Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-10-31 / 22. szám
I I egyesítése Magyarországgal: mindaz, amit később 1848 márciusa iktatott törvénybe. Az ellenzéki párt az ország kiváló politikusait, íróit, tudósait tömörítette, egy szellemi erőben, bátorságban, erkölcsi tartásban kiváló reformnemzedéket. Egyik vezére, Deák Ferenc, akinek 1843. évi büntetőjogi javaslata a kor leghaladóbb ilyen alkotása volt. (Nem is került megvalósításra.) Ide tartozott Eötvös József író, tudós, politikus, akinek két regénye, a feudális maradiságot leleplező A falu jegyzője és az érdekegyesítést irodalmilag propagáló Magyarország 1514-ben nagy hatást keltett; és Eötvös elvbaráti köre, az író Kemény Zsigmond, a történész Szalay László, a központosítás és polgárosodás hívei: a centralisták. Az ellenzék másik kiváló vezére, gróf Batthyány Lajos volt. Ö és testvére, valamint a hazafias liberális arisztokraták közül a Károlyiak, az Andrássyak s a középnemesség java a reformot támogatta. Kossuth és az ellenzék sikerét elősegítette, hogy az 1840-es évek heves harcaiban bebizonyosodott: a bécsi kormány minden érdemleges reformot elgáncsol, ellensége a haladásnak, a nemzeti megújhodásnak. Ugyanakkor a liberális reformellenzékkel szemben párttá szerveződő konzervatívok sem programot adni, sem eredményeket felmutatni nem tudtak. A kormánypárti „pecsovicsok” fokozatosan elszigetelődtek. Az ellenzék sikerét végső soron az alapozta meg, hogy az 1840-es évek gazdasági fellendülése nyomán az ország társadalmában megerősödött a polgárosodás bázisa, a modernizálást kívánók tábora. Ezt kívánta a gazdasági gondokkal küszködő birtokos nemes, a nem nemesi értelmiség, a városi és a falusi kispolgárság, a születőben levő ipari és mezőgazdasági bérmunkásság és a felemelkedő zsidó polgárság. A legkülönbözőbb elemek sorakoztak fel a reformellenzék, a kossuthi program mögött, mindazok, akiknek létét, illetve emelkedését fenyegette az elavult, válságba jutott feudális és abszolutisztikus rendszer. A radikális változások várásának, sürgetésének adott hangot az irodalom, a zene, a képzőművészet és mindenekelőtt Petőfi Sándor, a forradalmár költő és fiatal írókból álló köre: a Fiatal Magyarország. 1847 őszén, rossz gazdasági helyzetben, az egész társadalmat átjáró elégedetlenség és növekvő feszültség jegyében ült össze Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés. VÖRÖS KÁROLY 1. Széchenyi István gróf 2. A Pesti Hengermalom 3. Kossuth Lajos az 1840-es években 4. Kossuth szócsöve: a Pesti Hírlap 5. Gépek a Lánchíd építésénél 6. A Lánchíd alapkőletétele 1842 7. Védegyleti bál a budai német Színkörben hazai anyagból készített ruhákban 1845. november 13-án REPRODUKCIÓK: SZVOBODA FERENC 11 I
