Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-11-28 / 24. szám
I akták kelták, rómaiak és ki tudja még milyen népek, , mielőtt Árpád törzsei szállást * vertek környékén. Itt alakult ki a magyar államszervezet központja és székhelye. Szent István király korában már jól védhető, fallal övezett település volt. Az Államalapító építtette az első székesegyházat a katolikus királyi hatalom jelképére és a nemzeti ereklyék számára. Nevét is korabeli szerepe szerint nyerte, fél évezreden át 37 királyt koronáztak Székesfehérváron. IV. Béla királytól jegyezték föl a krónikások: „Tartozunk királyilag gondoskodni azon templomról, amelyben a királyi trónt és a koronát őrzik, ahol Magyarország királyait felkenik, és ahol királyi elődeink szent tetemei nyugszanak.” És ez nemcsak politikai szólam volt, hiszen évszázadokon át tovább építették, pompázatosabbá tették a magyar uralkodók a fehérvári székesegyházat, amelyet azután a török dúlás tett a földdel egyenlővé. Történelmi régmúltunk halhatatlan emlékeit ma a Romkert őrzi. A török hódoltság idején elnéptelenedett a város, de a XVIII. század második felében barokk épületeket emeltek. Mária Terézia 1777-ben újra alapította a püspökséget, amelynek 1800-ban épült, copf stílusú palotája Székesfehérvár nagybecsű műemlék ékessége. Alighanem mindig módos polgárok lakták a szilvamag alakú belvárost — amely ma műemlékileg védett városrész —, mert a rekonstrukciók során kiderült, hogy a barokk és klasszicista homlokzatok mögött az előző korok stílusában épült maradványok rejlenek. Az elmúlt években nagyszabású műemlékrendezési terv született a városkép és a városszerkezet eredeti állapotának helyreállítására. Megkezdődött minden egyes műemléki védettségű épület múltjára vonatkozó adatok összegyűjtése. Levéltárak őrizte adóslevelekből, adásvételi szerződésekből, átépítési kérelmekből bányászták elő a kutatók a házak eredeti állapotáról és rendeltetéséről tanúskodó följegyzéseket. Régi metszetek, megsárgult postai képes levelezőlapok is nyújtottak adatokat és képi információkat arról, milyen is volt az építmények korabeli díszíté+ se, az épületegyüttesek harmóniája. A terv a korhű külső 'és eredeti rendeltetés visszaállítására törekszik. Az egyik Kossuth Lajos utcai házban, amelyről följegyezték, hogy vándorszínész korában Petőfi is föllépett falai közt, ismét közösségi létesítményt terveznek. Az aprólékos fölújítások során a lakásokat bővítik, komfortosítják. A régi kort idéző falak közt a ma embere él, a húszadik század kényelmében. A történelmi városmagot már új városrészek övezik, védelmezik, mint idősebb testvért illik. így él tovább ma is a bölcs magyar királyok gondolata, amely nemzeti múltunk emlékeinek megbecsülésére, ápolására int L. S. FOTÓ: NOVOTTA FERENC 17
