Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-21 / 4. szám

agyarországon a baromfitenyésztésnek ősrégi hagyományai vannak. A ■■■■ történészek szerint már a honfogm Wf V laló Árpád népének „sátra táján” is kapirgáltak tyúkok, csirkék, kakasok. Baromfi-kereskedelmet pedig több száz éve sajátos formában űztek őseink. A Soproni Vasárnapi Űjságban egy hírlapíró ezeket írta másfél évszázaddal ezelőtt: ,,A vállalkozó szellemű népség messze eljárt az országban, a magyar helységekben összevásárolt baromfiakat rendszeresen Bécsben és környékén árusítja. Mint tikászokat, azaz tyúkászokat ismerik már őket a faluban is, onnan csirkés szekerek fenekén sok dohányt szoktak magukkal visszahozni erre a vidékre, és ezzel jó üzletet csinálnak.”

Napjainkban is meglehetősen jó üzlet a baromfikereskedelem. 1980-ban például a baromfiipari export kilenc milliárd forintot hozott a népgazdaságnak. Ezen belül a vágottbaromfi-exportunik nemzetközileg kiemelkedő: sőt évek óta az exportáló országok élvonalához tartozunk. Tavalyelőtt csupán Hollandia, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország előzött meg bennünket, de már nem egyszer a második helyre kerültünk a rangsorban. Vajon minek köszönhető ez a kimagasló eredmény? Bármily furcsának hangzik a válasz: a biológiai és műszaki tudományok fejlődésének.

Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát baromfitenyésztő ágazatában mindössze nyolcvanötén dolgoznak, azt hihetnők, amolyan kis üzem ez. Az ágazat igazgatójától, dr. Kántor Dénestől azonban megtudtuk: ez csak a látszat, hiszen a baromfitenyésztők évente hetvenmillió forint termelési értéket állítanak elő. 1980-ban például a tervekben 282 ezer húscsirke hizlalása és 11 millió darab tenyésztojás termelése szerepelt. Tekintettel azonban a megnövekedett keresletre: a terven felül újabb százezer darab húscsirke került ki 1980-ban az agárdi kombinátból. A rejtély csak az, hogyan képes a kis létszámú üzem ennyi baromfit nevelni, ellátni.

A rejtély kulcsa a magas műszaki-technikai színvonal. A csirkék nevelése, hizlalása ugyanis korszerű berendezésekkel, úgynevezett csirkegyárakban történik. Egyetlen „ólban” húszezer baromfi fér el. A szellőztetést, az állatok etetését, itatását természetesen nem a gondozók, hanem automata gépsorok végzik.

— Vajon mi kell ezenkívül még a gazdaságos csirkeneveléshez? — kérdeztük a szakértőtől, dr. Kántor Dénestől.

— A gyorsan növekvő termelés miatt egyre fontosabb a baromfi biológiai tulajdonsága. Hazánkban két fajta csirkét nevelnek a

nagyüzemi gazdaságok: az egyik a holland származású Hibro, a másik pedig a több éves tudományos kutatómunkával kitenyésztett magyar Tetra-hibrid. Az utóbbiak kiváló tulajdonságuk miatt egyre inkább kiszorítják a holland tenyészbaromfikat.

— Milyen jó tulajdonságok szólnak a magyar fajta mellett?

— A gyors súlygyarapodás és kedvező takormányhasznosítás, az ellenálló képesség a betegségekkel szemben, illetve a nagy tojástermelés.

— Ez tehát a csirkegyárak titka?

— Van még valami: a tudományos fényprogramozás. A nagyüzemi csirketenyésztésben a baromfi attól a pillanattól kezdve, hogy kibújt a tojásból, tévedésben éli le életét. A mesterséges fények ugyanis örök tavaszt varázsolnak a csirkegyárakban. A „nappalok” 22 órán keresztül, az „éjszakák” — nálunk itt, Agárdon — csak éjféltől két óráig tartanak. Ennyi időre borul sötétségbe a csirkegyár, tehát két órát alhatnak az állatok. Éjjel kettőkor az egyre erősebb fényhatásra azt hiszik, hogy virrad, és megkezdik a napot, a folyamatos evés-ivást. Így érjük el, hogy a pelyhes kiscsibéből negyven nap alatt vágásra alkalmas csirke fejlődik. Megjegyzem, a

FOTO: GABOR VIKTOR

fényprogramnak köszönhető az ivarérettség gyors elérése és a nagy tojástermelés is.

Baromfiiparunk termékei a világpiacon is megállják a helyüket. Üjabban azonban nemcsak vágott csirkét, friss tojást, pecsenyekacsát, pulykát, gyöngytyúkot, libát szállítunk a világ különböző tájaira, hanem csirkegyáraink is kapósak lettek külföldön.

A magyar kutatók által kidolgozott iparszerű baromfihús- és tojástermelési rendszerek építésére egyre több rendelés érkezik hazánkba.

És ha már a magyar baromfiipar eredményeit közelebbről megismertük, nem szabad elfeledkeznünk az iparág egyik becses mellékjövedelméről sem. A feldolgozott baromfitoliból tavaly például több mint kétezer tonnát szállítottunk a világ sok-sok országába. A túlsó féltekén sokan talán nem is sejtik, hogy esténként is magyar tollal tömött párnákra hajtják le fejüket.

ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA

9