Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-10-17 / 21. szám
2 MIT ÉR A MAGYAR, HA FRANCIA A század elején Ady mohácsokat magáraidéző keserűséggel kérdezte: Mit ér az ember, ha magyar? Benne van ebben a kérdésben önismeretünk, önbecsülésünk meddő tévelygése, hajdani ismeretlenségünk, elhallgatásunk és elhallgattatásunk reménytelensége, A „kis ország, kis nép” bestselleresen operettszintre süllyesztett igaz és igaztalan panasza. Háromnegyed évszázad után nemcsak az utókor kíváncsisága vizsgálgatja meg velünk a szólammá fakult kérdés mai jogosságát, hanem a hazafias lelkiismeret és a tárgyilagos igazságszeretet is kötelességünkké avatja a történelmi helyesbítést. * Ülünk a párizsi Le Souffle vendéglőben Megyery Sárival és már évek óta nem tudom eldönteni, minek is nevezzem őt. Regényírónak? Én is voltam jávorfácska című írása előbb Párizsban, majd Budapesten jelent meg, s fogyott el percek alatt. Vagy költőnőnek? Vagy színésznőnek? Vagy egyszerűen egy szelíd hölgynek, aki szellemességét mindig kedvességbe öltözteti? Legszívesebben mindannyiunk pazar társalkodónőjének nevezném ki, ha lenne ilyen rang a művészet királyságában, olyan elbűvölően cseveg, sziporkázik — nekünk, értünk. * Michelről legendák keringenek: ám a valóság a legendáknál is poétikusabb. A Michel védett márkanév, akár a Dior vagy a Chanel, s Alaszkától Fokföldig, Tasmániától Izlandig ha kiejtik ezt a nevet, hogy Michel, mindenki tudja: Gyarmathy Michelről van szó a Folies Bergére művészeti agytrösztjéről és fantáziafejedelméről. Nem szereti, ha a műsort dicsérjük. viszolyog a felsőfokoktól. De azért minden este ott van a színházban, nézi a „produkciót”, és éjfél előtt negyedórával, amikor a táncosok, énekesek már letörölték arcukról a festéket és civilben rohannak haza, Michel ott áll a Saulnier utcai művész be- és kijáró előtt és mint egy mesebeli pásztor simogató tekintettel számlálja össze báránykáit. Műsoraiba mindig „becsempész” magyar motívumokat, öt éve futó-pergő-villogó jelenlegi műsorában is Brahms és Liszt zenéje élesztgeti a hajdani balassagyarmati kisfiú emlékeit. Jövőre új műsort tervez — három magyar jelenettel. k Párizs tőszomszédságában, Senlisban áll egy templom. S a Szent Frambourg-templom közepén áll egy hatalmas fekete versenyzongora. Cziffra György zongorája. Amelyen oly sokszor felcsendült már Brahms, Liszt, Bartók egyegy remekműve. VII. Lajos király 1177-ben restauráltatta az 561-ben 16
