Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-20 / 4. szám
arapodása kori okleveleket az egri múzeumnak. A Svájcban élő Halász Loránd ugyancsak a Magyarok Világszövetsége közvetítésével juttatta el ajándékát — húsz levelet —, 'amely a magyar—svájci kulturális kapcsolatok történetére vonatkozik 1913 és 1932 között. Dr. Vörös Márton a Svéd Országos Levéltárban elkészítette a magyar társintézménynek az ott talált magyar vonatkozású adatok jegyzékét. A hágai nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Sivirszky Antal pedig a holland—magyar kapcsolatokra vonatkozó irat- és fényképgyűjtemények másolatát küldte el. A levéltári másolatoknak nincs ugyan régiség vagy eredetiség értékük, fontos történeti adataik miatt mégis értékesek. Említésre érdemes például az az eddig ismeretlen Thököly-levél, amelynek másolatát az USA-ból kaptuk, Máriássy László, a volt koronaőrség parancsnoka visszaemlékezéseinek reprodukciója Londonból, vagy egy brémai orvos adománya: két kötetnyi xerox-másolat Magyarország nyugati felének 1944— 45-ös kiürítéséről és a zsidókérdésre vonatkozó német okmányokról. A pozsonyi Práger Kiadó publikációjának teljes kritikáját, sajtókivágatokkal együtt egy Stockholmban élő mérnök juttatta el a Széchényi Könyvtárba, felajánlva, hogy a magyar gyűjteményből hiányzó kiadványokat is megküldi. A Széchényi Könyvtár zeneműtára Liszt Ferenchez írt levelekkel gazdagodott, amelyeket aukción vásárolt egy külföldön élő magyar zenetudós. Apró nyomtatványokat, külföldi magyar nyelvű lapokat hoz időnként magával az USA-ban élő Harsányi András lelkész (Harsányi Zsolt író fia), Vladár Pál Venezuelából küld hasonló magyar nyelvű nyomtatványokat. Külföldön élő örökösök zenetörténeti érdekességű dokumentumot jutattak hazai gyűjteménybe Zipser Emilné hagyatékából. Zipserné hosszú évekig levelezett Pablo Casalssal, a hagyatékban negyven érdekes bibliográfiai mozzanatot is tartalmazó levél található a világhírű előadóművésztől. Napi imádságok címet viseli az a német nyelvű, zöld bőrkötéses imakönyv, amely a bejegyzés tanúsága szerint Mária Teréziáé volt és Georg Wittelsbach bajor királyi herceg könyvtárából való. Az 1768-ban nyomtatott imakönyvet, egy külföldön élő egyházi személy adományozta az Esztergomi Prímási Levéltárnak. Nemzetközi sikereik mellett magyarságukról szülőföldjükhöz fűződő kapcsolataikról tanúskodnak azok a külföldön élő művészeink, akik szinte állandóan ajándékoznak műveikből. A képzőművészeti, művészeti ajándékok jelentőségét növeli az a tény, hogy a mai műkincskonjunktúra mellett külföldi galériák, kiállítások, aukciók anyagából igen szerényen tudtunk vásárolni. Ezért is értékeljük sokra Amerigo Tot, Victor Vasarely, Etienne Hajdú, Nicolas Schöffer, Szalay Lajos, Dómján József gesztusait, akik magyarországi kiállításaik alkalmával értékes műveket hagytak itt, gazdagítva a Szépművészeti Múzeum vagy vidéki múzeumaink kortárs képzőművészeti gyűjteményét. Rácz Istvántól, a Finnországban élő fotóművésztől nagy értékű fotóalbumait kapja meg rendre a könyvtár. (Rácz István fordításában és fotóillusztrációival most jelent meg magyarul a Kalevala.) Életében minden megjelent könyvét, illusztrálását elküldte a Széchényi Könyvtárnak Lehoczky György festőművész, a Német Szövetségi Köztársaságból. Most, halála után, özvegye folytatja az adományozást. Gyárfás Ibolya Kanadában élő hegedűművésznő saját pályafutásával kapcsolatos iratokat, főleg Hubay Jenővel folytatott levelezését juttatta Magyarországra, gazdagítva Hubay zenepedagógiai, emberi arculatát feltáró ismereteinket. Saját publikációi után az idén különleges szótárgyűjteménvét küldte el a Torontóban élő Kindler László antropológus. A különleges szótárak között zulu, maori, vietnami és. egyéb nyelvek is szerepeltek. Gáláns ajándékozó a Párizsban élő magyar származású Michel Kellermann műgyűjtő: 140 Czóbel-rajzot adományozott a szentendrei múzeumnak. A rajzokból önálló kiállítást rendeztek. Hangai György, a sydneyi múzeum munkatársa, ausztráliai madarakat, egy Argentínában élő magyar pedig rovar- és madárgyűjteményt küldött a Természettudományi Múzeumnak. A Kossuth-emigráció időszakából datált kiadványokat és a szabadságharc centenáriumával kapcsolatos dokumentumokat küldött Deák Zoltán, az Amerikai Magyar Szó szerkesztője 1980-ban Magyarországra. 1948-ban, a szabadságharc százéves évfordulóján a magyar kormány kezdeményezésére ugyanis Amerikában nagyszabású ünnepségeket rendeztek. Hiszen a centenárium éppen egy évvel a magyar békeszerződés megkötése utánra esett, amikor Magyarországnak még gyérek voltak nemzetközi kapcsolatai. Kossuth és a szabadságharc emlékét kívánták felidézni, Magyarországnak a második világháborúban játszott szerepét ellensúlyozandó. Az amerikai magyarságot éppen az említett lap mozgósította. Az ünnepi eseményen Paul Robeson, a világhírű néger énekes mondott beszédet: „Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!” — szavakkal magyarul fejezte be köszöntőjét. — Paul Robeson beszédének kéziratos vázlata, valamint Tildy Zoltán, Veres Péter, Mihályfi Ernő köszöntője, és amerikai kongresszusi képviselők öt levele szerepel az ajándékok között. Dudás Ferenc kanadai magyartól került haza Kiss Ernő honvéd tábornok íróasztala. A tábornok 158 darabból álló porcelán étkészletét New Yorkból a magyar származású dr. Marion Mill Preminger férje küldte, asszonya végakaratát teljesítve. Jugoszláviából a Széchényi Könyvtár díszes, pecsétes kötetet kapott: az aradi vértanú Kiss Ernő tábornok 1841—49 között leányának írt leveleit tartalmazó kötetet. 1903-ban jelentették meg, alig ötven példányban, a család számára. XIX. és XX. századi magyar vonatkozású nyomtatványok, közöttük az amerikai kongresszus 1850—52. évi naplója, Kossuth Lajos látogatásáról — az USA-ból, Charles Z. Mihályi ajándéka. A melbourne-i Türr S. Lambert Türr István hagyatékából származó iratokat, dokumentumokat küldött. A századfordulón élt politikusok tevékenységére vonatkozó dokumentumok Nürnbergből, Gáspár Miklóstól érkeztek. Világ Miklós, a Londonban élő ismert műgyűjtő, műkereskedő 1750 körüli, Mária Teréziát ábrázoló rézdomborítást ajándékozott. Sokféle gyűjtő, sokféle ajándékozó — egyiküket a gyűjtemény együtt-tartása, másikukat a nevének fennmaradása készteti az adományozásra. Van, aki feltételeket szab, s van, aki még nevének nyilvánosságra hozatalát sem tartja szükségesnek. Hazaiak és külföldön élők, művészek, kétkezi munkások, orvosok, zenészek. Magyarok — itthon, vagy a határokon túl —, akik nemzeti kincseink gyarapításának nemes gesztusával hazafiságukról tesznek tar óságot. KÁDÁR MÁRTA 15
