Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-10-17 / 21. szám
1. Városlakó nemes úr a század elején 2. A nemesi világ jellegzetes alakjai az 1800-as évek elején Csokonai „Cultura" című vígjátékából, egykorú rajzokon. Lehelii, a „magyar gavallér” és szolgája, Fenekes 3. Fejér megyei béres 1847-ben 4. Batthyány Lajos gróf eklektikus stílusban épült ikervári (Vas megye) kastélya 5. Parasztmulatság 6. Pesti polgári teadélután a század közepén REPRODUKCIÓK: SZVOBODA FERENC 6 nőén megnövekvő száma és a hazai magyar nyelvű sajtó kezdetei sejtetik. De a század elejétől a társadalom új igényeire felelve a magyar nyelvű színjátszás az újfajta magatartásmodelleket és érzelmeket még az analfabéták számára is megismerhetővé teszi. A vidéken (Kolozsvár, Miskolc, Székesfehérvár stb.) megépült első magyar színházak után 1837-ben Pesten is megnyílik a magyar színház és a vidék hasonló igényeit az egyre nagyobb számú és színvonalasabb vándorszíntársulatok készülnek kielégíteni. A 19. század első harmada változást hoz a magyar zenei műveltségben. Egyrészt elsősorban a városi polgárság és a jobb módú nemesség körében kiszélesedik a kor európai zenéje iránti érdeklődés: Bécs ekkor tetőpontján álló zenei kultúrája Magyarországra is kisugárzik. Másrészt ezekre az évekre formálódik ki az a zenei nyelv, a verbunkosmuzsika, mely mint sajátosan magyarnak érzett stílus csakhamar meghódítja a nemesség, sőt a parasztság legszélesebb rétegeit, s hatásának nyomait a kor hazai klasszikus zenei műfajaiban is érezni lehet. Végül a társadalmi hierarchia legalján a széles népi tömegek zenei kultúrájában is új elemek jelennek meg: a társadalom megélénkült mozgása nyomán a korábban zárt falusi dallamvilágba is új meg új, gyakran messze földről származó motívumok lépnek be — megjelennek az új típusú népdalok kezdetei. A gazdaság szerény időszaki konjunktúrái nyomán maga az épített világ képe is országosan átalakulóban van: a szaporodó új épületek: elsősorban főúri kastélyok, városi házak, nemesi kúriák, de itt-ott már a paraszti építmények is a klasszicizmus stílusjegyeit viselik magukon. Az életmód polgárosodása azután magával hozza a képzőművészet iránti igény és fogékonyság ébredését: megszaporodnak — ha még nem is magas színvonalon — a képzőművészet művelői: a vidéki kúriák falaira is, portrék, metszetek kerülnek, a parasztházakban is megszaporodnak a bár primitív, de egyre tarkább képes ábrázolások. A művelődésben így kibontakozó sajátosan és tudatosan magyar nemzeti műveltség politikailag is tudatosan annak a magatartásnak válik kifejezőjévé és szövetségesévé, mely, mint láttuk, akkorra teszi meg első lépéseit a polgári átalakulás felé — hogy a következő évtizedben már döntő lépésre készülődjék. VÖRÖS KÁROLY 7
