Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-10-17 / 21. szám

Kecskemét új városközpontjában játékház és múzeum épült a gyerekeknek, Kerényi József Ybl-dijas építész tervei alapján FOTÓ: KOZÁK ALBERT — MTI HUNGARIAN DIGEST - REVUE DE HONGRIE Megjelent e két folyóirat 1981/4. száma. A HUNGARIAN DIGEST- bői kiemeljük a „Magyar diplomá­cia az enyhülésért” című interjút, amelyben Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes kérdésekre vá­laszolva kifejti azokat az elképze­léseket, amelyek a magyar kor­mányzatot a nyugati országokkal való kapcsolataiban motiválják. Hasonlóképpen figyelemre méltó beszélgetést közöl a folyóirat Ve­ress Péter külkereskedelmi minisz­terrel, aki Magyarország külgazda­sági kapcsolatainak egyensúlyi helyzetével foglalkozik. Néhány színes képpel illusztrálva a folyó­irat bemutatja a Magyar Nemzeti Galériát, amely a Budai Várban kapott otthont és a történelem fo­lyamán először kilenc évszázad magyar képzőművészeti alkotásai­nak egységes gyűjteményét mutat­ja be. Végül megemlítjük az ország legfőbb ügyészének a beszámolóját, amelyben képet nyújt az 1980-ias év bűnözéséről és a bűnüldözésről. Je­lentős körülményként könyvelhető el, hogy a nemzetközi tendenciák­tól eltérően Magyarországon nem emelkedik a bűnözés és az elmúlt másfél évtized átlagának felel meg. A REVUE DE HONGRIE ebben a számában „Politikai humor és demokrácia” címmel beszélgetést közöl Marton Frigyessel a budapes­ti politikai kabaré, a Mikroszkóp Színpad nemrégiben kinevezett igazgatójával. Magyarországon évente átlag 20—22 játékfilmet készítenek és ennél sokkal több, egyéb kategóriába tartozó filmet. A filmgyártásról ad képet a folyó­irat egyik cikke, beszámolva a nemzetközi filmfesztiválokon elért magyar eredményekről és a hazai forgalmazásról. A „Beszélgetés egy kortárs íróval” című sorozatban ez­úttal Csurka István számol be el­képzeléseiről, irodalmi terveiről, és közli a lap a szerző „Kisfílm” című novelláját. Z. T. A ZSIDÓ ÚJÉV ALKALMÁBÓL A magyar izraelita közösség életé­ről, az 5742. újesztendő megünnep­léséről nyilatkozott lapunknak Hé­ber Imre, a Magyar Izraeliták Orszá­gos Képviseletének elnöke. Az elmúlt zsinagógái esztendőre visszatekintve, Héber Imre minde­nekelőtt a vallási kötelezettségek teljesítéséről szólt, és kiemelte, hogy a hagyományos formákban megtartott ünnepi rendezvényeken a hívők tömegei jelentek meg. Ez nem utolsósorban a fővárosi és a vidéki rabbikar kitűnő pasztorális munkájának eredménye. Rendkívül sikeresnek nevezte a júniusban megtartott Talmud Tóra vizsgát és a Hevesi Simon tanulmányi ver­senyt. Csupán Budán több mint száz Talmud Tóra növendék tanul Schöner Alfréd főrabbi vezetésével. Ez lényeges kérdés a felekezet szempontjából, mert a cél az — mondotta Héber Imre —, hogy a felnövekvő generáció tagjai leg­alább olyan jó zsidók legyenek, mint apáink. — A magyar izraelita felekezet hit- és vailáskultúrája nemzetközi megbecsülésének jele — hangsú­lyozta a MIOK elnöke —, hogy a magyar zsidóságot egyhangú szava­zással felvették a Zsidó Világkong­resszus teljes jogú tagjai közé, va­lamint az Európai Zsidó Hitközsé­gek Tanácsába is. — Az 5742. újesztendőt — foly­tatta a MIOK elnöke — a felekezet tagjai, az Alkotmányban rögzített szabad vallásgyakorlási jogukkal élve, a tradicionális szokásokat megtartva ünnepelték. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan, az idén is zsúfolásig megteltek a templomok, hogy a hívek bizonyságát adják a közösséghez való tartozásuknak, és hogy — hitüknek megfelelően — reménnyel, bizalommal köszöntsék az újesztendőt. Héber Imre felidézte, hogy szep­tember 20-án. a rákoskeresztúri te­mető mártírfalánál több ezres tö­meg emlékezett meg a magyar zsidóság 600 000 mártírjáról. Éppen a mártírok emléke indítja ma arra a magyar izraelita közösséget, hogy a leghatározottabban elítélje a ter­rorizmus és erőszak tobzódását szerte a világban — így a bécsi zsinagóga elleni támadást is. — A zsidó újév alkalmából — mondotta Héber Imre — önkénte­lenül adódik az a megállapítás: Magyarországon, a társadalom tel­jes jogú tagjaiként, a zsidó embe­reknek is minden lehetőségük meg­van arra, hogy nyugodt légkörben, vallásuk tanításait szem előtt tart­va. a békés alkotó munkának szen­telhessék életüket. Olyan eredmény ez — hangsúlyozta befejezésül a MIOK elnöke —, amelyet az újesz­tendő alkalmából szívből kiválnunk a világ bármely országában élő hit­testvéreinknek, bízva abban, hogy a szeretet érzése, az életnek és a bé­kének a vágya végül is léküzdi az erőszakot. ' KOLLAR ISTVÁN Az egyházak életéből Az esztergomi Bazilika felszente­lésének 125. évfordulója alkalmából Lékai László bíboros, érsek. Magyar­­ország prímása főpapi szentmisét mondott. * A protestantizmus tudományos kutatói kétnapos valláselméleti szimpoziont rendeztek Debrecen­ben. A második napon került sor a protestáns teológusók és a protes­tantizmus marxista tudományos kutatói közötti dialógusra, amelyet Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke nyitott meg. A tanácskozáson felszólalt többek között dr. Bartha Tibor re­formátus püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke. * Új plébánia épült a Pest megyei Püspökhatvanban a hívek adakozá­sából. A 230 négyzetméter alapte­rületű plébániaépületet Bánk Jó­zsef váci érsek-püspök áldotta meg. * Kürti László református püspök, a Tiszán inneni Egyházkerület püs­pöke 50 éves. Az egyház közössége, vezetősége és gyülekezetei nevében dr. Bartha Tibor püspök köszöntöt­te az ünnepeltet. * Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a vallás szabad gyakorlásá­ról szóló törvény értelmében 1981. október 1-i hatállyal tö ivén y esen elismert vallásfelekezetté nyilvání­totta a magyarországi evangéliumi testvérközösséget. A felékezet a magyarországi metodista egyház­ból vált ki. Tallózás Magyar—jugoszláv tanácskozást tartottak Szombathelyen. Az eszme­cserén részt vettek a Vas megyei Tanács, a Szlovén Dolgozó Nép Szocialista Szövetség muravidéki községközá tanácsának nemzetiségi bizottsága, a Magyarországi Dél­­szilávök Demokratikus Szövetségé­nek vezetői — s a nemzetiségek köz­­művelődési helyzetét vitatták meg. * Csuka Zoltán, a jugoszláviai magyar irodalom egyik megterem­tője, a Vajdasági írás, majd a Ka­langya című újság alapítója nyolc­vanéves. * A bukaresti Kriterien Kiadó ál­tal megjelentetett „Bartók Béla — tanulmányok és tanulságok” című könyv, László Ferenc kolozsvári zenetudós alkotása, elnyerte a Ro­mán Szocialista Köztársaság Aka­démiájának díját. Címlapunkon: A hajósi pincesor Riportunk a 8-9. oldalon FOTÓ: HÁMOR SZABOLCS — MTI A Rokkantak Nemzetközi Eve alkalmából több napos rendezvénysorozatot tartottak Szolnokon. A bevételt a rokkantak javára fordították. Képünkön Rodolfó bűvész műsora fotó: mezey Béla 5

Next

/
Thumbnails
Contents