Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-20 / 4. szám

arapodása kori okleveleket az egri múzeum­nak. A Svájcban élő Halász Lo­­ránd ugyancsak a Magyarok Vi­lágszövetsége közvetítésével jut­tatta el ajándékát — húsz levelet —, 'amely a magyar—svájci kul­turális kapcsolatok történetére vonatkozik 1913 és 1932 között. Dr. Vörös Márton a Svéd Or­szágos Levéltárban elkészítette a magyar társintézménynek az ott talált magyar vonatkozású adatok jegyzékét. A hágai nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Sivirszky An­tal pedig a holland—magyar kap­csolatokra vonatkozó irat- és fényképgyűjtemények másolatát küldte el. A levéltári másolatoknak nincs ugyan régiség vagy eredetiség ér­tékük, fontos történeti adataik miatt mégis értékesek. Említésre érdemes például az az eddig isme­retlen Thököly-levél, amelynek másolatát az USA-ból kaptuk, Máriássy László, a volt koronaőr­ség parancsnoka visszaemlékezé­seinek reprodukciója Londonból, vagy egy brémai orvos adománya: két kötetnyi xerox-másolat Ma­gyarország nyugati felének 1944— 45-ös kiürítéséről és a zsidókérdés­re vonatkozó német okmányokról. A pozsonyi Práger Kiadó publi­kációjának teljes kritikáját, saj­­tókivágatokkal együtt egy Stock­holmban élő mérnök juttatta el a Széchényi Könyvtárba, felajánlva, hogy a magyar gyűjteményből hiányzó kiadványokat is megkül­di. A Széchényi Könyvtár zene­műtára Liszt Ferenchez írt leve­lekkel gazdagodott, amelyeket aukción vásárolt egy külföldön élő magyar zenetudós. Apró nyom­tatványokat, külföldi magyar nyelvű lapokat hoz időnként ma­gával az USA-ban élő Harsányi András lelkész (Harsányi Zsolt író fia), Vladár Pál Venezuelából küld hasonló magyar nyelvű nyomtat­ványokat. Külföldön élő örökösök zenetörténeti érdekességű doku­mentumot jutattak hazai gyűjte­ménybe Zipser Emilné hagyatéká­ból. Zipserné hosszú évekig leve­lezett Pablo Casalssal, a hagyaték­ban negyven érdekes bibliográ­fiai mozzanatot is tartalmazó le­vél található a világhírű előadó­­művésztől. Napi imádságok címet viseli az a német nyelvű, zöld bőrkötéses imakönyv, amely a bejegyzés ta­núsága szerint Mária Teréziáé volt és Georg Wittelsbach bajor királyi herceg könyvtárából való. Az 1768-ban nyomtatott imaköny­vet, egy külföldön élő egyházi sze­mély adományozta az Esztergomi Prímási Levéltárnak. Nemzetközi sikereik mellett magyarságukról szülőföldjükhöz fűződő kapcsolataikról tanúskod­nak azok a külföldön élő művé­szeink, akik szinte állandóan aján­dékoznak műveikből. A képző­­művészeti, művészeti ajándékok jelentőségét növeli az a tény, hogy a mai műkincskonjunktúra mel­lett külföldi galériák, kiállítások, aukciók anyagából igen szerényen tudtunk vásárolni. Ezért is érté­keljük sokra Amerigo Tot, Victor Vasarely, Etienne Hajdú, Nicolas Schöffer, Szalay Lajos, Dómján József gesztusait, akik magyaror­szági kiállításaik alkalmával érté­kes műveket hagytak itt, gazda­gítva a Szépművészeti Múzeum vagy vidéki múzeumaink kortárs képzőművészeti gyűjteményét. Rácz Istvántól, a Finnországban élő fotóművésztől nagy értékű fo­tóalbumait kapja meg rendre a könyvtár. (Rácz István fordításá­ban és fotóillusztrációival most jelent meg magyarul a Kalevala.) Életében minden megjelent köny­vét, illusztrálását elküldte a Szé­chényi Könyvtárnak Lehoczky György festőművész, a Német Szövetségi Köztársaságból. Most, halála után, özvegye folytatja az adományozást. Gyárfás Ibolya Kanadában élő hegedűművésznő saját pályafutá­sával kapcsolatos iratokat, főleg Hubay Jenővel folytatott levele­zését juttatta Magyarországra, gazdagítva Hubay zenepedagógiai, emberi arculatát feltáró ismere­teinket. Saját publikációi után az idén különleges szótárgyűjtemé­­nvét küldte el a Torontóban élő Kindler László antropológus. A különleges szótárak között zulu, maori, vietnami és. egyéb nyelvek is szerepeltek. Gáláns ajándékozó a Párizsban élő magyar származású Michel Kellermann műgyűjtő: 140 Czó­­bel-rajzot adományozott a szent­endrei múzeumnak. A rajzokból önálló kiállítást rendeztek. Hangai György, a sydneyi mú­zeum munkatársa, ausztráliai ma­darakat, egy Argentínában élő magyar pedig rovar- és madár­gyűjteményt küldött a Természet­­tudományi Múzeumnak. A Kossuth-emigráció időszaká­ból datált kiadványokat és a sza­badságharc centenáriumával kap­csolatos dokumentumokat küldött Deák Zoltán, az Amerikai Magyar Szó szerkesztője 1980-ban Ma­gyarországra. 1948-ban, a szabad­ságharc százéves évfordulóján a magyar kormány kezdeményezésé­re ugyanis Amerikában nagysza­bású ünnepségeket rendeztek. Hi­szen a centenárium éppen egy év­vel a magyar békeszerződés meg­kötése utánra esett, amikor Ma­gyarországnak még gyérek voltak nemzetközi kapcsolatai. Kossuth és a szabadságharc emlékét kívánták felidézni, Magyarországnak a má­sodik világháborúban játszott sze­repét ellensúlyozandó. Az ameri­kai magyarságot éppen az említett lap mozgósította. Az ünnepi ese­ményen Paul Robeson, a világhírű néger énekes mondott beszédet: „Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!” — szavakkal magyarul fejezte be köszöntőjét. — Paul Robeson beszédének kéziratos váz­lata, valamint Tildy Zoltán, Veres Péter, Mihályfi Ernő köszöntője, és amerikai kongresszusi képvise­lők öt levele szerepel az ajándékok között. Dudás Ferenc kanadai magyar­tól került haza Kiss Ernő honvéd tábornok íróasztala. A tábornok 158 darabból álló porcelán étkész­letét New Yorkból a magyar szár­mazású dr. Marion Mill Premin­ger férje küldte, asszonya végaka­ratát teljesítve. Jugoszláviából a Széchényi Könyvtár díszes, pecsé­tes kötetet kapott: az aradi vérta­nú Kiss Ernő tábornok 1841—49 között leányának írt leveleit tar­talmazó kötetet. 1903-ban jelentet­ték meg, alig ötven példányban, a család számára. XIX. és XX. szá­zadi magyar vonatkozású nyom­tatványok, közöttük az amerikai kongresszus 1850—52. évi naplója, Kossuth Lajos látogatásáról — az USA-ból, Charles Z. Mihályi aján­déka. A melbourne-i Türr S. Lam­bert Türr István hagyatékából származó iratokat, dokumentumo­kat küldött. A századfordulón élt politikusok tevékenységére vonat­kozó dokumentumok Nürnberg­­ből, Gáspár Miklóstól érkeztek. Világ Miklós, a Londonban élő is­mert műgyűjtő, műkereskedő 1750 körüli, Mária Teréziát ábrázoló rézdomborítást ajándékozott. Sokféle gyűjtő, sokféle ajándé­kozó — egyiküket a gyűjtemény együtt-tartása, másikukat a nevé­nek fennmaradása készteti az ado­mányozásra. Van, aki feltételeket szab, s van, aki még nevének nyil­vánosságra hozatalát sem tartja szükségesnek. Hazaiak és külföl­dön élők, művészek, kétkezi mun­kások, orvosok, zenészek. Magya­rok — itthon, vagy a határokon túl —, akik nemzeti kincseink gyarapításának nemes gesztusával hazafiságukról tesznek tar óságot. KÁDÁR MÁRTA 15

Next

/
Thumbnails
Contents