Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-08-22 / 17-18. szám
Aki ismeri, az már a neve hallatán is elmosolyodik, és olyan gyengéd meghatottságot érez, mint egy soha el nem halványuló gyermekkori emlék felbukkanásakor. De Tündér Lala nem azért idézi a gyermekkort, mert mese. hanem azért, mert felejthetetlenül szép és igaz. Tündér Lalát tizenhat évvel ezelőtt ismerték meg a magyar olvasók, 1965-ben jelent meg a meseregény első kiadása. Azóta több magyar és külföldi kiadás látott napvilágot, néhány éve mesejáték formájában bűvölte el a rádióhallgatókat, most pedig film készült belőle szovjet—magyar koprodukcióban. Karácsonyi ajándékként sugározzák majd, több millió tévénéző örömére. (Nehogy azt higygyék túlzók: Szabó Magda Abigél című ifjúsági regényéből készült tévéfilmet az egész ország nézte, ahányszor csak sugározták, s később a mozikban is vetíteni kellett a közönség kívánságára.) Hát hogyne várnánk Tündér Lalát a képernyőn! Azoknak, akik nem ismerik, szeretném bemutatni Tündér Lalát. Ez persze legalább akkora képtelenség, mint ha Saint-Exupéry Kis hercegét próbálnám néhány szóval bemutatni. Először ugyanis, el kellene mesélnem, hogy milyen Tündérország, ez a szabó magdai mai tündérföld, és miben különböznek lakói az emberektől. Akkor mindjárt érthető volna, hogy miért olyan nyugtalanító az, hogy Lala, a tündérkirálynő kisfia más, mint a többi tündérgyerek. Hiszen a tündérgyerekek valamennyien elégedettek, gondtalanok. Egyik sem vágyik el Tündérországból, csak éppen Lalát hajtja a kíváncsiság tündérföld határain túlra, az emberek közé. Pedig a halhatatlan tündérek óvják a gyerekeket attól, hogy megismerjék a halandókat, hogy korán, felkészületlenül érje őket az emberi bánat, az elmúlás gondolata. De Lalát minden érdekli, Lala elébemegy ennek a megrázó élménynek, maga akarja az emberekkel való találkozást, amely hihetetlenül izgalmas eseményeket indít el, s hosszú időre felkavarja Tündérország nyugalmát és békéjét. Lala ugyanis, az emberek között felejti királynő-édesanyja gyémánt jogarát, az uralkodás jelképét, amely az emberek szemében egy szikrázóan fényes golyóstollra emlékeztet. Persze a beláthatatlan bonyodalmakért nem Lalát kell okolnunk; a cselszövések mögött Aterpater, a piros szemű varázsló áll, aki viszszaél varázstudományával, s megzsarolja írisz királynőt, aki minden erejével védi kisfiát. De hiszen ez mese, mondanák most Önök. Igazuk van, valóban mese. Számomra azért felejthetetlen, mert Tündér Lala végigjárja az emberi helytállás mesebeli iskoláját, s mert Szabó Magda olyan bravúrosan és magávalragadóan ötvözi a meseszerűen áradó történetben a poézist, a humort, az írói leleményt és szárnyaló képzeletet, mindezt mélyen humánus mondanivalója érdekében sorakoztatva föl, hogy úgy érzem, Tündér Lalát mindenkinek ismernie kell, akár gyerek, akár felnőtt. Ismerkedjenek meg Tündér Lalával! JANIKOVSZKY ÉVA FOTÓK: KISS JÜLIA IRTA: Szabó Magda RENDEZŐ: Katkics Ilona OPERATŐR: Bónis Gyula SZEREPLŐK: Ferencz Orsolya, Mészáros Márton, Irina Alfjorova, Ernyey Béla, Benkő Gyula, Horváth Sándor, Gellei Kornél, Harkányi Endre, Tyll Attila 49
