ábrázoló képet vásárolt meg Brunner Erzsébet műveiből. * 1981-es keltezéssel ajánlotta szerkesztőségünknek Alkonyati ébredés című verseskötetét a Torontóban élő Váthy Kálmán. Évekig igazgatói beosztásban dolgozott különböző vállalatok rendszer-szervezési és számítástechnikai osztályain. Verseiben tiszta, szép magyar nyelven szólal meg. Ősze András szobrászművész perui kerámia- és textilgyűjteményét a nagykanizsai Thury György Múzeumnak ajándékozta. A művész 59 alkotását — amelyet kiállítanak a budapesti Nemzeti Galériában — letétbe helyezte a New York-i Magyar Főkonzulátuson. ¥ Dr. Szegő Tamás (Thomas Szegő) Brazíliából, a Sáo Paulói Oswaldo Cruz Kórház orvos-küldötteként vett részt a közelmúltban Budapesten megrendezett dohányzás elleni konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákellenes Uniója közösen szervezett. Károly angol trónörökös és felesége Lady Diana ezt a herendi porcelántálat kapta nászajándékba Grafton hercegétől és feleségétől FOTO:LONDON PICTURE SERVICE HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL TÓTH JÁNOS GYULA (Jánoshalmán született 1946. március 1-én, anyja neve: Csima Vilma) elektrotechnikus 1980. szeptember első felében külföldre, feltehetően Belgiumba (Antwerpen) távozott. Keresi édesapja Budapestről. CUKOR JÁNOST (USA) és BONTA GÁBORT (Dél-Amerika) keresi volt osztálytársa Rerrich Béla Svédországból. KEREKES RUDOLF (Budapesten született 1917-ben) 1944—45-ben külföldre került, az USA-ban (New York) vagy Kanadában telepedett le. Utolsó magyarországi címe: Budapest, XII., Alkotás u. 39/a volt. Keresi Tiszta Ancsi Budapestről. POLGÁRDI SÁNDOR ISTVÁN (Balatonfüreden született 1945. szeptember 26-án, anyja neve: Soós Ilona Györgyi) gépkocsivezető 1966. október 25-étől él külföldön, egy ideig Angliában élt. Utolsó levelében, amit 1975. március 1-én írt, jelezte, hogy átköltözik Ausztráliába. Azóta nem adott magáról életjelt. Keresi édesanyja Budapestről. SÁNTA NÁNDOR (Balástya-öszeszéken született 1927-ben, édesanyja neve: Nagy Piroska) 1956-ban külföldre távozott, Kanadában telepedett le, 1958 óta nem adott életjelt magáról. Keresi unokatestvére, özv. Bartók Józsefné Sándor - fal várói. A Film-Színház-Muzsika — déel szignóval — Lehár Ferenc egykori ausztriai villájáról, a mostani Bad Ischl-i Lehár-múzeumról közöl riportot. Az írás a többi között kritikusan szóvá teszi, hogy a múzeumban árusított tájékoztató nem tesz említést a zeneszerző magyarságáról, még a híres Lehár-keringőkben is „bizonyos szláv elégiát” fedez fel. Ezzel szemben már a lépcsőház falán is több tucatnyi metszet látható: valamennyi valamelyik híres magyar történelmi festményről készült, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Székely Bertalan és mások műveiről. Azt, hogy ki milyen nemzetiségű — idézzük a riportból —, nem az dönti el, hogy hol született vagy mi a vezetékneve. Az ilyesmi: választás kérdése. Lehár Ferenc sem azért magyar zeneszerző, mert szülővárosa 1870-ben Magyarországhoz tartozott. Nem is azért, mert mi magyarok annak tekintjük. Nem! ő vallotta magát mindig magyarnak. Szóban és írásban, a legnehezebb időkben is. Például a második világháború után, amikor a magyar külképviseletnél jelentkezett, hogy meghosszabbítsa magyar útlevelét. * Az Élet és Irodalom — Magyarok kívülnézetből címmel — Mezei András hollandiai jegyzeteit közli. A szerző költőkből álló magyar küldöttség tagjaként járt a legutóbb Hollandiában, így élményei is elsősorban költőkkel és költészettel kapcsolatosak. S tegyük hozzá: nem utolsósorban diaszpóránkkal. Amsterdam repülőterén — írja — Dedinszky Erika holland és magyar költő-műfordító, Sándor Anna újságíróközgazdász és Piri Zoltán tanár fogadott bennünket. Másutt pedig azt a gondolatot fogalmazza meg, hogy a nyugati világ köztudatában a magyarok verselőkként élnek. Furcsa magyarokként, akik 1945 óta, 1949 óta, 1956 óta ugyan nem szülőhazájukban élnek, de svéd és norvég, dán és holland költővé és műfordítóvá, azaz verselővé lettek. K. GY. KOVÁCS ZOLTÁNT (Kecskeméten született 1927-ben) és húgát ÁGIT (kb. 1929-ben Kecskeméten született), akik Budapesten az Aranykéz utcában laktak keresi Somlai Konrád Budapestről. A keresettek feltehetően New Yorkban élnek. Nagybátyjuk a La Guardia repülőtéren vendéglőtulajdonos volt. MOLNÁR MÁRIA (született Budapesten 1936-ban vagy 1937-ben, anyja neve: Steinmacht Mária) 1956-ban külföldre ment és Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Norbert Teránnal. Keresi rokona E. Terán Ausztráliából. SPITZER KLÁRA (Kiskunfélegyházán született 1919—20-ban, anyja neve: Spitzer Emma) és nővére SPITZER KATALIN (Kiskunfélegyházán született 1917-ben, anyja neve: Spitzer Emma) volt budapesti lakosokat, akik 1946—68 közötti években vándoroltak ki Izraelbe, keresi régi iskolatársuk Ványi Piri (Térjék Józsefné) Kiskunfélegyházáról. Csorba Lajos leszármazottjait (Lajos. Irén. József stb.) keresi Cegléden élő unokatestvérük, Csorba László. A keresettek Clevelandban (Ohio) éltek — édesapjuk 1921. július 15-én bekövetkezett hálála idejéig. Innen írták utolsó levelüket, amelyben a fenti szomorú hírt tudatták. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, vagy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Budapest, H—1905. 22
