Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-10-17 / 21. szám
Történelmünk képekben 43. HnZRFISÓG R nElMETISÉGIIEK Új magyar kultúra a 19. század első harmadában Az európai politika és az európai gazdasági fejlődés a magyar földet is elérő változásai nem csak a gazdaság és a politika vonatkozásában kezdték meg a fennálló feudális viszonyok és abszolutista politikai rendszer megbontását. Ennek a bomlásnak talaján természetszerűen bontakozott ki a világot és viszonyait tükröző és értelmező kultúra változása is: hozzáidomulása elsősorban azokhoz az igényekhez és lehetőségekhez, melyeket a gazdaságban és társadalomban végbemenő változások vetettek felszínre. A kultúra változásának döntő lépése a magyar nyelvnek a 18. század végével kezdődő megújítása volt. A gazdaság és társadalom új irányú fejlődésének nyomán az átlagember világa, szemhatára is kezdett kitárulni: mindennapjaiba is új, egyre bonyolultabb viszonyok léptek be. Ezeknek kifejezése, az új kézműipar vagy a mezőgazdaság tökéletesítése, az első magyar nyelvű modem szakkönyvek, tudományos munkák számtalan új fogalomnak követelték a " magyar megfelelőjét. Ugyanakkor az így kitáguló világban az emberek egymás közti legszemélyesebb viszonyaiban is olyan vonások jelentkeztek, amelyeket pontosan még nem is tudtak kifejezni: szerelem, szenvedély, bánat és öröm új, egyre bonyolultabb, ellentmondásosabb formái. És mivel mindezeknek gyökerei Európa a polgárias fejlődésben már előrehaladt országainak viszonyaiba nyúltak le, könynyű átlátni, hogy a nyelv megújítása közvetve ezeknek a viszonyoknak megismertetését és tudatosítását is magával hozta. Ezért aztán a nyelv megújítása évtizedeken át tartó heves harcot eredményezett azok között, akik egyszerűen megelégedtek volna a szókincs gyarapításával, illetve akik (élükön Kazinczy Ferenccel) végül is győztesként ezt a stílusnak és az emberi magatartásoknak megújításán át egy már polgárias ízlés, értékrend és érzelemvilág befogadtatására kívánták felhasználni. nyi, Kisfaludy, Fazekas Mihály, Vörösmarty, Kölcsey — vagy prózában Kazinczy és Kölcsey munkái. A műveltség azonban nemcsak a példaként felsorolt nagy mesterek és a műveiket befogadni kész művelt olvasók szintjén mutatott változást: megindult ez az alsóbb néprétegekben is. Ennek fő tényezője az olvasni tudás gyorsuló elterjedése volt. Amióta Mária Terézia 1777. évi tanügyi szabályzata célként tűzte ki az elemi népoktatás megszervezését, még a parasztok között is megnőtt az olvasni tudók száma. A szabályzat 1806. évi új kiadása pedig már — ha még sokáig nem is nagy sikerrel — kötelezővé tette a gyermekek iskolalátogatását. Ettől persze még nem mindenki lett olvasó ember, de számuk növekedését az elsősorban éppen ezekhez a rétegekhez szóló kezdetlegesen illusztrált vásári ponyva nyomtatványok a századfordulótól feltű- 1 A több tízezer szóval, kifejezéssel megújult nyelv a 19. század első negyedére már alkalmassá lett nemcsak a gazdasági élet, a tudomány új eredményeinek magyarul való megismertetésére, hanem új irodalmi műfajok átvételére és ezek alapján új érzelmek és mögöttük új, egyre kevésbé feudális, hanem felvilágosodott, majd romantikus magatartáseszmények kifejezésére is. Eredményének olyan írói és költői életművek a tanúságai, mint Csokonai, Berzse-6
