Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-20 / 4. szám
HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Az Ausztriában élő Zsu Sajó festőművésznő batik-képeiből rendezett kiállítást a bécsi Nemzetközi Sajtóközpont kiállító termében. A művésznőt Magyarországon is ismerik, 1978-ban Keszthelyen állította ki műveit. * 1981. november 15-én Montevideóban a Magyar Kultúrközpontban megünnepelték a Rádió Democratica Hungara adásai megkezdésének 40. évfordulóját. A Magyarok Világszövetségének emlékérmet és ajándékait nagykövetségünk egyik munkatársa nyújtotta át, csaknem 80 főnyi közönség előtt méltatva a közreműködők munkáját. * A magyar bencések 50 éve Brazíliában címmel 50 oldalas kiadványt jelentetett meg a Sáo Paulo-i Szent Gellért kolostor. A MAGYAR KURÍR-ban olvastuk, hogy 1931-ben Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek közbenjárására Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát Szelecz Arnold bencést küldte ki Brazíliába, az akkor csaknem 60 ezer magyar hivő lelkipásztorának. * Az UTUNK című, Kolozsvárott megjelenő irodalmi újság ad hírt arról, hogy szakmai konzultációval, tudományos üléssel és kulturális műsorral ünnepelték meg a Tordaszentlászlói Általános Iskola fennállásának 375. évfordulóját. * A szlovákiai ŰJ SZÓ a Fábry Zoltán Közművelődési Klub tevékenységét elemzi egyik cikkében. A Klub sikeresen valósította meg céljait, hogy a magyar nemzetiségi fiatalok hetente kétszer kulturált körülmények közt találkozhassanak, művelődjenek, ápolhassák nemzeti kultúrájukat. Felejthetetlen élményt szerzett a kassai közönségnek Szvorák Katalin, a Röpülj Páva népdalverseny győztese és Birinyi József szólista. A legkisebb magyar kisebbség Ausztriában, Burgenlandban él. A nem egészen 4000 négyzetkilométeres országrész az egykori Moson, Sopron és Vas megye nyugati, túlnyomórészt németek lakta területéből alakult, s 1921-ben a versailles-i békeszerződés után került Ausztriához. Napjainkban a szövetségi tartomány 270 ezer lakosából — a hivatalos népszámlálási adatok szerint — 5-6 ezer a magyar. Életükről az Űj Tükör háromoldalas riportban számol be Ónody Éva tollából, Keleti Éva fotóival. Az írás elöljáróban földrajzi és történelmi nézőpontból mutatja be a legkisebb magyar kisebbség életének színhelyét. Eszerint a magyarlakta vidék központja a történelmi őrvidék, illetve a Felső-Őrség három települése: a református Felsőőr, a katolikus Alsóőr és az evangélikus Őrsziget. Ezen a tájon, a monyorókeréki kastélyban jelent meg az első magyarországi újság, 1848- ban pedig a miklóshalmi plébánián tartotta egyik legfontosabb ülését a Honvédelmi Bizottmány. A riport az itt élő magyar családok életét, jómódról valló életformáját is felvillantja, többeket név szerint is megemlít, elsősorban azok közül, akik a legtöbbet teszik a magyar nyelv és kultúra ápolásáért. A riport „főszereplői”: Tölly Julianna, a burgenlandi Magyar Népcsoport Nemzetiségi Tanácsának elnöke, Szeberényi Lajos, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnökhelyettese, dr. Gyenge Imre református püspök és felesége, dr. Galambos Ferenc, Alsóőr plébánosa, dr. Teleky Béla, őrsziget evangélikus lelkésze, Tölly Ernő kormánytanácsos, a burgenlandi magyar pedagógusok munkaközösségének vezetője és egyik munkatársa, Erdélyi László. * A Kritika című folyóirat a magyar pszichológia helyzetéről Mérei Ferenc írását közli. Mérei Ferenc napjaink problémáinak gyökereit kutatva Politzer György tudományos munkásságát is megemlíti. S a többi között nemcsak azt mondja el róla, hogy nagy képzettségű pszichológus volt, aki főként a lélektani iskolák elemzésével foglalkozott, hanem azt is, hogy francia gondolkodóként mint az ellenállás mártírja fejezte be életét. * A rádió és a televízió műsorában is többször szerepeltek honfitársaink. A rádióban Cziffra György zongorázott, Liszt magyar rapszódiáit szólaltatta meg, Geszty Szilvia operaáriákat énekelt, Gluck Orfeusz című operáját a Londoni Covent Garden zene- és énekkarának élén Solti György vezényelte, egy Bartók Béláról szóló műsorban pedig többek között Serly Tibor és Szent-Györgyi Albert emlékezett a nagy muzsikusra. A televízió bemutatta a nézőknek Alexander Traunert, azaz Trauner Sándort, a világhírű filmdíszlettervezőt, akinek műveiből kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában és reprízként vetítette a Szahara című amerikai filmet; ezt társszerzőként Korda Zoltán írta, ő is rendezte, Máté Rudolf fényképezte, a zenéjét Rózsa Miklós szerezte. K. GY. MADÁCS LÁSZLÓ (Kisdobszán született 1931. június 29-én, anyja neve: Nadrai Julianna) 1957 márciusától él külföldön. 1978-ban írt utoljára. Keresi édesapja Kisdobszáról. SPITZER KLÁRA (Kiskunfélegyházán született 1919—20-ban, anyja neve: Spitzer Emma) és nővére SPITZER KATALIN (Kiskunfélegyházán született 1917-ben, anyja neve : Spitzer Emma) volt budapesti lakosokat, akik 1946—48-ban vándoroltak ki Izraelbe, keresi régi iskolatársuk Ványi Piri (Térjék Józsefnél Kiskunfélegyházáról. SZURGYI MIHÁLY (Jászladányban született 1913-ban, anyja neve: Barta Verona) 1944-től él külföldön. Utoljára 1956-ban írt, akkor Ausztriában (Grieskirchen) élt. Keresi gyermekkori barátja Németh János Budapestről. ILLÉS TIBOR (1936. december 28—29-én született) 1956-ban ment külföldre, egy időben Londonban élt. Keresi ismerőse Katalin Misányi Mogyorossy, aki azóta, hogy 1958- ban átköltözött Angliából Ausztráliába, semmit sem tud a keresettről. GYÖRGY JENÖT (1923. november 5-én született Szánkon, anyja neve: Schnalm Erzsébet) és TIHANYI MIKLÓST (Szöszi) — aki 1923. szeptember 29-én született Budapesten — keresi 40 éves érettségi találkozójuk megszervezése céljából volt osztálytársuk (Rácz) Fodor József Kiskunhalasról. A keresettek mind a ketten a kiskunhalasi Szilády Áron gimnáziumban végeztek 1942-ben. MOLNÁR MÁRIA (született Budapesten 1936-ban vagy 37-ben, anyja neve: Steinmacht Mária) 1956-ban külföldre ment és Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Norbert Teránnal. keresi volt osztálytársa, Rerrich Béla Svédországból. CUKOR JÁNOS-t (USA) és BONTA GÁBOR-t (Dél-Amerika) keresi volt osztálytársa, Rerrich Béla Svédországból. FEHÉR ÉVÁT — aki a hetvenes évek végén távozott külföldre — keresi Gray Zsuzsa (leánykori neve: Szentiványi) Ausztráliából. A kerestető és a keresett az ötvenes évek elején munkatársak voltak (Budapesten a Mészhomok Téglagyárban dolgoztak együtt). Utoljára 1977-ben Budapesten találkoztak. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz: Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H-1905. A Nyugat-Berlini Magyar Kolónia tavaly ünnepelte fennállásának 135. évfordulóját, amelynek ünnepi rendezvényén részt vett Szüts Pál, a Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyettese is. Az ünnepségen az MVSZ arany- és ezüst jelvényét kapták azok az egyesületi vezetők és tagok, akik a nagy múltú egyesület hagyományait őrizve hozzájárultak a magyar kultúra terjesztéséhez és ápolásához Nyugat-Berlinben. Képünk az ünnepi rendezvényen készült 22
