Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-20 / 4. szám
FARSANG GRAZBAN A Grazi Magyar Egyesület januárban tartotta hagyományos farsangi bálját, a budapesti Héczei tánczenekar közreműködésével. A rendezvényen megjelent dr. Alexander Götz grazi polgármester, Wilhelm Portschy, a Burgenlandische Landsmannschaft in der Steiermark elnöke, és más osztrák vezető személyiségek, valamint Varga Béla, nagykövetségünk titkára. A csaknem 300 főnyi közönség előtt föllépett a Grazi Magyar Egyesület tánccsoportja. * Jutka Scheer Ausztráliában élő honfitársnőnk világszerte - Magyarországon is - nagy sikert arat ah kotásaival. Képünkön egy első díjas műve HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL A Magyarországban egy olvasói levél — a budapesti Zuglói Zoltán tollából — elvi kérdést feszeget. Mondandóját ezért részletesebben ismertetjük. Ehhez bevezetőül: a népszerű hetilap egyik korábbi cikke Doráti Antalt, a világhírű karmestert magyar származásúnak említette. Zuglói Zoltán a következőket írja: Doráti Budapesten született, itt járt iskolába, Kodály tanítványa volt a Zeneakadémián, anyanyelve magyar. Csak a húszas évek végén ment külföldre. Nem magyar származású tehát, hanem magyar, vagy legalábbis magyar születésű. Ezt azért teszem szóvá, mert mind gyakrabban minősítünk magyar származásúaknak olyanokat, akik itt születtek, itt végezték iskoláikat, de külföldre kerülve váltak híressé. Lehetséges tehát, s nem is róható fel nekik, ha az őket évtizedek óta befogadó, nekik állampolgárságot adó országhoz tartozónak érzik magukat. De magyar születésük vitathatatlan. Magyar származásúnak azt lehet nevezni, akinek szülei vagy nagyszülei éltek vagy csak születtek itt. De magyar születésű — többek között — Victor Vasarely, Neumann János, Szilárd Leó, Korda Sándor és Vince, Balogh Tamás és Káldor Miklós, a két közgazdász lord, s még sokáig sorolhatnám. Sir Aurel Stein sem hagyományozta volna híres tudományos könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára, ha csupán magyar származásúnak érezte volna magát. * Az Élet és Irodalom Hét kazetta címmel egy római beszélgetést közöl. Ebben prof. Giulio de Magyary, azaz Magyary Gyula professzor válaszol Bokor Péter kérdéseire. Bokor a második világháború történetének ismert kutatója, a magyar televízió Századunk című dokumentumsorozatának rendező riportere. Interjúiban olyan, egykor fontos szerepet játszott személyiségeket szólaltat meg, akik felvilágosításokat adhatnak az utolsó felvonás, a háborúból való kiugrási kísérlet kulisszatitkairól. Ezért kereste fel a Rómában élő Magyary Gyula professzort is, aki 1941 őszén szerzetesként titkos missziót teljesített. A másfél újságoldalnyi interjúban a professzor elöljáróban a következőket mondja: Az egykori küldetésről már mindent elmondtam. Az előzményeket, meg az egészet, mindent. Hét magnókazettára van fölvéve. Ügy éreztem, tartozom ezzel a történelemnek. Ott vannak a kazetták a könyvszekrényemben, ott is maradnak, ameddig én élek. Hogy aztán mi lesz velük, az engem már nem érdekel. A testámentumomban benne van, hogy csak a halálom után publikálhatók. * Szoborpark a rakparton. Ez a cím — Baracs Dénes képes riportja élén — az Űj Tükörben olvasható. A szerző az olvasót Párizsba, a Szajna partjára kalauzolja. Ott, a többi között megmutatja a kalocsai születésű Nicolas Schöffer, azaz Schöffer Miklós mobilját, az örök időt jelképező Chronos 10 című alkotását. * Alpár Gitta nevének hallatára azok, akiknek ez a név még sokat mond, tíz közül kilencen a Bál a Savoyban című Ábrahám Pál operett primadonnájára gondolnak. Holott — írja a déel szignójú szerző a Film-Színház-Muzsikában — az igen fiatalon feltűnt koloratúrszopránról mostanság közölt pcrtrécikket az Opernwelt című német folyóirat Hajdani szép hangok-sorozatában. * A Magyar Rádió Bartók-hangarchívum című műsorsorozatában legutóbb Polgár Tibor visszaemlékezése hangzott el. Ugyancsak a rádióban Vándorének címmel a nyugateurópai és tengerentúli magyar költők itthon megjelent antológiájáról Szabó B. István számolt be könyvszemléjében. A Magyar Televízió Színészmúzeum című adásában a nyolcvan éve született Jávor Pál pályafutását elevenítette fel, több olyan filmrészlettel, amelyben Karády Katalin volt a partnere. A televízió — a magyar, az osztrák tévé és a nyugatnémet ZDF közös műsoraként — Kálmán Imre-estet közvetített Ludwigshafenből. K. GY. ORBÁN GÁBORT és leányát, JOLANDÁT — aki Brazíliában született a negyvenes években — keresi Orbán József Budapestről. Orbán Gábor 1920-ban vándorolt ki Dél-Amerikába és telepedett le Rio de Janeiróban. 1958-ban is innen küldte utolsó levelét a Szentgál községben lakó rokonainak. Jolanda fényképe is ebben a levélben érkezett. Azóta egyikük sem adott életjelt magáról. REICH MAGDA (született 1926-ban) REICH VERA (születési éve 1924) REICH KURT (született 1927-ben) testvéreket keresi Brazíliában (Sáo Paulo) élő nagybátyjuk, Grünfeld Miklós. A keresettek a második világháborút követően kerültek külföldre, egyes hírek szerint Ausztráliában telepedtek le. LÁSZLÓ ENDRE (Budapesten született 1939. július 26-án, anyja neve: Tözsér Mária) 1956 óta él külföldön. Dél-Afrikába került, Pretóriában (Johannesburg) telepedett le. 1975 óta nem ad életjelt magáról. Keresi testvére, Magdolna Budapestről. DR. SZABADOS ANDREA művészettörténészt (született 1921-ben, Erdélyben), aki 1949 őszén távozott Brazíliába és utoljára 1950-ben Sáo- Paulóból adott hírt magáról, keresi volt budapesti egyetemi kollégája, dr. Vértes István Hamburgból. BLÁZSI MÁRIÁT (asszonyneve: Karácsonyi Istvánné) keresi régi barátnője, Vezán Ferencné Kecskemétről. A keresett 1916 körül született, a harmincas évek elejétől él külföldön, feltételezett tartózkodási helye: Törökország, Irán. ÉRSEK IRÉNT (Budapesten született 1920 körül) keresi keresztleánya, Irén Budapestről. A keresett 1942—43 között ment külföldre. Foglalkozása: artista-táncosnő volt. Tíz éve írt utoljára, akkor Venezuelában élt, feltehetően most is ott van, vagy esetleg Kanadában (Toronto). BÍRÓ GÁSPÁRT VARGA SÁNDORT és MARKOVIC VERÁT — akik 1954—56 között Triesztből vándoroltak Ausztráliába — keresi régi barátjuk. Nagypál László Norvégiából (Gulskogen). KÖNCZÖL GÉZÁT keresi fia Budapestről. A keresett 1920-ban született Budapesten, anyja neve: Frettina Hermina. 1944-től él külföldön. Utoljára 1979-ben írt. akkor Brazíliában élt. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz: Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST. H—1905. 22