Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-10-17 / 21. szám
természetesen ott is fontosnak tartják, ahol még nem •• sikerült megoldani az oktatást. Ferrari Marika, a Milánói Magyar Klub elnöke így beszélt erről: — Világosan látom, hogy a megkezdett munkát most a legfiatalabbaknál, a gyerekeknél kell folytatnunk. Kellene találnunk egy jó pedagógust, aki foglalkozna a gyerekekkel. A szülők magyar nyelvtudását és a magyar kultúrából szerzett alapokat is fel kell azonban frissíteni, hiszen az idegen nyelvi környezet és annak kulturális hatása tompítja az otthon szerzett ismereteket. Ha belekezdek egy népdalba, együtt dúdolják velem, de a szövegére már sokan nem emlékeznek. Ha a magyar klubban erre fektetjük a fő hangsúlyt, bizonyos, hogy felébresztjük, illetve ébrentarthatjuk a magyarságtudatot. Számos jó programról, ígéretes elképzelésről kaptunk hírt az egyesületi vezetőktől, s mint a klubvezetés természetes velejárójáról, némi képet alkothattunk a szervezés gondjairól is. Lillywhite Daróczi Sarolta, a Tesside-i Magyar Egyesület titkára elmondta, hogy a Bartók-évfordulóról a gyerekek is megemlékeztek ; szavalatokkal, valamint népdalokkal, Bartók gyűjtéséből. A manchesterieknél nagy esemény volt, hogy idén első ízben sikerült tánccsoportot küldeniük a budapesti néptáncfesztiválra. Croydonban és Bradfordban is járt CzLgány Loránd irodalomtörténész, „Humor a magyar irodalomban” című előadásával. A tesside-iak Gömöri György, Cambridge-i tanárt, költőt hívták meg. Echerer Mercedes, a linzi Pannónia ’77 Klub titkára, valamint dr. Sólymos László, a grazi egyesület elnöke egyesületi könyvtár létrehozásáról számolt be. Kellner József, a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének elnöke a felhívásukat mutatja, mellyel a belga—magyar történelmi és kulturális kapcsolatok felkutatására buzdítják tagjaikat. Ugyancsak ő szólt arról, hogy bizony a pingpong, a töltött káposzta sokszor népszerűbbnek bizonyul egy-egy irodalmi estnél. Okos programszervezéssel, a csak szórakoztató és az ismeretterjesztő műsorok kellő egyensúlyával érhető el, hogy a tagság ragaszkodjon az egyesülethez — mondta. Magyar egyesület - nemcsak magyaroknak A sikeres egyesületi munka egyik kulcsa, hogy családok számára kell vonzó programot teremteni. Az az egyesület működik jól, amelynek rendezvényein a nem magyar férj vagy feleség, a magyarul esetleg már nem beszélő gyerek is szívesen részt vesz. E közös tapasztalatról így beszélt a bordeaux-i Szepessy Sándor a Dél-Franciaországi Magyar Nyelv és Kultúra Baráti Körének elnöke: — Egyesületünknek 78 család a tagja. Azért hangsúlyozom, hogy család, mert nehéz és célszerűtlen is lenne elvonni a családok valamelyik magyar származású tagját, mégha csak alkalmanként is egy-egy magyar összejövetelre. Franciaországban élünk, így természetes, sőt üdvözlendő, ha a magyarok hozzák francia családtagjaikat, vagy francia barátaikat is, akik majd hírünket — remélhetőleg jó hírünket — keltik Dél- Franciaországban. Egyesületünk időszakos értesítője is ebben a szellemben jelenik meg, magyar és francia nyelven. — A mi munkánknak is egyik éltető eleme az angol férjek és feleségek érdeklődő részvétele — mondja Lillywhite Daróczi Sarolta, a Tesside-i Magyar Egyesület titkára. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megismertessük, megszerettessük velük Magyarországot. Dokumentumfilmeket kölcsönzünk az Angol—Magyar Baráti Társaságtól, diavetítéssel kísért előadásokat tartunk, Bartókról is egy angol zenetanár emlékezett meg. A nem magyar családtagokkal való hasonlóan jó kapcsolatokról számolt be Németh József né Manchesterből, Szűcs Ferencné, a Bradfordi Magyar Egyesület elnökhelyettese, Czakó Sándor a Croydoni Pannónia Klub és Ormándy László a Croydoni Magyar Egyesület elnöke. A magyar gyerekek nem egy angol barátja csatlakozott a néptáncegyüttesekhez, s a jó magyar ételek-italok is sok angol családtagot, ismerőst vonzanak. Együttműködés Beszélgetéseink egyik legfőbb tanulsága volt, hogy az eredményes működéshez az egyesületek közötti együttműködés is nagyban hozzájárulhat. Évek óta sikeresen tevékenykedik az Angliai Egyesületek Képviselő Bizottsága. A bradfordi, a két croydoni, a manchesteri és a tesside-i egyesületek vezetői ezúttal Pécsett értékelték az elmúlt év tanulságait és egyeztették az 1981 —82-es programokat, Romhányi László, a Képviselő Testület elnöke vezetésével. Megbeszélték, hogy milyen előadókat, szakembereket hívnának meg Magyarországról, s a meghívottak mikor melyik egyesületbe látogatnának el. Kulturális seregszemléjüket — mely igen serkentően hat a klubokban működő néptánc és színjátszó csoportokra — idén már harmadízben rendezték meg nagy sikerrel. Kellner József, a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének vezetője meséli, hogy Párizsban majd Brüsszelben baráti találkozót szerveztek a Párizsi Kölcsönösen Segélyző Magyar Egylettel, s az újkeletű kapcsolatot mindkét klub tagsága örömmel fogadta. A francia nyelvterületről érkezett egyesületi vezetők egyébként szintén találkoztak az Anyanyelvi Konferencián, hogy kapcsolatukat rendszeresebbé, sokoldalúbbá tegyék. Szepessy Sándor, a Dél- Franciaországi Magyar Nyelv és Kultúra Baráti Körének elnöke mondotta: — Fontosnak tartom az együttműködést két okból is. Egyrészt együttesen tovább növelhetjük a franciaországi, belgiumi magyarság jó hírét. Másrészt lényegesnek ítélem, hogy a nyelvtanításban, a magyar kultúra ápolásában élenjárók adják át tapasztalataikat a „kezdőknek”. Ha együttműködünk, megvalósítható az az elképzelés, hogy például *a Párizsban élő magyar származású gyerekek nálunk, a tengerparton töltsék a nyarat, vagy akár a szülők is olcsóbban üdülhessenek Párizsban, Strasbourgban vagy Bordeux-ban. De érdemes lenne foglalkoznunk a magyarországi csereüdültetés megvalósításával is, mivel a magyar nyelvoktatásnak ez a módja tűnik számomra a legideálisabbnak. A Svéd—Magyar Filmklub skandináviai idős magyarok számára szeretne otthont létesíteni Magyarországon. Az elképzelésük az, hogy megvásárolnának, vagy hosszú időre kibérelnének egy renoválásra szoruló kastélyt, lehetőleg városközeiben, amelyet — rendbehozása után — két-három hónapos turnusokban látogathatnának a skandináv országokban élő idős magyarok. E terv megvalósításához is szükséges az egyesületek összefogása. Először a Dán —Magyar Filmklubnak írták meg ötletüket, ahol szintén úgy érzik, az elképzelés megéri a szervezést, a fáradozást. BALÁZS ISTVÁN LINTNER SÁNDOR POKORNY ISTVÁN 1. Angliai egyesületi vezetők: Németh iózsefné (Manchester), Szűcs Ferencné (Bradford), Czakó Sándor (Pannónia Egyesület, Croydon) 2. Egy Brüsszelben készült felvétel: Kellner Ildikó tanítványaival, a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesülete nyelvóráján 3. Szepessy Sándor, a Dél-Franciaországi Magyar Nyelv és Kultúra Baráti Körének elnöke mohácsi néptáncósok társaságában 4. Echerer Mercedes, a Pannónia 77 egyesület titkára 5. Dr. Sólymos László, a grazi MKE elnöke 6. Békési Ildikó, a Dán-Magyar Filmklub titkára 7. Zsoldos Éva, a Bécsi Magyar Munkás Egyesület kulturális titkára FOTÓ: GÁBOR VIKTOR ÉS NOVOTTA FERENC
