Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-11-28 / 24. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓLKITÜNTETÉS

Dr. Nagy László, hazánk svédországi nagykövete a Magyarok Világszövetsége ar anyj elvényével tüntette ki a Svéd—Magyar Filmklub egyik legaktívabb tagját, Buck Mártonnét 60. születésnapja alkalmából.

*>

Amerikai Bartók Béla Társaság alakult a pennsylvaniai Indiana egyetemi városban. Tiszteletbeli elnöke, ifjabb Bartók Béla. Igazgatói sorában Doráti Antal, Ormándi Jenő, Yehudi Menuhin, Herbert von Karajan és Bachmann Tibor szerepelnek.

A „Canterbury Music School” a Connecticut állambeli rangos zenei főiskola hangversenysorozattal ünnepelte Bartók születésének 100. évfordulóját. Solti György és Yehudi Menuhin védnöksége mellett előadták Bartók hat vonósnégyesét. George Gizzard neves színész Bartók leveleiből és írásaiból olvasott fel, majd Gábriel Hackett (Keér Dezső) tartott előadást Bartók, az ember címmel. Ugyanott G. Hackett Bartók-fotóiból rendeztek kiállítást.

*

Részlet a sydneyi Operaháiban rendezett Bartók-kiállitás anyagából

*

Stockholmban szeptemberben nyílt meg a „Nyolcak és az aktivisták” című magyar festészeti kiállítás. A kiállítást Jan-Erik Wikström svéd művelődésügyi miniszter nyitotta meg.

*

Augusztus óta svéd múzeumok vendége a „13+1” című magyar grafikai vándorkiállítás. Mindkét kiállítás létrehozásában, a két ország kulturális kapcsolatainak bővítésében közreműködött Nemes Endre, Svédországban élő magyar festőművész, akinek a közeljövőben kiállítása nyílik Budapesten.

Az Elet és Irodalom Ki hát a magyar — „odaát”? címmel Nagy Sz. Péter írását közli. A cikk egyik bekezdésében a szerző ezeket írja: Ma Ausztriában körülbelül hatvanezren tudnak magyarul, közülük Szépfalusi István lelkész 1701 személy adatait, kötődéseit dolgozta fel. Majdnem négyszáz oldalas könyve részben szociológiai felmérés; 709 Ausztriában élő magyar érzelmű család eredetét, megoszlását, végzettségét, kultúrálódását, magyar vonatkozásait dokumentálja, és felsorolja az ausztriai magyarság intézményeit és orgánumait. De a kötet a felmérés élményanyagának a témakörhöz kapcsolódó riportszerű feldolgozása is, így egyszerre tudományos munka és szórakoztató olvasmány.

*

A Magyarország — Bokor Pál tollából — az Egyesült Államok politikai életéről, ezen belül a külpolitika meghatározásában fontos szerepet játszó intézményekről és személyekről közöl cikket. Ebben a szerző Andrew Janos professzort is megemlíti, a kaliforniai Berkeley egyetem magyar származású tudósát.

*

Az elmúlt napokban a magyar rádióban és televízióban is többször szerepeltek külföldön élő honfitársaink. A rádió Emlékek, nyilatkozatok Bartók Béláról című műsorában többek között Gertler Endre, Serly Tibor és Székely Zoltán szólaltak meg. Az Életem muzsikája című adásban Doráti Antal beszélt a mikrofonba. A rádió a Zeneakadémia nagyterméből Pauk György hegedű- és Franki Péter zongorajátékát közvetítette, a Budapesti Zenei Heteken adott közös Bartók-hangversenyükről. A televízió Magyar tudósok című sorozatában a megismételt adásban

ezúttal Kürti Miklós, az oxfordi egyetem professzora, a mélyhőmérsékletek fizikájának világhirű kutatója válaszolt Kardos István kérdéseire. i

*

Cs. Szabó Lászlónak, az Angliában élő magyar írónak a közeljövőben esszékötete jelenik meg a budapesti Magvető Könyvkiadónál. Az esszékötet egyik, Szóródj világgá .. . című tanulmányát — előzetesként — a Nagyvilág című folyóirat már közre is adta.

*

Az Elet és Irodalom két újságoldalnyi interjújában Szent-Miklóssy István, a New Yorkban élő egykori magyar királyi vezérkari őrnagy válaszol Bokor Péter kérdéseire. Bokor Péter, a második világháború történetének ismert kutatója ezúttal is az utolsó felvonás drámai előzményeiről kérdezi interjúalanyát, aki — ifjabb Horthy Miklós barátjaként és bizalmasaként — 1944 őszén a Legfelső Honvédelmi Tanácsnál teljesített szolgálatot. Szent-Miklóssy István válaszai egy meghiúsult küldetés kulisszatitkait tárják fel, annak a magas rangú tisztekből álló csoportnak a szerepéről, amely egyik részese volt az 1944. október 15-i, eleve kudarcra ítélt kiugrási kísérletnek.

*

A következőket a Film-Színház-Muzsikából idézzük: Rökk Marika lánya, Gaby Jacoby édesanyja nyomdokain jár. ö is színésznő, ő is énekel és táncol. Ezek a szavak egy kép alatt olvashatók az újságban; a képen Gaby Jacoby és partnere láthatók Leo Fall Dollárhercegnő című operettjében, amelyet mostanában mutatott be az NSZK televíziója. K. GY.

BEGOVICS IMRE (Babocsán született 1936. november 7-én, anyja neve: Gyuráncsevics Mária) 1957 óta él külföldön. 1962—72 között tagja volt az idegenlégiónak. 1970. júliusában Franciaországból (Grenoble—Marseille környéki szanatóriumból) írt testvérének, Annának (Kálsecz Józsefné), aki Babocsáról keresi.

Ifj. HOFFMANN MIHÁLY (Gyomán született 1939. június 9-én, anyja neve: Pető Rozália) még ipari tanuló volt, amikor 1956 novemberében külföldre távozott. Dél-Afrikába került és ott letelepedett. Életjelt soha sem adott magáról, keresi Érden élő édesapja.

HALÁSZ ERNŐ (Budapesten született 1924. március 15-én, anyja neve: Briczki Erzsébet) 1956 novemberétől él külföldön. Él etjeit soha nem adott magáról. Keresi felesége, fia és unokája Budapestről.

CSÁBI STEVE (a Nógrád megyei Hugyagon született 1885-ben). 1914 óta él külföldön. 1980 áprilisa óta nem ad életjelt magáról, akkori címe: 1056 Mayflower, Lincoln Park, Mi 48146 USA volt.

JUHÁSZ ISTVÁN (Budapesten született 1950. január 3-án, anyja neve: Ottervan Mária) és testvére JUHÁSZ MAGDOLNA (Budapesten született 1954. július 20-án, anyja neve: Ottervan Mária) 1970. decemberétől élnek külföldön. 1975-ben írtak utoljára gyermekkori barátjuknak, Várdai Imrének Budapestre, amikor is édesanyjuk elhunytéról küldtek értesítést. Ebben az időben Newarkban éltek.

SZÁLAI GYŐZŐ JÁNOS-t — aki Szombathelyen született 1950. augusztus 18-án, anyja, neve: Schnitzer Magdolna — keresik szülei Szombathelyről. A keresett ipari tanuló volt, amikor 1967-ben külföldre távozott. Utoljára 1974-ben hallatot magáról, akkor Ausztráliában lakott, címe: 1/138. Edgecliff Road, Sydney, NSW.

REGENYI LAJOS volt székesfehérvári órásmestert (kb. 1914-ben született) és húgát ANCI-t (születési éve 1921) keresi Grosz István Sydneyből (Ausztrália).

HERMÁN LÁSZLÖNÉ-t (leánykori neve: PÁZMÁN ILONA, Jászjákóhalmán vagy annak környékén született 1924 körül) keresi Boross Gyuláné (Pólyák Eleonóra) az USA- ból. A keresett és a kerestető utoljára 1965-ben Budapesten találkoztak.

SCHANNEN MIKLÓS (1935. november 2-án született Lúgoson, anyja neve: Cséman Margit) 1956-ban külföldre ment és Angliában telepedett le. Keresi édesanyja, Késmárki Béláné Budapestről, mert 1958 óta semmit sem tud fiáról.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905.

A Bécsi Magyar Munkások Egyesületének 70 fős csoportja négynapos magyarországi körutazása során ellátogatott Szegedre, Debrecenbe, Kalocsára és Pannonhalmára. Felvételünk a szegedi Dóm téren készült

22