Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-08-22 / 17-18. szám
1. A „School Arts” című folyóirat megemlékozós« losznai Annáról t. Losznai Anna 3. Gergely Tibor 4. Jászi Oszkár, Lesznai Anna előző férje 5-8. Rajzok a Strasser házaspárnak készített Lesznai Anna, aki két nagy század eleji művészi forradalomnak, a Nyugatnak és a Nyolcaknak is tevékeny részese volt, kétszer is emigrált: 1919 után és 1939-ben. Éppen 15 éve halt meg New Yorkban. Hagyatékának első részét, irodalmi műveit, kéziratait, naplóit részben 5 maga hozta el, részben pedig férje, Gergely Tibor a művésznő halála után küldte haza. Nagy kortörténeti regénye, gyűjteményes verseskötete, meséi, képeskönyve már idehaza jelent meg. Naplóit most dolgozzák fel. 1976- ban, amikor a Magyar Nemzeti Galéria nagy sikerű Lesznai-kiállítást rendezett, sor került néhány hímzésének és hímzésterveinek hazaküldésére is. Most újabb becses csomag érkezett a Magyarok Világszövetségén keresztül a hatvani Hatvány Lajos Múzeum címére. Lesznai Anna és Gergely Tibor New Yorkban élő jó barátja, Strasser Richárdné Mándoki Rózsi iparművésznő küldte. Egyben bejelentette, hogy végrendeletileg a múzeumra hagyja Lesznai Anna három festményét és két rajzát, valamint Gergely Tibor két festményéi. Az elküldött csomagban fényképek, dokumentumok, értékes első kiadású Lesznai kötetek vannak, és két kis, kézzel festett könyv, amelyet a művészházaspár Strasseréknak készített. Lesznai Anna 1954-ben festett Doodle-könyve (irkafirka) azokat a bűbájos mesefigurákat (állatokat, növényeket, embereket) örökíti meg, amelyeket falusi gyermekkorából hozott magával, és egész életén át szeretettel őrzött. Gergely Tibor egy kötetnyi saját kezű állatrajzot ajándékozott Strasseréknak világhírű gyerekkönyv illusztrációinak gazdag gyűjteményéből. A kis kéziratos könyvek nemcsak múzeális értékűek, de jó néhány mesekönyv szellemes illusztrációja is kitelik belőlük. Gergely Tibor halála után a Jászi-hagyaték New York-i gyűjteményébe került Jászi Oszkár több száz levele Lesznai Annához. Jászi András, a kaliforniai egyetem professzora azonban másolatot készíttetett róluk és hazaküldte. A levelek Jászi utolsó éveiből valók, Oberlinből mentek New Yorkba, az egykori hitvesnek és mindvégig leghívebb barátnak. Ahogy Lesznai Anna írta a nyolcvanéves Jászit köszöntő versében: „Semmi sem maradt ép csak a barátságunk / barátságunk, amely páratlanul páros / kemény hűségében mesével határos.” Megrendítő olvasmány ez a levélcsomag: az öreg és megtört Jászi ifjúságának hitébe kapaszkodva régi társához fordul tanácsért, buzdításért, vigasztalásért Oberlin szívszorító magányában. Sok mindent megértet visszafelé is az önmagával örökké elégedetlen, morális kétségekkel vívódó, állandó honvágytól gyötört Jászi személyiségéből és életútjából. Ezek nélkül a levelek nélkül csonka lenne egy remélhetően hamar megírandó Jászipályakép. örvendetes dolog a magyar értékednek, dokumentumoknak ez az egyre eiósödő hazaáramlása. Mintha mind többen megértenék és osztanák Polányi Károiynak, a világhírű gazdaságtörténészek öregkorában leírt szavait: „Ami keveset a nagyvilágnak adtam, ide térjen vissza.” VEZÉR ERZSÉBET könyvecskéből 27