Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-10-31 / 22. szám
V ÍÍÍLC• • Magyar művészek vendégszereplésével „Pusztai dallamok” címmel, magyar estet rendezett a linzi kultúrcentrumban a Pannónia ’77, a felső-ausztriai magyarok egyesülete. A vendégek között megjelent dr. Randé Jenő, hazánk ausztriai nagykövete és dr. Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. * DU PAIN POUR CEUX QUI ONT FÁIM por JANOS HALASZ * Halász János (Svájc) elküldte szerkesztőségünknek egyik legújabb publikációját, amely az éhező országok problémáiról szól, s egyebek között tárgyalja a „szén vagy atom” dilemmáját is. Riez Adalbert Béla, Monacóban élő festőművész munkásságáért a Francia Akadémia Prix Thorletdíját vette át májusban. * Michel Gyarmathyt (Franciaország) a Folies Bergére művészeti igazgatóját munkásságáért májusban Izraelben Herzl-díjjal tüntették ki. ■* A hazai és külföldi irodalmi és napilapokhoz csatlakozva — amelyek szép számmal emlékeztek meg Balogh Edgár romániai magyar író 75. születésnapjáról — a Magyar Hírek is köszönti a magyar irodalom jeles alakját. HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL A Kortárs Cs. Szabó László „Peregrinus hazatérőben” című cikkét közli. Ennek jegyzetéből és dátumából a következők derülnek ki: a budapesti Gondolat Könyvkiadó a közeljövőben esszékötetet jelentet meg a szerző írásaiból, aki a kötet előszavát 1981. májusában Budapesten írta. A Kortárs ezt az előszót adja közre előzetesen; ebből idézzük a következő mozaikokat. Vannak idényszavak — írja Cs. Szabó —, amelyek elemi erővel betörnek az anyanyelvbe, s minél jobban összezsugorodik földünk, a csöppnyi űrfolt, más nyelvekbe is, ragályszerűen. Ilyen egy ideje a dialógus. Felkapott szó, előbbutóbb visszaszorul majd, mint sorjában kikopó, divatos elődei. Mentségül mondom, mert elkerülném, ha tudnám. Nem lehet; hűen fedi hosszú pályám paraboláját. Dialógusban éltem, nagyrészt ez volt írói sorsom értelme. Később Cs. Szabó így folytatja: 1949-ben hirtelen fordult velem egyet a világ. Belekábultam, de ki nem a helyemben? Viszonylag rövid szédület volt, legalábbis rövid egy élet hosszához mérve. Amikor tisztuló fejjel s lecsillapult idegekkel körülnéztem, eleinte kissé dadogva újrakezdődött az örök dialógus. Addig hazulról néztem kifelé, most kívülről néztem haza. E kötet anyagát — írja végül Cs. Szabó László — 1960—1980 közt írtam, és számra hozzávetőleg az 1951 óta készült esszék egynegyede. * Suzanne Szász, azaz Szász Zsuzsa. Az Amerikában élő fotográfusnő neve — mosolygós portréja mellett — az Űj Tükörben szerepel. Az írás, sikeres könyvére hívja fel a figyelmet, amely 192 fényképet tartalmaz, magyarázó szöveg kíséretében. A kép és a szöveg arról győzi meg az olvasót — idézzük az írásból —, hogy a beszélni még nem tudó gyerek korántsem néma, édesanyja igencsak megértheti a szavát, ha nagyon alaposan odafigyel rá, mert a kicsi arckifejezésekkel, gesztusokkal, bonyolult lelki tartalmat is képes kifejezni. Szász Zsuzsa sajátos életművéből egyébként — adja hírül az Üj Tükör — a jövő év áprilisában kiállítás nyílik Budapesten a Nemzeti Galériában. * A Kortársban, a folyóirat interjúsorozatában Kabdebó Lóránt kérdéseire nemrégiben Hubay Miklós válaszolt. Az interjúkban a megszólaltatottak emlékeiket elevenítik fel, egyrészt a második világháború, másrészt a pusztulást követő újjászületés éveiből, mindenekelőtt az irodalmi élet folyamatossága és a régi pályatársakkal való találkozás nézőpontjából. Hubay Miklós visszaemlékezésében a magyar diaszpórát többek között Márai Sándor, Cs. Szabó László és Frey András újságíró képviselik. * A Film-Színház-Muzsika ismertetést közöl arról a regényről, amelyet a New Yorkban élő Michael Korda írt „Volt egyszer egy magyar” címmel családjáról; édesapjáról, Korda Vincéről, két nagybátyjáról, Sándorról és Zoltánról, a brit filmgyártás alapítóiról. K. GY. HITZINGER , István [1938. május 10-én született Algériában (Constantin), anyja neve : Fésűs Erzsébet] grafikus 1956 óta él külföldön. Utoljára 1975-ben adott életjelt magáról, amikor is a svédországi Lundból, ill. Montrealból (Kanada) írt. Keresi édesanyja Hitzinger Sándorné Budapestről. KEREKES RUDOLF (Budapesten született 1917-ben) 1944—45-ben külföldre került, az USA-ban (New York) vagy Kanadában telepedett le. Utolsó magyarországi címe: Budapest XII., Alkotás u. 39/a volt. Keresi Tiszta Ancsi Budapestről. MÁTRAI KÁROLY (Budapesten született 1937. október 8-án, anyja neve: Miklós Margit) 1956-ban ment külföldre, az USA-ba került (1956 251 Academy Street, Jersey City N. J.07306) és letelepedett. 1960 óta nem ad hírt magáról. Keresi édesanyja Kocsik Istvánné Budapestről. FEIGL ERZSÉBET (Budapesten született 1939. augusztus 31-én, anyja neve: Bikkes Erzsébet) 1956 novemberében távozott külföldre, az USA-ban (Cleveland, Ohio, 9706, Madison Avenue) telepedett le, 1976 óta nem ad életjelt magáról. Keresi édesanyja Feigl József né, Tatabányáról. BODNÁR GYULA (anyja neve: Lakatos Eszter) leszármazottad keresi Barta Istvánné Tiszakanyárból. Bodnár Gyula — aki a kerestető nagybátyja volt — 1901-ben született, 1926. júliusában vándorolt ki Kanadába, ahol letelepedett (Niagara Falls, Montreal), s élt 1951-ben bekövetkezett haláláig. KARL H. FAULNER lelkészt, feleségét (leánykori neve: TÖTH Teréz) és RONALD nevű fiát keresi Budapestről Dalmadi Jánosné szül. Szende Éva. A keresettek 1956 óta élnek külföldön, utoljára 1972-ben írtak a kerestető édesanyjának (Szende Józsefné sz. Czérna Mária, Budapest XI., Ábel Jenő u. 26.), ebben az időben Philadelphiában (USA) éltek. A fényképen látható, ISTVÁN Tceresztnevű édesapját — aki a negyvenes évek végén Ausztriába ment ki, majd feleségével együtt Ausztráliában telepedett le — keresi Karin Niedermesser Kanadából. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905. Rubik Ernő bűvös kockája meghódította Angliát is. Puskás László Angliában élő fotóművész küldte szerkesztőségünknek az alábbi képét 22
