Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-08-22 / 17-18. szám

Világszerte megünnepelték a nagy magyar ze­neszerző, Bartók Béla születésének 100. évfordu­lóját. D. Dorogsághy angliai levelezőnk írja, hogy Bartók Béla születésnapjának hetében a BBC ti­zennyolc alkalommal sugárzott műsort a magyar zeneszerző műveiből, s a „Radio Times” értékelő cikkekkel kísérte ezeket az adásokat. „Bartók amerikai évei” címmel emlékkiállítást rendeztek a New York-i Carnegie Hallban. A kiállítást részben G. D. Hackett gyűjteményének képanyagából, részben a New York-i Bartók Ha­gyatéki Iroda kiállított kéziratai alkották. Képün­kön G D. Hactkett a kiállítás megnyitóján. Ildikó P. de Caires írja Portugáliából, hogy a Bartók-évforduló megünneplésén fellépett a Bar­­tók-vonósnégyes és a Takács kvartett. * Az ottawai (Kanada) Cupar Regina egyik ma­gyarlakta községének lakói két esztendővel ez­előtt Trebus Mária vezetésével tánccsoportot ala­pított. A táncegyüttes nagy sikerrel szerepel a környékbeli táncfesztiválokon. Képünk az egyik tévéfelvételen készült. A kép jobb szélén az együt­tes vezetője: Trebus Mária. NEGYVENÖT ESZTENDŐ UTÁN Dr. Dobis Vilmos a harmincas évek elején egy váci csemegebolt tanulója volt, amikor felfigyelt kitűnő bariton hangjára K. Pikéthy Tibor, a váci székesegyház karnagya. Elvégezte a Zeneakadé­miát, majd Európa és Ázsia számos országában énekelt sikerrel. A második világháború Japánban érte. Onnan került Kaliforniába, ott él, Oroville városkában, öt gyermeket nevelt fel. Kis farmján gazdálko­dik s ma is énekel. Az ottani lapok „magyar Ca­­rusoként” emlegetik, a város díszpolgára. A rok­kantak nemzetközi éve kapcsán három önálló hangversenyt adott az elesettek megsegítésére. Ezért s más emberbaráti tevékenységéért Logan­­díjat kapott. Júniusban — 45 év után — feleségével Ma­gyarországra látogatott. Zsúfolt teremben adott hangversenyt a váci Madách Imre Művelődési Központban, majd két órán át válaszolt a kérdé­sekre. Virágot helyezett szép életútjának elindí­tója, első tanára: K. Pikéthy Tibor sírjára. * PAPP REZSŐ Képünkön: dr. Dobis Vilmos * A Nemzetközi Fordító Szövetség (Federation International des Traducteurs) a Brazíliában élő Rónai Pál írónak ítélte oda a háromévenként ki­osztásra kerülő nemzetközi fordítói díjat. Alexander Boros professzor az egyesült államokbeli Kent Sta­te egyetemén, a szo­ciológiai tanszéken ta­nít. A professzor, aki­nek szülei magyar származásúak, már év­tizedek óta foglalkozik magyar témájú kuta­tásokkal. A magyar etnikai csoportok be­olvadását 1954-ben kezdte el tanulmányozni. Mint megállapította, az Egyesült Államokba több nagy hullámban érkező magyarok beolvadása többféleképpen történt, de összességében mégis sokkal gyorsabban zajlott le, mint más nemzet­belieké. Alexander Boros professzor a közelmúlt­ban Magyarországon járt, s megbeszéléseket foly­tatott hivatalos szervekkel az eddig elkészült ta­nulmányainak hazai megjelentetéséről. MEZEI JÁNOS-t, aki 1935 áprili­sában született Nyíregyházán (anyja neve: Hudecz Piroska, apja neve: Mezei Mihály), keresi özv. Schmidt­­mayer Ernőné Kanadából. A keresett címe: 1736 E. Broadway, Long Beach, Calif. 90802, USA volt 1977- ben. HETESSY JÓZSEF (Mezőlakon született 1881-ben, anyja neve: Szijj Julianna), mozdonyvezető a húszas években, Dél-Amerikába vándorolt ki. 1945 előtt adott utoljára életjelt magáról, akkor Säo Paulóban (Bra­zília) élt, 6—7 gyermeke volt, őket vagy leszármazottaikat keresi Ko­máromból, rokonuk Hetessy Lídia. SZÖNYI ELEMÉR GYULA '(Pest­­lőrincen született, 1922. január 27- én, anyja neve: Rampassek Mária), 1956 óta él külföldön, életjelt soha nem adott magáról. Keresi fia, Gyula Budapestről. JUHÁSZ SÁNDOR (1905-ben Zsurkon született, anyja neve: Ka­szás Borbála), 1926-ban vándorolt ki Kanadába. Utoljára 1971-ben adott hírt magáról. Címe: 5677, Vic­toria Avenue, Niagara Falls, Onta­rio. Keresi testvére, Bertalan, Zsurk­­ról. MORGEN JÓZSEF (1889. július 27- én született Paripáson, anyja neve: Wetzl Barbara), 1911-ben vándorolt ki Amerikába. New Yorkban telepe­dett le. Keresi leánya, Helén Tétről, aki nemcsak édesapjával, hanem bármely USA-ban élő rokonával szí­vesen felvenné a. kapcsolatot. MOLNÁR MARIA (született: Bu­dapesten, 1936-ban vagy 1937-ben, anyja neve: Steinmacht Mária), 1956-ban külföldre ment, és Auszt­ráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Norbert Teránnal. Keresi rokona E. Terán, Ausztráliából. PÓSA MAGDÁT (Ausztrália), DER A'LIOET (Franciaország). SZABÓ GABYT (Anglia), keresi volt évfolyamtársa: Farkas Magda (Klopfer Józsefné) Angliából. 1934- ben valamennyien Jaschik Álmos grafikus tanítványai voltak. IHÁSZ JÓZSEFNÉ (leánykori ne­ve: TÓTI Mária, születési helye: Iregszemcse-Felsőireg, Tolna megye), 1913-foan testvérével TÓTI Kálmán­nal és sógorával HORVÁTH György­­gyel (ez utóbbi 1918-ban hazatért) kivándorolt az USA-ba. Akronban (Ohio) telepedett le. Házasságából hat gyermek született, egy fiú és öt leány, őket vagy ezek leszármazot­taikat keresi Horváth György uno­kája, Veronika Szekszárdról, mert 1946 óta semmit sem tud rokonairól. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot az őket kere­sőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖ­VETSÉGE készséggel továbbítja le­veleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905, 54

Next

/
Thumbnails
Contents