Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-20 / 4. szám
I I M árcius idusa táján, a 48-as márciusi ifjakra való emlékezés közben bizonyára sok mindenkinek eszébe ötlik a kérdés: milyen a mai magyar ifjúság? És milyennek kellene lennie? És milyen szeretne lenni? A történelem úgy tanítja, hogy minden kor és minden társadalom ifjúságában megtalálható az a közös vonás, hogy vannak eszményeik, amelyeket meg akarnak valósítani. Hagyományokra épülő és a jövőt megcélzó eszmények. Kalosz kai agathosz, szép és derék, mondták az ókori görögök, így fogalmazták meg az ifjúság eszményét: a külső és belső harmónia megteremtésének az igényét. Mai nyelvre lefordítva: az ifjúságnak szellemi és fizikai egészségben kell élnie, ám ehhez a szellemi szépséghez, fizikai derékséghez nemcsak iskolák, egyetemek, könyvtárak, művelődési otthonok, színházak kellenek, hanem uszodák, tornatermek, sportpályák és sportcsarnokok is. (Nem véletlenül idézzük a régi görögöket, hiszen a tornatermüket, sportcsarnokukat gümnaszionnak nevezték, ebből származik a mai gimnázium szavunk.) A szép és derék ifjúság nemrég új gümnaszionnal gyarapodott: felavatták a Budapest Sportcsarnokot, amely sporteseményekkel és kulturális műsorokkal gyönyörködteti majd a nézőket. (Az idei programból csak ízelítőül említünk meg néhányat: Magyarország—NDK atlétikai viadal, asztalitenisz Európa-bajnokság, a Tavaszi Fesztivál keretében a Győri Balett vendégjátéka, Amanda Lear hangversenye, USA—Európa kosárlabda-mérkőzés, haematológus világkongresszus és a Kodály centenárium kórustalálkozója.) Kulturális élmény és testünk edzése (illetve annak látványa) naponta szolgálja majd a hagyományok őrzését modem formákban; a szép és derék ifjúság nevelését. Képeink a megnyitó ünnepségen készültek FOTO: KOVÁCS SÁNDOR