Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-11-28 / 24. szám
LÁTTA MÁR? I#KIRÁNDULÁS ff KRIMI - 580 ÉVE A kastélyból a klasszicista stílusban épült homlokfal maradt épen Budapesttől autóval alig félórányira van Bicske közelében az alcsúti arborétum: a magyar kertépítészet lenyűgöző szépségű és történelmi múltú alkotása. Első méltatóinak egyike. Vajda János költő (aki 1845-ben egy évig gazdasági gyakornokként élt itt) így írt erről a területről: „...úgy tetszett, mintha az új Magyarország napja kelne ott előttem, ahonnan egy szebb jövő korszerű művelésének fénye sugárzik szerteszét a határra ... az alcsúti uradalom birtokosának az a célja, hogy e birtok a gazdászati szakképzés gyakorlati iskolája, és eként mintegy országos intézmény legyen . . . Német-, Francia-, Holland, Belga, sőt még Angol-országból is érkező idegenek azért jöttek, hogy ezen föld kerekén egyetlennek kikiáltott uradalmat tanulmányozzák .. Valóban, a magyar kertépítészet remeke az alcsúti park, amelyet József nádor építtetett, hasonlóan a budai várkertekhez és a margitszigeti parkhoz. Az alcsúti angol kertet 1825-től telepítik a királyi udvari kertész Trost dinasztia segítségével. 1830-ban ültették például a ma már világhíres libanoni cédrust. A múlt század végére már teljes szépségében láthatták a kertet az ide látogatók. Az utakat úgy vezették, hogy a kert monumentalitását hangsúlyozzák. Ha az érkező vendég az őrház mellett hajtatott a parkba, hosszasan kanyargó útra jutott, s míg a végére ért, a kertépítészet minden látványosságát élvezhette. Végül, óriási feketefenyők és japánakácok sora közt jutott a klasszicista stílusban épült kastélyhoz. Innen körültekintve bontakozott ki a kert teljes pompájában. Továbbmenve, a „kárpáti részlet”-hez ért, melyhez állatkert is tartozott. Jókai egykorú leírása szerint ebben még barnamedvét és saskeselyűt is láthattak. Mi maradt meg mindebből? Bizonyos értékei a kertnek áldozatul estek az idők viharainak. Elpusztult a kastély, bár a megmaradt homlokzatfal és az oszloprend ma is megkapó szépségű. Eltűntek a Jókai által is említett római kori műemlékek. Megmaradt viszont az úgynevezett babaház, a lovarda (egyik legkorábbi vasbeton építményünk), a kerti hidak, a vízmedencék. S megmaradt, tovább fejlődött a növényállomány. A kutatóház előtt található például az ország legöregebb fehérakácfája. Rendkívül érdekes látványt nyújt az óriás tuja, amely arról híres, hogy lehajtó ágai újra gyökeresednek. Ma az első törzs körül öt gyűrű alakult ki. Már szó esett a kivételes szépségű libanoni cédrusról. S sorolhatnánk a tóparti mocsár cédrusait, az óriási fekete fenyőket, a japánakácokat, a törökmogyorófákat, a tulipánfákat, a vasfát, vérbükköt, lepényfát, s a tó mesterséges szigetén élő észak-amerikai vadgesztenye cserjét. A kertben ma több ezer növényfaj és fajta található. /p_\ Kedvtelésből sokan etimologizálnak, időtöltésből szófejtéssel foglalkoznak. Aki viszont már csak az eredményre kíváncsi, fellapozza Kiss Lajos „Földrajzi nevek etimológiai szótárá”-t, az Akadémiai Kiadó sok ezer földrajzi név megfejtését tartalmazó nagyszerű kézikönyvét. Mi is ezt tettük, s — „kirándultunk”. Első dolgunk volt megnézni, hogy Székesfehérvár miért fehér? Azért, „mert Fehérvár helynév fehér kőből épült várra utal, és mert az Árpád-kor elején a kőből való építkezés általában az uralkodóra volt jellemző, s ezért a fehér kőből emelt, esetleg fehérre is meszelt épületekhez a nagyszerűség, a kiválóság, előkelőség, nemesség képzete kapcsolódott.” Alsószentiván helységet a falu templomának védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nevezték el, akit az ómagyarban Szent Ivánnak hívtak. A megkülönböztető szerepű Alsó — előtag — az ótörök eredetű: atyát, őst jelentő Aba nevű községhez tartozó — Felsőszentiván előtagjával van kapcsolatban. Lajoskomárom: 1803-ban herceg Batthyány Lajos, az enyingi uradalom tulajdonosa, birtokának célszerűbb kihasználása végett Mezőkomárom határában új jobbágyközséget alapított, amelyet keresztnevével különböztettek meg az anyaközségtől. Magyaralmás. Az Almás helynév az olmás (vad) almafás hely köznévből keletkezett. A Magyar előtag (Rácalmás előtagjával kapcsolható) a lakosság nemzetiségére utal. Sárkeresztes. A nyelvemlékbeli Keresztesek majorja szószerkezet helyett idővel a rövidebb Keresztes névalak lett használatos. Magyarázata, hogy a birtok tulajdonosa a jeruzsálemi istápolyos keresztesek lovagrendjének konventje volt. A Sár előtag a sárréti tájra utal. — h — Fülöp Gyula, a székesfehérvári István király Múzeum fiatal régésze emberi csigolyacsontot mutat, önmagában nem ritkaság az ilyesmi egy régész kezében, de ezt a csigolyát hegyes lapos vasdarab üti át. — Nyílhegy — mondja Fülöp Gyula. — Valószínűleg közelről lőtték, alulról és kissé balról, ferdén csapódott be, átfúrta a hasfalat, áttörte az alsó hatodik csigolya gyűrűjét, a gerincvelőben állt meg. Azonnal a halálát okozta annak a magas, erős, középkorú férfinak, akinek csontvázára most bukkantunk rá a fövenyi templomrom temetőjében. — Fövenypuszta Tác mellett van. Tácról köztudott, hogy Gorsium, majd Herculia néven nevezetes római—kelta város állt itt a császárkorban. Fövenynek is volt történelmi szerepe? — Igen. A honfoglalás után magyar falu települt meg itt a római romok felett. A fövenyi rév az őskortól a török korig fontos csomópont volt kereskedelmi és katonai szempontból egyaránt. A középkorban a királyi székhely, Fehérvár közelsége még jelentősebbé tette. Több országgyűlést tartottak a fövenyi síkon. Régészeti feltárását öt éve kezdtük meg. A templom alapjai, s a templomkert temetőjének (cinterem) sírjai azóta is számos érdekes leletet adnak. — S vajon a nyíllal lelőtt férfi esetében kinyomozható-e: ki volt a halott, mikor és hogyan történt a gyilkosság? — A temetés csak a templom építése után történhetett, mert a sír a templom hajójának déli részéből került elő. A temetkezések legkorábban a XIII. század második felé-Nyilhegy a csigolyában. Az áldozat lészese lehetett egy véres csetepaténak, amely marhatolvajok és üldözőik között tört ki FOTO: FASI LÁSZLÓ ben indulhattak, mert az elhunytak mellett sehol sem találhatók a X—XIII. századi temetőkben kivétel nélkül fellelhető divatékszerek, az S-végű hajkarikák. A végső határidő 1543, mert Fehérvár ostromakor a templom leégett, utána a falu elnéptelenedett. A nyílhegy formájából csalhatatlanul kiderül, hogy még nem az ágyús-puskás korszakba tartozik, azaz nem lehet későbbi a XV. század közepénél. A férfi fölé később egy gyermeket temettek. A sír a szentélytől távol van. Mindez együttesen arra utal, hogy a templom pusztulása és építése között eltelt idő közepe táján, azaz 1250—1543 között temették el, 1400 körül. — Kapcsolható valamely ekkori eseményhez az erőszakos halál? — Egy 1401-es oklevél bizonysága szerint Valkó András fehérvári kanonok és káptalan soponyai, kislángi, kálozi és fövenyi jobbágyai éjnek idején elhajtották Kővágó örsi György (a Batthyány-nemzetség egyik őse) marháit. A kárvallottak Fövenyen érték utol a marhatolvajokat, akik a templom temetőjébe menekültek. így ír az esztergomi káptalan igazságtevő oklevele: „Fövenyen olyan verekedés, vérengzés és sebesülés támadt, hogy maga a kanonok is megverettetett.” Nagyon valószínűnek tartam, hogy ennek a csetepaténak az egyik áldozata a mi emberünk. — Valami közelebbit megállapíthatunk róla? — Az elhunyt minden bizonnyal a falu rangosabbjai közé tartozott. A templomba való temetkezés joga nem mindenkit illetett meg. Minden bizonnyal a. tolvajlást inspiráló fehérvári kanonok egyik jobbágya lehetett. A jobbágy szó ekkoriban még nem a függő parasztok, hanem a kis hűbéresek elnevezése volt. íme: egy nyíllal átvert csigolya, néhány oklevél, egy lelkes kutató logikája: s máris nagy valószínűséggel fény derült egy 580 éves gyilkosság áldozatára, s egyben szemléltető képet kaptunk a Zsigmond-kori feudális anarchia állapotáról. Á. SZABÓ JANOS 26
