Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-10-03 / 20. szám
Ml LESZ VELED VILÁG? dolgokat — az angolok higgadtabbak, egyszerűbben fejezik ki magukat. Az angolban van vagy százezer szó, de mindig az a legmegfelelőbb, amelyik a bonyolult gondolatot is a legegyszerűbben fejezi ki. — ... és ezért is nehéz megtanulni angolul. — Majdnem lehetetlen. De nekem szerencsém volt, mert nem a szó, hanem a rajz nyelvén fejeztem ki magamat. És szerencsém volt azért is, mert találkoztam Joy Batchelorral, későbbi feleségemmel, aki jobban rajzolt, mint én, és megtanított nemcsak az angol nyelvre, hanem arra is, hogyan gondolkodnak az angolok. — Mivel magyarázza a magyar születésű filmesek sikerét Angliában, például a Korda fivérek tevékenységét az angol filmgyártás megteremtésé ben? — Ne haragudjék meg, ha azt mondom: nem tudom. Talán gazdagabb és sokrétűbb volt a magyar művészek tevékenysége, gazdagabbak voltak ötletekben ... Talán szorgalommal párosult munkájukat jobban tudták kamatoztatni, könnyebben küzdötték le a nehézségeket. — Az ön személyes tevékenysége azért mégis jelentős fejezet az angol rajzfilmgyártás történetében ... — Amikor Angliába jöttem, mindössze öten voltunk grafikusok, akik a rajzfilmmel foglalkoztunk. Ma ezerötszázan dolgoznak e szakmában. S közülük mintegy ezer, Halas-tanítvány. — A „Halas and Batchelor” cég volt az első, amely felnőtteknek is készített rajzfilmeket. A náci Németország elleni háború idején körülbelül hetven antifasiszta mondanivalója rajzfilmet készítettünk, a háború befejezése után pedig a különböző brit minisztériumok — többek között Sir Stafford Cripps egykori moszkvai nagykövet, pénzügyminiszter — megrendelésére olyan 1—10 perces rajzfilmeket produkáltunk — röplapok és unalmas, terjedelmes brosúrák helyett —, amelyek fontosak voltak az ország számára a háború utáni talpraállás időszakában. Aztán 1960-ban feleségemmel megalapítottuk az Educational Film Center-t, és oktató filmeket készítettünk iskolák részére. E munkámban partnerem volt többek között a híres angol író, C. P. Snow. Azt mondtuk, egy érdekes, jó film többet ér, mint tíz gyenge pedagógus... — Halas úr, ön századunk egyik legnagyobb találmányát, a komputert a rajzfilmgyártás szolgálatába állította. Miből áll ez a módszer? — Űj lehetőségeket nyit a filmgyártás számára, mert rajzfilmek esetében, hagyományos módszer szerint a film készítőinek sok ezer részletrajzot kell készíteniük. De a rajzot, a mozgásokat be lehet táplálni a komputerbe. A kulcs csupán az, hogyan adunk instrukciókat a gépnek. Mély meggyőződésem, hogy ez a módszer kitágítja a grafika világát. — Hogyan fogadta a szakma ezt az új technikát? — Európában a szakma fél ettől az eszköztől. Ellenállnak, attól tartva, hogy nincs kapcsolata a művészettel, elszakad tőle. De hát valamikor a hangosfilmet is szidták a némafilm apostolai. Aztán jött a színes film, a szélesvászon ... majd a televízió, amelytől a filmművészetet féltették. (Csak mellékesen említem, meg, hogy a filmgyártás költségeit felére lehet csökkenteni ezzel a technikával.) De a lényeg most is, mint mindig: a művészi alkotás. — Halas úr, ön sok száz filmet alkotott. Melyik filmje nőtt leginkább a szívéhez? — Kétezer négyszáz filmet csináltam ... A háború alatti és azt követő hajszás munka után úgy éreztem, itt az ideje, hogy műfajt váltsak. Célom az volt, hogy művészileg is közelítsem egymáshoz a rajzot és a zenét. Ránki György zeneszerző ajánlására kezdtem együtt dolgozni Seiber Mátyással, aki Londonban élt, s Kodálynak volt a tanítványa. Több mint kétszáz filmemhez ő írt muzsikát, így a számomra kedves „Varázslatos vetítővászon”-hoz is. A háttereket Földes Péter festette, aki Párizsban alkotott. Aztán megemlíteném George Orwell klasszikus műve nyomán készült „Állatok farmjá”-t, amely 1954-ben készült. Ez volt az első, egész estét betöltő angol rajzfilm. Zenéjét ugyancsak Seiber szerezte. Huszonhét év után ma is a legjobb tíz filmalkotás közt tartják számon Amerikában. Szívemhez nőtt az „Automania 2000”, amely az autózás civilizációs ártalmairól szól. A Moszkvai Fesztiválon a film elnyerte a nagydíjat a rövidfilmek kategóriájában, Magyarországon is vetítették. 1981-ben pedig elkészült a „Dilemma” című filmünk, amelyet Budapesten ön is látott. — Hallatlanul megrázó, mellbevágó volt. olyan kincsek, amelyeket csak Magyarország tud nyújtani fiainak. Én például egy egyszerű, Práter utcai iskolába jártam, és nem tartoztam a legjobb tanulók közé. De a kitűnő pedagógusok felkeltették a kedvet a. tanuláshoz. Földrajzból például majdnem megbuktam, mert nem tudtam, hogy hol van Manchester. Tanárom azonban adott egy földgömböt, s azt mondta, vigyem haza, nézegessem. Én meg egész éjjel kutattam, hogy hol is van az a Manchester. Ez volt az első angol város, amelyet megismertem. Később azt is megtudtam, hogy itt dolgozott Engels, itt volt a fabianius mozgalom bölcsője — és itt van Anglia egyik legjobb futballcsapata... Felejthetetlenek mestereim, Bortnyik Sándor és Berény Rcrbert. De ma is nagyszerű emberekkel hoz össze a sorsom Magyarországon: a grafikus Kass Jánossal, Ránki György és Ránki András zeneszerzőkkel, Kovács András, Gál István, Jancsó Miklós filmrendezőkkel. Ügy érzem, e kapcsolatokban én vagyok a nyertes fél, mindig én vagyok az, aki kap tőlük. — Mi a véleménye a magyar rajzfilmgyártásról ? 1. John Halas 2. Rajzok a Dilemma című filmből Kass János rajzaival. A világon elsőnek készült komputertechnikával. A film Moszkvában megnyerte a nagydijat a rövidfilmek kategóriájában 3. Hoffnung szimfónia (1965) — Igen. rendkívül fontos a film mondanivalója: mi lesz veled, Világ, mi lesz veled, emberiség, a huszadik század utolsó éveiben? Elpusztul-e Földünk egy nukleáris háborúban, vagy sikerül-e megvédeni a békét, amit én mindennél fontosabbnak tartok! Büszke vagyok erre a filmre, s arra is, hogy Magyarország egyik legkiválóbb grafikusművésze, Kass János is részt vett a munkákban. — Az imént azt mondta, nehezek voltak az első évek Angliában. Angolnak tartja magát? — Igen, angolnak! A háború alatti időszak annyira Anglia sorsához fűzött, hogy kívülállóként lehetetlen lett volna filmeket készítenem. — És mit jelent önnek az, hogy magyar születésű? — Nagyon sokat. Eltéphetetlen szálak fűznek Magyarországhoz, — Talán, e téren én nyújthattam tanácsaimmal valamit magyar művésztársaimnak a Pannónia Filmstúdióban. Az egykori kis Pannóniából nemzetközi hírű stúdió lett, s nemcsak a technika, hanem a látásmód, művészi színvonal területén is elérték a világszínvonalat. Csak egy példa: Rófusz Ferenc „A légy” című filmje az idén Oscart kapott. De Jankovics Marcell munkái is igen magas művészi értéket képviselnek. Angliában nagyon szeretik a magyar rajzfilmeket, például a „Gusztáv”sorozatot. 1982-ben magyar filmhetet akarok szervezni Londonban a magyar rajzfilmek népszerűsítésére. Rendszeresen utazom Magyarországra, márcsak azért is, mert az ASIFA-nak, az animációs filmkészítők nemzetközi szervezetének vagyok az elnöke, titkára pedig — budapesti. L£NArx GYÖRGY 10
