Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-03 / 7-8. szám

Tavaly májusban Liska Tibor közgazdász interjút adott a Népszava munkatársának. Ebben a szocialista vállalkozásról, annak lehetséges formáiról fejtette ki véleményét. Álláspontja szerint a szocialista vállalkozás: verseny. A gazdálkodók közti „licitálást” jelenti, annak érdekében, hogy az gazdálkodhasson az állami tulajdonú eszközökkel, aki garantálja, ő mindenki másnál eredményesebben gyarapítja a társadalmi tulajdont. Liska Tibor úgy vélte, a mostani verseny: zsákbanfutás — mert túl sok a kötöttség. S ezért a vállalkozó szellem gyakran az úgynevezett második gazdaságba szorul (ahol a valóságos, de az állami szektor által kielégítetlen szükségleteket rendszerint a törvények megkerülésével elégítik ki). „A megoldás”, írta Liska Tibor: „a zsákot le kell venni”.

*

Ügy tűnik, azt a bizonyos zsákot mostanában vesszük le. 1968 óta a legtöbb fontos intézkedés az elmúlt évben jelent meg. Több mammutvállalatot, trösztöt az igények változásait jobban követni tudó kisebb középvállalatra bontottak. A vállalatok maguk is alapíthatnak kisvállalatokat. (S hogy erre milyen nagy szükség van, illusztrálásul egy összehasonlító adat: az iparilag fejlett országokban 15 százalék körüli az ötven főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató kisüzemek aránya, nálunk ez mindössze 0,1 százalék.)

A vendéglátóiparban bevezették a vendéglők, eszpresszók „licitálásos” bérbeadását, tehát egy-egy étterem meghatározott időre szóló bérletét az kapja, aki a legtöbb nyereség befizetését vállalja.

Bővültek a kisiparosok jogai. A magánszemélyek vállalkozási formái is megváltoztak. Különféle társulásokat hozhatnak létre, például gazdasági munkaközösségeket, kisszövetkezeteket, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportokat. Dr. Szép György, az Igazságügyminisztérium főtanácsosa így nyilatkozott ezekről a vállalkozási formákról:

— Gazdasági munkaközösséget maximum harminc tag hozhat létre, úgynevezett társasági szerződéssel. Mindenfajta tevékenységet végezhetnek, kivéve olyanokat, amelyeket külön jogszabályok az állami gazdálkodó szerveknek tartanak fenn (bányászat, gyógyszerkészítés, ingatlanközvetítés, biztosítás stb.) Ipari és szolgáltató szakcsoportot mezőgazdasági és művelődési célok kivételével bármilyen tevékenység végzésére lehet alapítani, de természetesen rájuk is vonatkozik a gazdasági munkaközösségeknél említett megszorítás. Kisszövetkezetet legalább tizenöt és maximum száz fő alapíthat. Minden olyan tevékenységet végezhet, amelyet a jogszabályok más szövetkezetnek is megengednek, de nem foglalkozhat mezőgazdasággal (erre ott vannak a szakszövetkezetek, a szakcsoportok), és a művelődési szolgáltatásokkal. A kisszövetkezet megalakításához legalább akkora induló vagyont kell összehozni, amely elegendő az alapszabályban meghatározott tevékenység megkezdéséhez, és az első évi működéshez.

— A társulásokra vonatkozó gazdasági rendelkezések viszonylag egyszerűek. A bruttó jövedelem után adót fizetnek, az adók befizetése után megmaradó öszszeggel önállóan gazdálkodnak, tetszés szerint fordíthatják fizetésre vagy a társulásuk fejlesztésére. Nem vonatkoznak rájuk az átlagbérrel vagy a bérszínvonallal kapcsolatos rendelkezések. Ha sok a bevételük, többet fizethetnek a tagoknak, ha kevesebb a társulás bevétele, kisebb a fizetés is.

*

Dr. Bene Ferenc több, mostanában alakult kisvállalkozás jogi szaktanácsadója. Tőle kérdezzük:

1. Tavaly könnyűbúvárok tisztították meg a Duna Intercontinental Hotel épületének külső homlokzatát. A hasonló munkák elvégzésére idén több kisvállalkozás alakult

FOTO: PINTÉR MARIA — MTI

2. Vidéken is sorra alakulnak a kisvállalkozások. Szolnokon INNOVA néven műszaki-fejlesztési, gazdasági munkaközösség alakult. Tagjai gépészmérnökök, technikusok. Elsősorban tervezői munkával segítik a műszaki problémák megoldását

FOTO: CSÍKOS FERENC — MTI

3. A Pénzügyminisztérium a budapesti Wesselényi utca 4. szám alatt tanácsadó irodát hozott létre, ahol kedden és csütörtökön délutánonként ötven-hatvan érdeklődőnek adnak felvilágosítást

FOTO: GABOR VIKTOR

— Hogyan látja a magánvállalkozások helyzetét a gyakorlatban?

— Gazdasági életünk vezetői helyesen ismerték fel, hogy ezen a téren még komoly belső tartalékok rejlenek, amelyeket érdemes feltárni. Bár magánszemélyek vállalkozásaira eddig is nyílt lehetőség — a Polgári Törvénykönyv megengedte polgári jogi társaságok létrehozását — mégis alig jöttek létre. A társasági adó ugyanis negyven százalékos volt, s ehhez számítsuk még hozzá a jövedelemadót is. A most alakuló gazdasági közösségek már csak három százalékos társasági adót fizetnek.

— Zöld útról azonban még most sem beszélnék. Mondjuk azt: a lámpa sárgára váltott, s néhány bátrabb ember nekivágott. Mire is gondolok? Rengeteg jogszabály jelent meg az utóbbi időben, de még az alapkérdések tisztázásához is jó néhány további intézkedésre van szükség. Nem szabályozták például a magántársulásoknak nyújtható hitelek feltételeit, össze-8